Póczik Tamás és Matus László pályafutása első serlegeit szerezte meg a Rallye2 Bajnokságban így annak ellenére is nagyon boldogok, hogy egy flakonnal és a futóművel is viaskodniuk kellett a tényői gyorsaságin. Póczik Tamással beszélgettünk.
A Mecsek Rallye-n célba értetek, a P13-ban az ötödik helyet, valamint az érte járó pontokat szereztétek meg. Milyen elképzeléssel jöttetek Győrbe, mit vártatok a bajnokság harmadik megrendezett futamától? Ismerős volt a terep.
Tavaly indultunk már a Győr Rallye-n, a városi szakasz részben ismerős volt, de pont ezeken a gyorsaságikon nem mentünk 2025-ben. Ezek a második napi versenyen voltak, mi pedig az első napon beleakasztottuk a szalagkorlátba a kereket, emiatt nekünk ez most teljesen ismeretlen terep volt. A Rábaringen, ráadásul még soha nem mentem egyéb, kisebb futamon sem.
Akkor ez egy alapvetően jól feltett kérdés volt, végülis maximálisan bebizonyította a felkészültségemet… 😀
Köszönöm, hogy kisegítettél a szorult helyzetből, legalább nem én mondtam. 🙂 Igazából nekünk minden új volt. A Tényő-Ravazd nagyon tetszett, a Ravazd-Tényő is tök jó volt. Mindig felróják nekem, hogy sokszor az autónkról beszélek, hogy milyen állapotban van, de szót kell róla ejtenem, mert velünk együtt fejlődik. Mi nem egy kész, gyári fejlesztésű autót vettünk meg, amivel egyszerű menni, hanem dolgoznunk kell rajta, a gyerekbetegségeit folyamatosan találjuk meg és hárítjuk el. Úgy érzem, hogy ismét sikerült előrébb lépnünk.
Milyen téren? Milyen volt a győri versenyetek?
Nagyrészt sikerült a motorproblémákat kiküszöbölni, ehhez a motorvezérlővel kellett foglalkozni, ennek köszönhetően a motor végre egészségesen működött, ezt a Mecsek Rallye-n nem lehetett elmondani. Győrben tudtunk tényleg egy jót autózni. A City Stage-en az egyik körforgalomban egy körrel többet mentünk, emiatt az időnk egy picit rosszabb lett, mint lehetett volna, de ezzel együtt is tetszett a belvárosi szakasz. A Rábaringen jól viselkedett a futómű, ellenben Tényő-Ravazdon azt éreztük, hogy újra kevés volt, pont, mint a Mecseken, az Alsómocsolád-Mecsekpölöskére. A futóművön még mindenképpen faragni kell, de most legalább tudtunk érzésre jókat autózni, és közben ráéreztünk a hiányosságokra, tudjuk, hogy min kell fejlesztenünk, változtatnunk. Kaland, kicsúszás, megforgás nem volt, csak a Rábaringen kaptunk egy defektet, azon viszont sok időnk elment. Az ötödik gyorsaságink negyedét defekttel teljesítettük. Ravazdon, az utolsó előtti gyorsaságin bekeveredett valahonnan az autóból a lábamhoz egy üres palack, és azt kellett folyamatosan a pedálok alól elrugdosni, ez egy picit elvett a figyelmemből. De ezektől függetlenül jól éreztük magunkat, mert jókat mentünk, nem voltak necces helyzeteink, jól éreztük magunkat és sikeresen célba értünk.
És még kupákat is kaptatok. 🙂
A P csoportos kupában a negyedik hely lett a miénk, a P13-ban pedig a bronzérem, ezért kaptunk kupát. Ennek nagyon örültem, mert ez az első serlegem, amit kaptam, emiatt nagyon boldog vagyok.
Folytatás? Zemplén Rallye?
Mindenképpen szeretnénk menni, reméljük, hogy megrendezik az évzáró versenyt, és addigra tudunk a futóművön is igazítani egy picit. Most nagyon be vagyunk lelkesedve, mert egy kiváló és eredményes, jó kis futamon vagyunk túl, és azt reméljük, hogy még jobbak tudunk lenni majd novemberben, ha foglalkozunk valamennyit a futóművel.
Meg mindenképpen vigyétek vissza az üdítős flakont, hogy ne kelljen vele a gyorsaságin focizni… 😀
Azt kidobjuk a kocsiból, abban biztos lehetsz.
Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor