Kovács Gergő és Csák Alex önmagát is meglepte azzal, hogy a Kazincbarcika Rallye-n győzni tudott a P13-as géposztályban, de a legnagyobb meglepetés a verseny után két nappal, éjszaka érte az ózdi pilótát. Kovács Gergővel beszélgettünk.
Pályafutásod első éles bevetésére készültetek slick gumikkal a Kazincbarcika Rallye-n. Mik voltak a rajt előtt az elképzelések?
A BMW-nkkel eddig csak előfutottunk, például az Ózd-Eger Rallye-n, slick gumit soha nem használtam, tanulni akartam ezeket. Kazincbarcikát szemeltük ki ahhoz, hogy először, a mezőnyben, slickeken, sietve autózzunk. Visszatekintve úgy néz ki, hogy ez sikerült. Azt vártuk el önmagunktól, hogy célba érjünk és minden rendben legyen az autónkkal.
A próbálkozásból kategóriagyőzelem lett. Milyen volt belülről az évzáró Rally2-es futam?
Az autónk egy pisszenés nélkül tette a dolgát, egész nap jól bírta a strapát. Elmondhatom, hogy egy nagyon jó kocsiról van szó, hiszen eddig, ha bármi gondja volt, az itthon jelentkezett, a versenyeket mindig hibátlanul teljesíti. A helyezésünk csak a hab volt a tortára a végén.
A slick gumis témában annyira zöldfülű vagyok, hogy amikor kimentünk az első gyorsaságira, akkor felraktuk a 7-es gumiabroncsokat, amiről én teljes mértékben azt hittem, hogy puha gumik. Később jöttem rá, hogy az a közepesen kemény keverék. Ennek ellenére meglepetten tapasztaltuk az imolai célban, hogy abszolút ötödik időt autóztunk. 0,1-el maradtunk le Viktek Viktorék mögött. Alig tudtam feldolgozni, ami ott történt. A kör végén is az ötödik helyen álltunk, majd a következő körben megkaptunk összesen 20 másodperc időbüntetést. Az egyiket nem vitatom, én is láttam, hogy megbillentek a gumik egy lassítóban, de a másikat nem értjük. Nem gondolnám, hogy bárhol is érintettünk volna másik lassítót. Mindegy, spongyát rá.
Tanulni akartunk, onnantól kezdve sokkal jobban figyeltünk a lassítókra. A rudabányai szakasz kánói részén egy jobb6-os visszafordítóban nem sokon múlt, hogy megforogjunk, de megúsztuk, ezen kívül más kalandunk nem volt.
A célban szépen megünnepelte a csapat a sikereteket.
Nagyon boldogok voltunk a célban, de bevallom, őszintén, hogy számítottam arra, hogy a csapat valószínűleg meg fog minket locsolni. Árgus szemekkel figyeltem a közönséget, hogy mikor és honnan ugranak ki, de tök jól sült el a dolog, köszönjük szépen nekik. Ám ezzel nem volt vége a meglepetéseknek! Kedden este 23 óra körül hívtak Miskolcról a barátaim, hogy a P13-as géposztályban a harmadikak lettünk az év végén. Első bevetésnek szerintem senki sem kívánhatott volna ettől jobbat. Szavakat nem találok egyelőre arra, hogy milyen volt ez a hétvége. Úgy a rendezőség részéről, úgy a sajátunkról. Fantasztikus. Ennyi.
Az idei évben mentek még valahol?
Ha minden igaz, akkor Kunmadarasra el tudunk menni autózni egy jót, vagy a Szilveszter Rallye-t írjuk be a versenynaptárunkba. Ezt egyelőre még nem tudjuk. De 2022-ben újult erővel készülünk támadni a P13-ban, a Rally2 Bajnokságban.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
Köszönöm szépen a családomnak, hogy a hóbortomat el tudják viselni, bár apa révén várható volt, hogy én is a rallye közelébe keveredek. 🙂
Szeretném megköszönni a barátaimnak, Marcinak, Daninak, valamint a teljes Sze-Pa Rallye Teamnek a segítséget, és azt, hogy mellettünk állnak.
Édesapámnak is nagyon köszönöm, hogy ennyi mindennel támogat és segíti a pályafutásom, végtelenül hálás vagyok neki, valamint mindenki másnak, akik bármit hozzátettek a versenyzésünkhöz, illetve a Kazincbarcika Rallye-nkhoz.