Mérhetetlen csalódottság áradt Tóth Pisti minden szavából már a Pécsett, Széchenyi téri célban is, de a helyzet még most sem javult egy fikarsznyit sem, ha a Mecsek Rallye-ról kérdezem a ladás versenyzőt. Pistit és navigátorát Sillye Zsoltit a harmadik szakasz után zárták ki a versenyből egy hiba miatt, nem vettek észre egy órát, amit szántak-bántak, de meg nem történtté nem tehették a srácok a dolgot. Elsőre úgy tudták, hogy egy ejnye-bejnyével megússzák, de ez sajnos nem így lett, amiről Tóth Pisti mesélt nekünk.
Rallye2.hu: Tudtatok e tesztelni a Mecsek Rallye előtt?
Tóth István: Igen, de nem a hivatalos teszten vettünk részt, hanem egy héttel a Mecsek Rallye előtt látogattunk el a MARB északi régiójának borsodnádasdi versenyén próbálgattuk az autónkat. Itt többféle gumit és az autóba bekerült frissítéseket is ki tudtuk próbálni és sajnos azt kell, hogy mondjam ez a kis tesztfutam számunkra sokkal jobban sikerült, mint az egész Mecsek Rallye.
Rallye2.hu: Milyennek láttad a mecseki pályákat, hogy sikerült a szakaszok feldolgozása?
Tóth István: A pályabejárásokhoz szerencsére van egy egészen jól kezelhető és fürge kis autónk, ez egész jól bírta a terepviszonyokat, jól megoldottuk vele a tréninget. Gondoltam és számítottam rá, hogy ilyen sárfelhordásos utakra vagy inkább sártengerre kell készülnünk, – biztos voltam benne, hogy a versenyen is- ezért ez nem okoztak túl nagy meglepetést a körülmények. Sikerült jól felírni a pályákat, bár volt, amelyikről már volt korábbról itinerünk, de azért a szakaszok nagyobbik részét így is föl kellett dolgoznunk.
Rallye2.hu: Sötétben is kellett versenyeznetek. Örültél e ennek?
Tóth István: Igen, nekem alapvetően tetszik is az éjszakai versenyzés egyébként. Korábban ráadásul éppen a Mecsekben tudtunk éjjel autózni. A gépátvételen a lámpasorunkat ugyan levetették, de aztán ahogy forgolódtunk a szervizparkban véletlenül, valahogy csak beleakadt az autó eleje a harmadik szakasz előtt, aztán így legalább jól láttunk és biztonságosan célba is értünk a nyárasvölgyi gyorsaságin.
Rallye2.hu: Nyárasvölgyön kívül melyiken sikerült még versenyszerűen autóznotok?
Tóth István: A mezőny nagy részéhez hasonlóan igazából a második és a harmadik szakaszon. A Trefort pusztát előttünk két autóval nyilvánították etappá. Pécsvárad jól sikerült, bár volt egy kis kalandunk, amikor kicsúsztunk, de semmi különös nem történt emiatt, szerencsésen megúsztuk nagyobb gond és időveszteség nélkül. De egyébként is óvatosan mentünk.
Rallye2.hu: Aztán elindultatok Komlóra.
Tóth István: Igen, itt várt már minket a szervizcsapatunk, akiknek nagyon köszönjük az egész éves fáradozását szerencsére rendben meg is érkeztünk Komlóra. Mielőtt odaértünk volna hozzájuk természetesen behajtottunk a szervizparkba. Csak mi balgák sajnos nem vettük észre a szervező által egyébként „nagyon jól” elhelyezett órát a szervizpark előtti időellenőrző pontnál. Pedig olyan jó helyen volt az az óra! Nagyjából, mint az Üvegtigrisben a Tigris. Komolyra fordítva a szót, nagyon rossz helyre volt kihelyezve az óra, nem vettük észre, túlhajtottunk rajta, ezért figyelmeztetésben részesültünk.
Rallye2.hu: De továbbra is versenyben voltatok.
Tóth István: Igen, így tudtuk, elindultunk a szervizből és teljesítettük a harmadik gyorsaságit a sötét éjszakában. Élveztük az autózást, nem volt semmi gondunk. De legnagyobb meglepetésünkre a célban elvették a menetlevelünket és mondták, hogy ki vagyunk zárva, mégpedig a szervizben elkövetett és föntebb említett óraelnézés és a megállás elmulasztása miatt. Nagyon szomorúak voltunk, de végül, mint kiderült ez a versenyzésünket érdemben nem befolyásolta, mivel az utolsó gyorsasági szakasz is etappá lett nyilvánítva.
Rallye2.hu: Milyen gondolataid vannak így két héttel a verseny után?
Tóth István: Nagyon sajnálatos, hogy ez így lehetett, rettenetesen elkeseredtünk a történtek miatt. A Rallye2-t van, hogy sokszor másodosztálynak nevezik, de ez még az sem volt. Inkább neveztem volna „negyedosztályúnak”, azt a bánásmódot, amit a Mecsek Rallye-n Rallye2-es versenyzőként kaptunk. Félek, ha ez máskor is megismétlődik, az elég hamar meg fog látszani a Rallye2 nevezési listáin is, mert véleményem szerint az ilyen és ehhez hasonló történetek könnyedén a létszám megcsappanásához vezethetnek. A tapasztaltak alapján azt érzem, hogy csak az ORB-t és a Historic Bajnokságot szeretnék az illetékesek a versenyzőkre erőltetni. Végül mi is célba értünk, Sillye Zsoltival gyalogosan átsétáltunk a Széchenyi téren felállított céldobogón a mezőny legvégén.
Rallye2.hu: Idén láthatunk e még titeket valahol versenyezni?
Tóth István: Terveztünk a Szilveszter Rallye-t, illetve a Mikulás Rallye-n is gondolkodtunk, bár 2014-ben elég nehéz szakaszokkal tették feledhetetlenné a Mikuláson a rendezők számunkra a versenyt, ám mindez nem tántorítana el minket a murvás versenyen történő rajthoz állástól. A futómű átépítéssel oda-vissza viszont nem feltétlenül akarok kínlódni. Messze vannak még ezek a versenyek, biztosat nem mondok egyelőre. Szerintem a pillanatnyi hangulatom dönt majd arról, hogy elindulunk e valamelyiken. No és, hogy meg lesz e még az autónk.
Rallye2.hu: Ezek szerint eladósorba került a Ladátok? Mi lesz így 2016-ban, mit terveztek?
Tóth István: Igen, árulom az autót. Majd meglátjuk mi lesz. Lehet, hogy eladok mindent, aztán nem lesz helyette másik versenyautónk. Adjunk lehetőséget másoknak is, a fiataloké a jövő.
Rallye2.hu: Mert te aztán már, hú de „nagyon öreg” vagy… 🙂
Tóth István: Megyünk a Historicba, mert oda valók vagyunk. 🙂 Veterán autóversenyzők.
Rallye2.hu: Most alapvetően elég sötéten látod a helyzetet, de azért gondolom, hogy nem feltétlenül akarod te végleg szögre akasztani a sisakot…
Tóth István: Természetesen szeretnék verenyezni. Nagyon nehéz lenne abbahagyni a versenyzést, félbeszakítani is nehéz, nemhogy tényleg véglegesen lemondani róla. Túl régen benne vagyok már ebben a sportban ahhoz, hogy csak így hipp-hopp kiszálljak belőle.
Salánki Gábor