Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Az A/6 ladásai találkoztak

A maga nemében – honlapunkon- egyedülálló cikket olvashattok most, ugyanis az A/6-os géposztály két ladás versenyzője készitett magával és egymással egy “önriportot” még a Mecsek Rallye előtt, amiből megismerhetitek a Baksai László-Nagy Béla és az Erdei Zoltán-Mantz Ákos páros “öldöklő” viszonyát, vallanak egymásról, és visszatérünk egészen a kezdetek kezdetéig is.

A Rallye2-es bajnokság felénél járva, az A6-os kategóriában az első és a második helyezett között mindössze egyetlen pont különbség van. Két Lada vezeti a mezőnyt, melyek az összetett állásban is szép helyen szerepelnek. Mind a két autó vezetői elszántak, és imádják, amit csinálnak. Eltérő “taktikával”, egyelőre úgy fest, azonos hatékonysággal haladnak előre a versenyzéssel. Zoli inkább megfontoltan, a lehetőségekhez képest inkább biztonságosan versenyzik, míg Laci minden félelem nélkül esik be a kanyarokba. Ez az időeredményeken is megmutatkozik, de nem szabad elfelejteni, hogy egy technikai sportról beszélünk, és az kap pontot, aki célba is ér. Az első versenyen Zoliék váltója ment tönkre, így csak negyedikek lettek, és a versenyt Laciék megnyerték. Majd a következő versenyen, Laciék estek ki műszaki gondok miatt, és Zoliék vitték haza az első helyért járó kupát. A murvás versenyt mind a ketten be tudták fejezni, aminek közösen örültek, mert így izgalmas a verseny igazán. 🙂

A két csapat nagyon jóban van egymással, majdhogynem együtt készülnek a versenyekre. Tavaly ismerkedtek meg, ekkor indultak mind a ketten először a Rallye2-ben. Mind a kettőjüknek hosszú út vezetett idáig, a rallyezás gyerekkori szerelemből hobbivá nőtte ki magát, és életük szerves részévé vált.

Zoli 1997-98 körül kezdett el rendszeresen rallyekra járni az osztálytársaival… „Akkoriban még teljesen más volt egy verseny hangulata, össze sem lehet hasonlítani sajnos a mostaniakkal. Inkább ellógtunk a pénteki órákról, hogy időben kiérjünk az esztergomi prológra, a Strázsa hegyre, majd másnap Bikolpuszta-Tardosbánya… Talán akkoriban döntöttem el végérvényesen, hogy autóversenyző leszek.

Ebben az időben voltak nagy ladások Cigány, Szajki Pisti, Matics, Hodula, Pethő, és később Balázs Öcsi. Ezek után már nem volt kérdés, hogy milyen autóval fogok versenyezni. Ami külön kihívás, hogy egy olyan autóval próbáljuk ezt megtenni, ami erre teljesen alkalmatlan. Ha műszakilag nézzük, egy, az 1966-os év autójából kifejlesztett autó, ami valljuk be, hogy gyenge – 130 LE (gyárilag 65LE), nehéz – 1100kg, és a fékrendszer alul van méretezve (hátul dob fék), továbbá hátul hajt. Ezzel megyünk neki a japán rizsrakétáknak, a Hondáknak, ami gyárilag 160 LE, 900 kiló, elől hajt, és van fék is rajta… De ahogy már akkor is, ma is közönség kedvenc, talán pont amiatt, hogy majdnem minden családban megtalálható volt egy. Ez az érzés elmondhatatlan, és egy versenyző számára a közönség szeretete mondhatni mindent megér.”

Laci már régebb óta versenyzik, első autóját ’96-ban vette, egy H csoportos kereklámpás Zsigulit. Megjárta az első osztályt is, de idénre anyagi okok miatt a Rallye2-ben versenyzik: „Szerintem eddigi egyik legjobb döntésem volt a Rallye2, együtt megyünk ugyanazokon a pályákon a „nagyokkal”, és igaz, nekünk csak egy napos a verseny, de ez a hosszabbik nap :-). És ami a lényeg, negyed árból megáll! Jó a viszony is a versenyzőtársakkal, olyan kis családias az egész. Mentem már eddig Hondával, Opellal, de a LADA a király :-)!  Szeretem ezt az autót, és jó érzés vele elnáspángolni a lóerő-gyárakat (Honda, Opel, Peugeot stb.). Amúgy ez egy elég pasis sport szerintem, és a lányok mennek elsőkerekes autókkal :-D.”

 

Az, hogy a fiúk – vagy akár bármelyik másik versenyző páros – egy versenyen el tudjanak indulni, nagyon sok háttér munkán múlik. A szervizcsapat feladata kulcsfontosságú a célba éréshez. A Rallye2 világában ez is picit máshogy áll össze, többnyire barátok segítik az autó felkészítését. Zoli csapata például régi osztálytársakból áll, akik előbb kezdték a versenyzést. Eleinte Andris és Ricsi ültek a kocsiban, és Zoli szerelt Marcellal, most fordult a kocka :-).

Zoli navigátora Ákos, na ő nem ért az autókhoz, építőmérnöknek tanul. Ellenben régi jó barát, már szavak nélkül is értik egymást :-), és ami a lényeg, hogy imádja a rallyet, amit tud segít, és ami az ő feladata, azt hibátlanul megoldja :-). Zoliéknak apukája is sokat segít az aggódás mellett, ahogy Zoli mesélte: „Minden támogatást megad, hogy én ezt művelni tudjam, és itt nem anyagi dolgokra gondolok, hanem ha szólok jön, csavarja, kalapálja, fényezi, szétszedi, összerakja… :-)” Az aggódás talán érthető, ez a sport nem egy életbiztosítás. Laci apuja nem örült, de azt mondta, az eddigi motocrossnál egy fokkal jobb :-). Anyukája viszont az egyik legnagyobb szurkolója, folyamatosan figyeli az eredményeket, és nyugtatja a férjét. Béla, Laci navigátora, már rutinos ebben a sportban. Gyerekkora óta jár versenyekre, a versenyzést 2000-ben kezdte. Szerinte a rallye az autózás csúcsa, viszont mindig is navigátor akart lenni. Laci már a negyedik párja. Régről ismerték már egymást, még rallyetúrából, a közös bandázások alatt ismerkedtek össze. Négy éve versenyeznek együtt, és barátságuk azóta is töretlen, Bélát idézve, „amíg árokba nem dobja a kocsit :-)”.

 

A fiúk már nagyon várják a mecseki versenyt. A kocsik versenyre készek, szoros az állás, és így izgalmas igazán. Idejük volt bőven összerakni a kocsikat, és a fotózásra is szakítottak időt :-). Mint két régi jó barát üdvözölték egymást, és a sok hülyéskedés és viccelődés miatt jó hosszúra nyúlt a fényképezkedés :-).

Elmondták a véleményüket is a másikról :-):

Laci: „Zolit tavaly ismertem meg, szimpatikus srácnak tűnt. Észrevehető, hogy még sok versenyen nem indult, de látszik a fejlődés rajta. Az, hogy ő vezeti a bajnokságot mondhatnám, hogy azért van, mert én kiestem Miskolcon, de nem mondom :-). Ő vezet mert, célba ért, és nem is rosszul, hanem megnyerte az A6-ot. Az kap pontot, aki célba ér! Szerintem a kocsijában már nincs sokkal több, idén jól ki kell autózni, aztán fejleszteni, vagy megvenni a Baksaiét  :-)!  Amúgy rendes gyerek, és ami fontos, meghallgatja, és meg is fogadja a tanácsokat. Jövőre összeállhat fejben és technikában is, és akkor felköthetjük a gatyánkat…”

 

Zoli: „Lacit tavaly ismertem meg, és nagyon ügyes kezű “bátor” gyereknek tartom. Nekem sokat segít. Volt rá példa, hogy a saját, egyetlen tartalék alkatrészét is oda adta, hogy tudjak indulni a versenyen. Szóval összehozott Lada-szerelem, és azóta naponta beszélünk, hogy ki hogy áll, és ahogy Laci szokta kérdezni, “hogy áll a butik?”. Ha lehet akkor a versenyeken is együtt lakunk. Mindezek mellett egy szerény embernek tartom. Az igazat megvallva, ha Hondás lennék nagyon utálnám :-D, és remélem egyszer beül egy “űrzsiguliba” és akkor simán esélyes lesz az abszolút első helyre! Én meg akkor megveszem a mostanit :-)!”

Amennyire én a Rallye2 világába betekintést nyerhettem, egy mindenkire nyitott versenyzői társaságot ismertem meg, akiket az autóversenyzés szeretete hoz össze, amit sajnos csak a bennfentesek tapasztalhatnak meg, mikor a versenyek végén a parc fermében a versenyautókra várva, az út szélén, a trélereken beszélgető, elfáradt résztvevőket látja. Mindenki bedobja a közösbe, ami maradt, szendvics, üdítő, nasi. Élmény- és tapasztalatcsere, Lada Ladással, Honda Hondással, és Lada Hondással. Ércelődnek miért jobb a Lada, miért a Honda. Természetesen nincs egyetértés, de mindenki vidáman poénkodik a másikon, és saját magán is. Nincs sértődés, jó a hangulat. Ekkor már mindenki nyugodt, tudják a verseny végeredményét, le lehet ereszteni, kiengedni a gőzt, ami a versenyek alatt felgyülemlett. Nem ellenségei, ellenfelei egymásnak, és ugyanazt a sportot szeretik, és csinálják is. A verseny meg úgy izgalmas, minél többen vesznek rajta részt, valószínűleg ezért is segítik egymást :-).

Laciék csapata köszöni a segítséget: Sydax Zrt.-nek, Minell-nek, Siófok Nightnak, Baksai Kft.-nek, Tornarénának és Bp16 motorsportnak.

Zoliék köszönik a segítséget a szervizcsapatnak, Berger Ricsinek, EVO Szerviznek, Autós-Teszt Kft.-nek, Schmidt Eurotransnak, ISA MAFC Autósportnak és Gál Baba bácsinak.

 

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.