Tamás Gyula és Ábel László hamar rátalált a jó tempóra a Kazincbarcika Rallye-n, erre éppen egy olyan kanyar babrált ki velük, amit nagyon lassan sem lehetett normálisan bevenni. Tamás Gyuszóval beszélgettünk.
Hogyan készültetek a Kazincbarcika Rallye-ra?
Igyekeztünk minél alaposabbak lenni a pályabejárás során, hiszen elég régen volt már arra példa, hogy rendesen volt idők mindenre. Többek közt arra, hogy tisztességes itinert írjunk. Ez sikerült. Nagyon jó volt úgy megérkezni Kazincbarcikára, hogy kipihentek voltunk, ezek után értelemszerű volt, hogy teljes mértékben oda akartuk tenni magunkat a gyorsaságikon. Ez megtörtént, és arra számítottunk, hogy ott tudunk majd lenni a mezőny legelejében.
Sikerült? Milyen volt nektek 2021 utolsó Rally2-es versenye?
Az első szakaszon az abszolút 8. helyen nyitottuk a napot, majd Felsőnyárádon az abszolút 3. helyen értünk célba. Soha nem voltunk még harmadikak a Rally2-ben, ez pályafutásunk eddigi legjobb eredménye a Rally2 Bajnokságban. Ennek nagyon örültünk, mert a tréningen befektetett munkánk és energiánk megtérülni látszott, bíztunk a hasonló folytatásban.
A harmadik szakaszon, Felsőtelekes előtt, ahol többen is hibáztak a nap folyamán, ott mi is becsúsztunk, és szerintem legalább 1,5 percet legalább ott hagytunk az árokban. Ezúton is köszönjük szépen azoknak a nézőknek a segítségét, akik ott voltak és erejüket megfeszítve visszatettek minket az útra. Én csak kicsit, de Lackó sokkal inkább azt érezte, hogy vége az egész versenyünknek, ám nem adhattuk fel, próbáltam belé újra hitet önteni, mert teljesen maga alatt volt. Mondtam neki, hogy ne csüggedjen, mert a napnak akkor lesz vége, ha a kockás zászlót meglengetik. Mentünk tovább, de az autónk egyszer csak váratlanul elkezdett darálni, nem tudtunk jó időket jönni. Azt furcsálltuk az egyik szakasz céljában, ahogy a riporter fogadott minket, mert számunkra kevésbé szimpatikus módon beszélt velünk és rólunk. Elismerem, tényleg nem volt kirakatba való az eredményünk, de ő nem tudhatta, hogy milyen problémákkal küszködünk.
A nap végén sikerült beérnünk a futam céljába, ennek örültünk, a bent maradt időnket sajnos nem tudtuk estig ledolgozni, de igyekeztünk, csak a várt eredmények maradtak el. A verseny fantasztikus volt, szuper volt a rendezés, és mivel régen jártunk olyan futamon, ahol nem volt csúszás, nem kellett várakoznunk a rajt előtt, stb, stb, ez kifejezetten meglepett minket, de természetesen nagyon tetszett ez is, és minden más is.
A folytatáson már túl vagytok, Pálházán versenyeztetek a Kazincbarcika Rallye-t követő hét végén, Ladával.
Kőkemény 3 kilométert tudtunk autózni a Rally3 évzáró versenyén, mert már az elején defektet kaptunk, majd a rázkódástól kábelek estek le a motortérben elment a töltésünk, és nem sokkal később eltört a váltókarunk. Hamar véget ért nekünk a Pálháza Rallye. Az idei évre legfeljebb már csak a Szilveszter Rallye-t tervezzük.
Rallye2.hu – Salánki Gábor