A 9-es kategória dobogóján állt Kopasz Krisztián és Papp Laci, amikor a sátai gyorsaságin elhibáztak egy féktávot, ami után az árokban megfeneklett alattuk a hófehér Honda Civic. A fiúknak szerencséje is volt meg nem is, mert nagy erőfeszítések árán visszarakták őket az útra, de bent hagyták a sok-sok időt. Végül azonban Fortuna „nagycsasszony” mégis rájuk mosolygott és a tesztté minősített Miskolc Rallye végén újabb kupákkal gazdagodott a srácok gyűjteménye. Kopasz Krisztiánt kérdeztük a Miskolc Rallye-ról.
Rallye2.hu: Nem volt biztos, hogy a Miskolc Rallye-n rajthoz tudtok állni. Hogyan sikerült ez végül? Fel tudtatok rendesen készülni?
Kopasz Krisztián: Jogos a kérdés, hiszen a legutóbbi egri versenyünkön a felkészülésünk az igazából a nullához közelített és akkor megfogadtuk, hogy nem lesz még egyszer ilyen. Jelentem a fogadalom a Miskolc Rallye-ig tartott, mert az autót ugyan maradéktalanul felkészítették szervizes barátaink – köszönet érte nekik- a versenyre, de mi már ismét az első gyorsaságin kezdtük meg a Hondánkkal a barátkozást, esélyünk nem volt a verseny előtt kipróbálni az autót. De az ilyen jellegű esetekből már komoly tapasztalatunk van, így azt mondom utólag, hogy nem sok hátrányunk származott az elég sok kívánnivalót maga után hagyó felkészülésünkből.
Rallye2.hu: Milyen volt a versenyetek?
Kopasz Krisztián: Pirelli gumikra váltottunk, amik a Yokohama után teljesen másképpen muzsikáltak, mint, ahogy azt megszoktam. Utóbbi megbocsájtóbb, előbbi jobban fog. Áthelyeződtek a határok, de tetszett, alapvetően nem volt gond a gumikkal, egyre kintebb és kintebb toltam a határokat. Az autó egészen jól ment a verseny elején, az élmezőnyben autóztunk tudtuk tartani a kategóriánkban a második helyet, de a harmadik szakaszon utolért minket a baj. Egy dobálós részen túl rövidre vettem a féktávot egy lassító előtt. Megúsztunk és hirtelen kettő dolog közül lehetett választanom. A partfal vagy az árok szerepelt a lehetőségek tárházában, az utóbbi kevesebb kárt ígért, így arra szavaztam egy szempillantás alatt. A döntésem végül jónak bizonyult, mert nem borultunk fel, nem lett kár az autóban, csak egyszerűen felült az alja. Először vagy hat néző próbált nekünk segíteni, de kevesen voltak, aztán még jöttek néhányan, így legalább 10-en már ki tudták tolni a kocsit a szorult helyzetből. Bárkik is voltak, köszönjük nekik, hogy megmentették a versenyünket. Itt begyűjtöttünk kb. 10 perc hátrányt így innentől nem arról szólt a verseny, hogy rohanjunk, küzdjünk a pozícióért, hanem átkapcsoltunk tesztüzembe, és élveztük az autózást. A teszt közben megtudtuk, hogy a csúszósabb részeket jobban is el lehet vállalni, – persze kellő körültekintéssel- mint azt előzetesen gondoltam és tovább tanulgattam a gumit. Immáron tét nélkül. A Pirellikkel jobban be lehet esni egy kanyarba, de kevésbé lehet megcsúsztatni az autót. Végül célba értünk és legnagyobb örömünkre még így is kaptunk kupákat, a kategóriánk második helyéért, mert idő közben többen is kiestek a versenyből, mi pedig föl tudtunk kapaszkodni a dobogó második fokára.
Rallye2.hu: Szombathelyen ott tudtok e lenni?
Kopasz Krisztián: Nagy szívfájdalmam, hogy nem. Szinte 100%, hogy kimarad. Külföldön élek, nagyon valószínű, hogy nem tudok hazalátogatni az Iseum Rallye időpontjában. Nagyon szeretem a Szombathely Rallye-t, de ez most így jött ki. Remélem, hogy a következő verseny időpontjában hazajöhetek. Veszprémben jó lenne rajthoz állni, mert nagyon szeretem a murvát. Remélem, hogy a Balaton partján már mi is újra ott tudunk majd lenni a Rallye2 Bajnokság mezőnyében.
Salánki Gábor