Tim Gábor és Gyarmati Dávid nem volt könnyű helyzetben a Szilveszter Rallye-n, hiszen nem szoktak együtt versenyezni, a géposztályuk kőkemény volt, miközben Gabi két éve nem is ült a régi Nissanjában. Ennek ellenére szépen helyt álltak a fiúk, folytatták Gabi igen hosszú, szilveszteri, győzelmi sorozatát, mivel a H/8-as géposztályban őket intették le elsőként. Tim Gáborral beszélgettünk.
Két éve nem vetted elő a garázsból a Nissan Sunny-d, gondolom ez a pihenő megviselhette a régi versenyautód. Sokat gályáztál rajta, hogy a Szilveszter Rallye-ra rajtra kész legyen?
Két éve igazából csak porosodott a kocsi, a garázsban, ezért azzal indult a történet, hogy több dolgot is rendbe kellett rajta szedni. A szerelés mellett az adminisztrációs feladatokból is kijutott bőven, mert nem figyeltem rá, ezért a gépkönyve és a műszaki érvényessége is lejárt idő közben. Szép kis kalamajka kerekedett ebből. Gerencsér Bernadettnek sok köszönettel tartozok, mert rengeteget segített nekem a papírmunkák intézése során. A karácsonyi szünet előtti utolsó munkanapon vizsgázott le a kocsi Berninek köszönhetően. A dolgot nehezítette, hogy nem volt olvasható az alvázszám, így már kezdtem én is elhinni a saját autómról, hogy lopott. 😀 Persze nem így van. A műszaki felkészítésnél jóval nagyobb fejtörést okozott ez a hajcihő, de természetesen a technikai oldalra is kellő figyelmet fordítottam. 2017 végén működőképesen lett letéve a kocsi, nagy gond nem volt vele.
Eddig mindig kategóriagyőztesként értél célba a Szilveszter Rallye-n. Tavaly is ez volt a terv?
Igyekeztünk a realitás talaján maradni, ismerem a Nissant, tudtam, hogy nem hasonlítható össze az Opel Adam-el, sem teljesítményben, sem gyorsaságban. Gondoltam, hogy két év után nem lesz könnyű visszaszoknom hozzá. Főleg úgy, hogy nem Tamással, hanem Dáviddal mentem ezúttal.
Tényleg összerúgtátok a port Tomival?
😀 Ne hülyéskedj már! Dehogy vesztünk össze. Erről én is hallottam, sőt, azt is tudom, hogy állítólag szóba sem állunk egymással. 😀 Egy betű sem igaz ebből a mende-mondából. Arról van szó, hogy mire kiderült, hogy én el tudok indulni a Szilveszter Rallye-n, addigra ő elígérkezett máshoz navigálni. A Szilveszter Rallye egy buliverseny, nem az eredményről szól. Ennyi történt. Semmi baj nem volt ebből, és nincs gondunk egymással. Felesleges ezen rugózni, meg károgni.
De a győzelem így is összejött…
Igen, és ebben annak is nagy szerepe van, hogy 2010 óta mindegyik Szilveszter Rallye-n ott voltam, jól ismerem a pályákat, de mindig változtatnak rajtuk valamit. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség a navigátorra, jó volt, hogy Dávid ott ült mellettem és segített, ám kétségtelen, hogy könnyebben boldogulok Mogyoród környékén, mint egy bajnoki futamon, élesben. Amikor megláttuk a nevezési listát, akkor azt gondoltam, hogy ezzel az autóval jó lesz, ha a géposztályunk legjobb tíz párosa közé beférünk majd a végén, mert nagyon komoly autók és versenyzők jöttek ellenünk. A Nissanunk szerintem a kategóriánk legolcsóbb és legöregebb autója volt.
A leggyengébb is?
Azt nem mondanám, mert lóerők tekintetében már 200 felett járok, úgyhogy nem olyan gyenge az.
Erről a 200 lovas legendáról már én is hallottam, kérdezni akartam, hogy igaz e?
Igaz, de nem mondanám legendának. A motor full gyári, csak én rakom össze és találok ki hozzá dolgokat, de úgy látszik, hogy működik. 🙂 Ennek örülök. De Ráti Gergőék MK2-es Ford Escortja, az A-s Renault Clio-k, valamint az R3-as Honda Civic-ek ellenében nem gondoltam, hogy ilyen kiemelkedően sikerül helyt állnunk. Ezekre az autókra azt mondtam elsőre, hogy, garantáltan meg fog gyűlni velük a bajunk. Ezért lepődtünk meg, amikor már az első nap végén ott tanyáztunk a géposztályban, az első helyen. Erre nem számítottunk. Mint ahogy arra sem, hogy ekkorra teljesen elfogynak alólunk a gumik. Nagyon sok ismerősöm, barátom, vanyarci barátok, a családom, édesapám, a managerem, Bende Imi és még sokan mások siettek a segítségünkre, összedobták a pénzt, hogy tudjunk venni két új gumit. Enélkül az összefogás nélkül aligha lehetett volna meg vasárnap a győzelem. Célba értünk, de a végén már a halálán volt a differenciálmű, ami nem csoda, hiszen hat éve nem volt revízión. De kibírta… 🙂 Nagy volt a boldogság, abszolút túlteljesítettük az autónkkal és a magunkkal szemben támasztott elvárásainkat. Még ha buliverseny is a Szilveszter Rallye, akkor is irtó kemény volt a kategória. Emiatt lett remek visszacsatolás nekem az eredményünk arra vonatkozólag, hogy még mindig jó bőrben van a versenyautóm.
Mivel telik az időd tavaszig, az Eger Rallye rajtjáig?
Január 6-án én is visszatérek a munka világába, véget ért az ünnepi szezon, reggel nekem is be kell mennem a műhelybe. Biztosan rettenetesen fájni fog a hétfő, de mese nincs, javítom tovább a beteg autókat. A Rallye2-ben, legjobb tudomásom szerint majdnem minden marad a régiben, ezért én úgy kalkulálok, hogy 2020-ban is rajthoz állhatunk az Opel Adam-al, a Rallye2 Bajnokságban. Jó lenne, ha februárban már el tudnánk menni vele egyet tesztelni, hogy elkezdjük a ráhangolódást az évre. Tavaly már majdnem meglett, a hőn áhított siker, sokszor közel jártunk a végső győzelemhez, de a pechszériánkat nem sikerült lezárnunk, ezért végül nem állhattunk fel a dobogó legfelső fokára. Szomorúság nincs, az ezüstéremnek is örülünk, jó lesz 18-án átvenni. Idén viszont minden erőnkkel arra fogunk koncentrálni, hogy végre tényleg elhódítsuk az összetettben, az elsőséget. Azt kértük a Jézuskától, hogy a Rallye2 Bajnokság legnagyobb serlegeivel búcsúzhassunk majd el a még csak néhány napja kezdődött 2020-as esztendőtől.
Rallye2.hu – Salánki Gábor