Tartalék gumik nélkül vágtak neki a Miskolc Rallye-nak Péter Pálék, de Palkó ésszel ment, beosztotta a technikát és az abroncsokat, aminek köszönhetően teljesítették előzetes céljukat, a géposztály dobogóján zárták a nem teljesen kalandmentes borsodi hétvégéjüket. A murvás versenyeken azonban nem lesznek ott a srácok, ők már a Székesfehérvár Rallye-ra készülnek, ahol reményeik szerint már egy új gumiszettel és remélhetőleg egy némi lelki nyugalmat biztosító pótkerékkel a csomagtartóban vághatnak neki a gyorsasági szakaszoknak. Péter Palkót kérdeztük.
Rallye2.hu: Hogyan kezdődött a miskolci hétvégétek?
Péter Pál: Az autót a navigátorom, Erdélyi Dávid készítette fel és azt kell, hogy mondjam nagyon jó munkát végzet, a fékekkel volt egyedül némi gondunk a verseny során. Nagyon bíztunk benne, hogy a kategóriánk dobogójára állhatunk a verseny végén, ez sikerült is, másodikak lettünk. Tudtuk, jól, hogy a tervet elég nehéz lesz kivitelezni, mert lógott az eső lába, nekünk pedig nem volt esőgumink. Középkemény gumijaink voltak, amiket megvágtunk, hogy jobb legyen a tapadás. Lábon vittük az autót Miskolcra, próbálgattam, de rettenetes volt, azaz nem volt a tapadás. Nehezen is melegedtek az abroncsok. Reméltük, hogy nem esik majd. Ez végül is bejött, de a sár nem könnyítette meg a dolgunkat. Az első két gyorsasági miattam nem úgy sikerült, mint ahogyan azt előzetesen szerettük volna.
Rallye2.hu: Miért is? Milyen volt a versenyetek?
Péter Pál: Nem is értettem, hogy miért nem merek menni. Tartottam mindentől, féltem a saras, kihordásos kanyaroktól a gumikat egyszerűen nem akartam elhinni. Sátán végre mentünk egy jót és jól is éreztük magunkat az autóban. Maradt itt is bent idő, de végre felszabadultan versenyeztem. A második kör rendben volt, ám be kell, hogy valljam az utolsó gyorsaságira elfáradtam. A szakasz közepén egyszer nem sokon múlott, hogy leessünk az útról. Az itinerben minden pontos volt, Dávid jól és időben diktálta vissza a szükséges adatokat, nem tudom még most sem miért rontottam el. Benne volt minden, hogy honnan, hová kell behúzni, én nem úgy csináltam, meg is lett a baj. Eztán vissza is vettünk a tempóból, mert Molnár Zsolték sokkal voltak előttünk, mögöttünk még nagyobb volt a lemaradás, így beosztottuk az időnket és biztonsággal célba értünk inkább. A pályák közül a Bükkszentlászló-Bükkszentkereszt nagyon tetszett, de tartottam tőle, mert soha nem mentem még ennyire szűk pályán. Van még mit tanulnom azt éreztem ott. Mályinka tetszett volna, ha az a volna ne lett volna és a fékünk jól szuperál. Lefelé féltem, így minden féktávot alaposan megtiszteltem. Nekem alapvetően tetszenek ezek a rosszabb minőségű aszfaltok, csak rendes fék nélkül nem volt túl élvezetes. Nem tudjuk mi volt vele, meg kell keresnünk a hiba okát. Lehet komplett féket, tárcsát, betéteket, mindent ki kell cserélnünk. Sátán már mentem többször navigáltorként. A nyomvonala úgy, ahogy fejben volt, de azért az mégsem olyan, mint a baloldalról, kormánnyal a kezedben. Jól éreztük magunkat, főleg az első körben. Fizikálisan és mentálisan is fejlődnöm kell, akár már a következő versenyünkre. Mondom ezt úgy, hogy Sáta például egészen jól sikerült, de sokat benne hagytam a saját hibámból. Rengeteg videót nézek ügyes versenyzőktől, megpróbálom ellesni a technikájukat, figyelem a vonalvezetésüket.
Rallye2.hu: A Szombathely Rallye nevezési listáján nem szerepel a nevetek…
Péter Pál: Így van, mert mi már a Székesfehérvár Rallye-ra készülünk, nem veszünk részt a murvás versenyeken. Addigra megpróbálunk gumit vásárolni, mert Miskolcon összesen négy darab gumink volt, amivel rajthoz tudtunk állni. Pótkerekünk sem volt, így arra külön figyelni kellett, hogy nehogy defektet kapjunk, padkázzunk, netán szétvágjuk valamivel a gumit. Az a verseny végét jelentette volna nekünk Miskolcon. Ezúton is nagyon köszönjük Gyöngyösi Marcellék felajánlását, miszerint ha bajban lennénk, akkor adnak nekünk pótkereket. Reméljük Fehérvárra már pótkerekekkel érkezünk. Ezen felül a Baranya Kupát, Ózdot és a Salgó Rallye-t tervezzük. Úgy tűnik, hogy ezeken a versenyeken rajthoz is tudunk állni most már, mivel a Rallye Szakági Bizottság hozzájárulásának, az utánpótlás támogatásnak köszönhetően jelentősen megkönnyítették a nevezésünket, amiért végtelenül hálásak vagyunk az RSB-nek, hiszen ebből a pénzből majdnem meg tudjuk oldani a versenyautónk szállítását, ami óriási segítség a számunkra.
Salánki Gábor