Az idei esztendőben az, hogy Ruszó Krisztián-Geró Gábor páros és a szerencse, legalább négy, vagy inkább öt teljesen különböző dolgot jelent. Egy lapon sem lehet őket említeni. Krisztiánék olyannyira hadilábon állnak 2018-ban Fortunával, hogy négy futamról mindössze nulla pontot sikerült hazavinniük. Ám mégsem adják fel, hanem egy rövid, de nagyon is érthető szervizszünet után úgy tervezik, hogy Salgótarjánban már vissza is térnek, a VFTS-ükkel, a Rallye2 mezőnyébe. Ruszó Krisztiánnal elemeztük a Székesfehérvár Rallye-t.
Három versenyen voltunk túl Székesfehérvár előtt, de a rajtnál még mindig nulla pont állt a nevetek mellett. Mit vártatok a fehérvári futamtól? Hogyan készültetek?
A szombathelyi „sikerünk” után úgy készültünk Székesfehérvárra, hogy a saját, motorunk helyett keresnünk kellett egy másikat, mert a miénk nem lett készen az indulásunk idejére. Körmöndi Szabi barátomtól kaptunk kölcsön egy motort a fehérvári megmérettetésre. A környék pályáit nagyon szeretjük, de egy ilyen hosszú pechszériában, – amiben mi már jó ideje benne vagyunk – semmi másra nem vágytunk, mint, hogy pont kerüljön a rossz sorozatunk végére, és célba érjünk. De egy 10 filléres hiba miatt ez megint meghiúsult. Egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy egy ilyen technikai hibát hogyan tudtunk volna kivédeni?!
Mi történt a Ladátokkal? Három és fél szakaszt rendben teljesítettetek. Azok hogyan sikerültek?
A kincsesbányai szakasz, a pályabejáráson nem kifejezetten tetszett, de versenytempóban már nem tűnt rossznak, élvezetes gyorsasági volt. Oroszlány pedig fenomenális. Egyszerűen imádtuk. A fehér aszfalt roppant trükkös, az erdő pedig félelmetes. Azon a pályán még most is mennénk, fel-le, ha lehetne. 🙂 De minden szakaszban maradt bőven az első körben, mivel voltak olyan helyzetek, amiket elspóroltam, pedig nem kellett volna, de mindeközben kisebb gondjaink is adódtak.
A szerviz után már sokkal, de sokkal gyorsabbak voltunk Kincsesbányán, ám a pálya felénél meghibásodott az autónk. Addig a pontig, a belső kamerás felvételeink tanulsága szerint több, mint négy másodpercet adtunk önmagunknak. Sokat javíthattunk volna az eredményeinken. A kiesésünk oka egy kábelszakadás volt. A trafó egyik vezetéke gondolta meg magát, egy gumiharang alatt, ami még védte is a külső hatásoktól. Erre varrjál gombot! Egyszerűen érthetetlen számunkra hogy miként tudott kidörzsölődni és/vagy elszakadni ez a kábel. Mindössze három szál tartotta az egészet, ennyire volt a kettészakadástól. Így a gyertyák hol adtak szikrát, hol nem, amikor pedig kijöttünk a gyorsaságiról nem tudtuk megfejteni a hiba okát, ismét kiestünk. Négyből semmi a mérlegünk.
Veszprémben hátha összejön…
Ezt soha nem fogjuk megtudni, mert szinte 100%, hogy nekünk Veszprém kimarad, ahogy a komlói Baranya Kupa is. Maradtak a 2018-as évünkre a közeli versenyek, amit nekünk a Zemplén Rallye és a Salgó Rallye jelent majd. Addig összegyűjtjük azt a 30 forintot, amibe belekerül a javítással együtt a megsérült kábel cseréje, remélem találunk rá egy szponzort is 🙂 és Salgótarjánban, szeptember legelején, újra teljes erőbedobással, és reméljük, hogy jóval több szerencsével támadhatunk.
Rallye2.hu – Salánki Gábor