Úgy tűnik, ha egy pilóta a bajnokságban az élre áll, akkor a pályán diktált tempója a Rallye2.hu-ra történő bejelentkezésére is átragad. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy a bükfürdői verseny után Szebényi Dávid, Veszprém után pedig Kuncz Dezső beszámolója érkezett meg elsőként hozzánk.
Kuncz Dezső: Kitűnően sikerült számunkra a bajnokság második futama. Az autónk jól működött, nem volt vele ezúttal semmi komolyabb probléma. Az első gyorsasági szakaszon még nekem nem sikerült felvennem rendesen a ritmust, volt egy kicsúszásunk, aminek következtében kb. 8, de talán 10 másodpercet is bent hagytunk a nyitó, kislődi szakaszon, de innentől kezdve semmi gondunk bajunk nem volt. Azt nagyon sajnálom, hogy Szebényi Dávidék, Krecskay Krisztiánék és Baksai Laciék valamint Dékány Sándorék is kiestek már az első körben, nagyon szerettem volna velük összemérni a tudásomat és a célban velük együtt örülni a helyezésünknek. Az egyik szemünk nevet mert az Anettával elért eredményünknek köszönhetően, az abszolút első helynek nagyon örülök, de a másik szemünk sír, mert jobb érzés lett volna ugyanígy végezni a „kollégák” társaságában. Az autónk végre úgy szuperált, ahogy azt már régen elvártuk tőle. Csaknem teljesen hibátlan volt, csupán egy Kislődön megtalált nagyobb gödör nyomán a visszahajló lökhárító miatt a kerékjáratban kiszakadt műanyag takarólemezt kellett pótolnunk, hogy a felverődő kövek nehogy kárt tegyenek a motortérben. 2011-ben Bükfürdőn a váltó, 2012-ben a V-tech szelepek hibája miatt nem szerezhettük meg az abszolút győzelmet, sokat küszködtünk az autóval, most viszont végre hozzánk került az abszolút értékelés aranyérme. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez egy népesebb mezőnyben lenne igazán nagy érdem, de természetesen így sem szomorkodunk, keményen megdolgoztunk érte, pont mint az utolsó szakasz győzelméért járó plusz pontok begyűjtéséért. Azt a szakaszt azt amúgy istenesen letoltam, de megérte, mert ezek a plusz pontok remekül jönnek majd az éves végelszámolásnál. A nap folyamán Molnár Zsolttal harcoltuk a legnagyobbat, ők kitartóan üldöztek minket a célig, amire ékes bizonyíték, hogy a hátrányukból sikerült is nekik bő 10 mp-et lefaragniuk, de viccelődött is velünk Zsolt, hogy azért nagyon ne verjük már el, ne siessünk annyira, hiszen ha már ezt a napot erre szántuk, akkor nem értik, hogy mire is ez a nagy rohanás a részünkről. 🙂 Aradon természetesen ott leszünk, már várjuk a soron következő futamot, ahol reméljük, hogy a társaink is ott lesznek és egészen a célig versenyezhetünk majd egy hasonlóan jót, mint Veszprémben a verseny elején tettük.