Szenzációs évet zárt a Rallye2 mezőnyében Jánosa Ákos és Brunekker Árpi, hiszen az A/6 géposztály bajnoki címe mellé sikerült az A csoport második és az abszolút értékelés harmadik helyét is begyűjteniük. Pécsett nagyon megküzdöttek a srácok az elemekkel, a négyből három szakaszon a gumijuk sem akart rendesen működni, de Ákosék célba értek, a helyezést, amire vágytak megszerezték, céljaikat elérték, de ezúttal mégis hiányzik Ákos szavaiból az igazi, kitörő és felhőtlen öröm. Persze nem is szomorú egy ilyen remek év után, de hogy miért vélekedik így a pécsi szereplésükről? Arról Jánosa Ákos beszélt nekünk.
Rallye2.hu: Milyen céllal érkeztetek a Mecsek Rallye-ra?
Jánosa Ákos: Nekünk az volt a legfontosabb, hogy az abszolútban, az első 10-ben, bárhol is, de mindenképpen benne legyünk. Valamint Vizelli Karcsira kellett figyelni, hogy miként teljesít, mivel tőle 14 pontnyira voltam a harmadik helyen, ezt az előnyömet kellett megőrizni vele szemben, hogy az év végén az összetett értékelésben felállhassunk a dobogó alsó fokára. Ezért a szokásosnál egy jóval könnyedebb, óvatosabb versenyt futottunk, mint amit én szerettem volna. A csapat, a navigátorom, Brunekker Árpi és mindenki arról győzködött mindvégig, hogy ennek a versenynek nem arról kell szólnia, hogy lefűzzük rendesen és végighajtjuk az egész Mecsek Rallye-t, ahogy a szívünk diktálná, hanem arról, hogy biztosan célba érjünk, teljesítsük a terveket és behúzzuk az év végére az abszolút harmadik helyet.
Rallye2.hu: Sikerült ezeket a terveket realizálni? A célba beértetek, kupát kaptatok, így jó eséllyel mondhatom, hogy igen.
Jánosa Ákos: Igen. Maximális köszönettel tartozom ezért a szervizcsapatom minden tagjának, szponzoraimnak, támogatóimnak és a családomnak is! Az ő segítségük és kitartásuk nélkül esélyem sem lett volna idén ilyen remekül szerepelni. Amiért elmentünk Pécsre, azt megcsináltuk, ez rendben is van, örülünk az eredménynek.
Rallye2.hu: Hát akkor nagy lehet az öröm nálatok, de mégsem hallom a hangodban most azt a kitörő lelkesedést, mint mondjuk a veszprémi győzelmetek után.
Jánosa Ákos: Megcsináltuk, teljesítettük a feladatot, pontosan ez az érzés van bennem, ami nekem egy nem jó érzés. Nem az van bennem, hogy élveztük a versenyt, egy nagyon jót autóztunk, hanem az, hogy megvan, amiért mentünk és vágyakoztunk, egyszerűen csak teljesítettük a dolgunkat.
Rallye2.hu: Milyennek láttad a pályákat belülről?
Jánosa Ákos: Nekünk még szerencsénk volt, minden pályán rendesen végig tudtunk autózni, nekünk nem volt egy etap sem. Sajnálom, hogy nem mindenkinek alakult így Rallye2-ben a Mecsek Rallye. A fekedi gyorstól, vagyis a Trefort pusztától én előzetesen jobban féltem, tartottam, mint kellett volna. Hagytam is bőven biztonsági tartalékot benne. Voltak nagyon saras kanyarok rajta, de ez nem lepett meg, tudtam, hogy számítani kell itt-ott gazdagon a felhordásra. Ahol pedig nem volt sár ott véleményem szerint – így utólag- lehetett volna egy kicsivel bátrabban is menni. De ez volt a nyitó gyorsaságink, próbáltam ismerkedősre venni a figurát, óvatosan vágtam neki a megmérettetésnek. Kilencedikek lettünk abszolútban csaknem fél percet kaptunk az élen haladóktól ezen a 13 kilométeren. Pécsváradon éreztem, hogy jobban is nyomhatom, mint Trefort pusztán tettem, próbáltam egy kicsit gyorsítani a tempón hátha összejön valami jobb eredmény. Elég saras volt és amiket felraktam régi gumikat annak ellenére sem akartak jól működni, hogy megvágtuk őket. Ezért inkább élvezetesnek nevezném ezt a gyorsot, mint eredményesnek, mert úgy közlekedtünk, mintha a Citroen C2R2 Max hátul hajtana – sok helyen lelógott az útról az autó fara- és ez látványos autózás mindjárt jó is lett az összetett 7. helyére. A lökhárítóból is elhagytunk egy darabot, de végül letaláltunk egyben rajta. A legnagyobb tanulsága az volt a szakasznak, hogy ha vannak régi gumijaid és gyorsan akarsz autózni, azt semmiképpen se rakd fel, mert úgy sem fog működni. A szervizben ezt a hibát orvosolandó fölrakattam slickeket és ezekkel vágtunk neki az éjjeli nyárasvölgyi és orfűi szakaszoknak. Ez Nyárasvölgyre nem volt jó választás, mert fátyolos is volt és az ORB és a Historic EB mezőnye is alaposan összesározta napközben a gyorsasági szakaszt. Nem sikerült ez sem túl jól. Csak kilencedikként értünk célba újra! Nem működtek a gumik, a pozitívum viszont az volt, hogy leértünk rajta karcmentesen és ez már nagyon jó volt. Orfű, 28 kilométer várt még ránk. Erre a körgyorsaságira viszont kiváló volt a slick gumi. Az egész napi teljesítményünket túlteljesítve száguldottunk egy abszolút hatodik időt, amivel a 11. helyről felugrottunk az ötödikre. Köszönhettük ezt annak, hogy a pálya elég jól felszáradt és, akik intermédiát tettek fel azok Orfűn egész biztosan sokat időt vesztettek. A lényeg összességében, hogy a végén az ötödik helyen célba értünk.
Rallye2.hu: Milyen volt a célban?
Jánosa Ákos: Azt nem mondom, hogy nem örültünk a Széchenyi téren, mert amit akartunk az teljesült, de ezúttal minden az év végi eredményről szólt. Többet hagytam rá féktávokon, a kanyarsebességet nem forszíroztam túl, ahol sarasnak láttam jobban megfékeztem, akár vissza is váltottam, kipipáltuk a versenyt, ennyi. Kassa után két dolog volt bennem: nem szerettem volna még egyszer lefényezni az autót, ha már a Mecsek Rallye előtt ezt megtették, illetve a szükséges pontok begyűjtésére törekedtünk. Nem ez a Mecsek Rallye lesz életem versenye az bizonyos.
Rallye2.hu: 2016-ban, ha működne a bajnokságban a feljutásos rendszer akár az ORB-ben is indulhatnátok az eredményeitek alapján. Mik a tervek jövőre?
Jánosa Ákos: Én nem gondolkodom egyelőre azon, hogy az ORB-ben menjek, csak akkor foglalkoznék ezzel a lehetőséggel, ha ott a géposztályom elejében tudnék versenyezni. Szoktam nézegetni az ott versenyző srácok idejét, nem mondom, hogy sereghajtó lennék, de mos úgy látom, hogy nem tudnék a kategória élmezőnyében autózni. Ezért én jövőre biztosan maradok a Rallye2-ben és szeretném megvédeni a A/6-ban a bajnoki címet. De ez nehéz lesz, mert egyre többen vagyunk, vannak nagyon jó kezű pilóták. Az abszolútban is igyekszek majd az élen menni, de már hallani arról, hogy többen is vásároltak R3-as Hondákat, amiket visszaalakítanak A csoportosnak és ezek az autók és pilótáik pedig nagyban megnehezíthetik majd a feladatomat. Az idei év abszolútban egy jó ajándék volt nekünk, örültem, hogy ennyire elől tudtunk menni. Ha jövőre is sikerül egy ennyire eredményes évet zárnom és az autót is jól használom majd, akkor elgondolkodok esetleg azon, hogy fellépjünk az ORB mezőnyébe. De ez sok mindenen múlik. Egy év még biztosan lesz. Legalább.
Salánki Gábor