Ruszó Krisztián és Geró Gábor a tavalyi abszolút győzelme után az idén csak a rajtdobogóig jutott a Zemplén Rallye-n, nem hozott nekik szerencsét, a szerencsi évzáró. Ruszó Krisztiánnal beszélgettünk. 

Milyen tervekkel, elképzelésekkel tértetek vissza a Rallye2-be? Csak a Moldava Rallye-n vettetek részt 2026-ban, de a P12-ben és a Lada Kupában még így is volt egy kis keresnivalótok. Dobogós esélyeitek voltak a rajt előtt. 

Elsősorban szerettük volna jól érezni magunkat, szerettünk volna egy sikeres versenyt teljesíteni, amire nagyon-nagyon felkészültünk, mind műszakilag, mind mentálisan,  új gumikat vásároltunk, jó itinert írtunk, nagyon átnéztük a kocsit. Programozásra vittük a VFTS-t Győrbe, elég mozgalmasan telt a rajt előtti két hét. 

Ehhez képest…

Ehhez képest nem gondoltuk, hogy ilyen rövidre fog sikerülni az Zemplén Rallye-nk. Nagyon bíztunk abban, hogy a tavalyi eredményünkhöz – abszolútban, P12-ben és a Lada Kupában is sikerült nyernünk – nagyon közeli eredményt fogunk elérni, mert nagyon szeretjük ezeket a pályákat, kézre álló feladat nekünk. Viszont a rajtceremónia után máris akadt egy kis gond a kocsival. A kuplungtárcsánk, amit csütörtök délután vadonatújra cseréltünk, – mert volt rá kényelmesen időnk és úgy voltunk vele, hogy inkább cseréljük ki – felsült. Kicsit magamat is hibáztatom azért, hogy hideg fejjel nem gondoltam át a helyzetet, és nem estünk neki a reggeli, 20 perces szervizben a cserének, mert már többször bizonyítottuk, hogy a srácokkal képesek vagyunk kb. 10-15 perc alatt megcsinálni. Lekapjuk a váltót, és hipp-hopp meglett volna, ha én is kicsit türelmesebb lettem volna. De nagyon mérges lettem, mert tényleg mindenre odafigyeltünk a kocsival kapcsolatban, hogy hibamentesen teljesítsük a versenyt. Ha hideg fejjel gondolkodok, akkor a húsz percben ezt simán megoldottuk volna. Ha a hiba pontos, gyors megállapításával törődtem volna, valószínűleg el tudunk indulni Fony felé mi is… Aztán mire kiderült, hogy hol van a hiba sajnos, akkor úgy voltunk vele, hogy már nem kezdünk bele, mert tuti, hogy kikéssük az időnket. Nehéz döntés volt, de meghoztuk Gabival, jobbnak láttuk akkor, ha inkább feladjuk, szuperrallyera az új gumikat nem akartuk elkoptatni. A tesóm, a sógornőm jöttek ki a szervizparkba főzni nekünk, úgyhogy megvártuk, míg elkészült a bográcsgulyás, – finom lett, köszönjük nekik – aztán elindultunk szépen haza. Köszönjük a srácoknak a kétheti munkát, vizsga, programozás, a motorért elmenni Győrbe, tehát eléggé mozgalmas volt az utolsó két hét.

Idén mentek még valahol?

2026-ban már nem fogunk versenyezni szerintem. Úgyhogy LaCiKát betettük a garázsba, nagy részt jövőjére fel van készítve, pár apróságot kell csak megcsinálni és a kuplungot kell rendbe raknunk. Ha jó versennyel kezdünk, akkor biztos ott leszünk az első Rallye2-es versenyen 2027-ben.

Köszönjük Tominak a motorrevíziót, Mátrai Gábornak a Dino projektben, hogy nagyon-nagyon jó programot írt a kocsira, durva lett a gyorsulása, meg a nyomatéka is. Köszönöm a srácoknak, Karcsinak, Jocinak, Alexnek, Baxinak, Marcinak, a partnereinknek és a családnak is a kitartó segítséget és támogatást!

Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor

 

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!