Kiss László és Fodor Csaba első közös versenyén nem törekedett semmilyen komoly eredményre, csak célba akartak érni, de mégis összehoztak egy szép ezüstérmet a Zemplén Rallye végére. Kiss Lászlóval beszélgettünk.
Ózdon nem sikerült célba érnetek, és ennek tudtátok az okát, ami egészen a Mediterrán Rallye-ig nyúlt vissza. Hogyan készültetek a zempléni futamra?
A felkészülés során az autónkat kellett végérvényesen rendbe raknunk. A Mediterrán Rallye-n történt törés után Ózdra ugyan megjavítottuk a Hondánkat, ám nem volt sok időnk rá, közel volt a két verseny, így akadtak még problémáink. Ezek miatt kellett Ózdon idő előtt elkezdenünk csomagolni, de a Zemplén Rallye-ra ezeket a hiányosságokat is orvosoltuk. Fodor Csaba személyében sikerült új navigátort találnom, Csabival jó volt az első közös futamunk, kiváló hangulatban teltek a kilométerek. Kell még csiszolódnunk, de szerintem jó úton járunk, még az is előfordulhat, hogy jövőre együtt folytatjuk a pályafutásunkat.
Kicsit előre szaladtunk, hiszen a Zemplén Rallye-ról is kellene néhány szót ejtenünk. Hogy sikerült?
Az évzárón már sikerült célba érnünk, nem is rossz eredménnyel, ráadásul szinte teljesen hiba és csaknem kalandmentesen. A kocsi jól bírta a gyűrődést, csak a fékkel és az elektronikával adódtak kisebb nyűgjeink. Fonyon keveredtünk reggel némi kalamajkába, egy tempós jobbosban, kb. a szakaz közepén, de az egy simán fogható helyzet volt. A tréningen az Újhuta-Bózsva szakaszon mindössze egyszer tudtunk átmenni, mert megcsúsztunk időben, ezt a pályát csak felírtuk, leellenőrizni már nem volt időnk. Ezen a gyorsaságin óvatosak voltunk, inkább csak átgurultunk, hogy ne legyen semmilyen probléma. Jöttünk, ahogy tudtunk, beesni nem akartunk. A Mád-Disznókő nagyon tetszett, csak mindkét körben utolértük az előttünk rajtoló párost. Sötétben is jót mentünk, nem hátráltattak minket az éjszakai körülmények. Élveztük, mentünk volna még, de nem lehetett.
Az 5-ös kategória ezüstérmét szereztétek meg. Elégedettek voltatok ezzel?
Igen, mert Csabival ez volt az első közös versenyünk, még össze kell szoknunk, az alapok jók, úgy érezzük, hogy lehet közös jövőnk a versenyautóban. Nem úgy érkeztünk meg Szerencsre, hogy bármilyen eredményért csatázni akarunk, a biztos célba érkezés volt a legfőbb feladatunk, amit bőven felülmúltunk a második hellyel. Örültünk, hogy célba értünk és a Rákóczi várban átgurulhattunk a céldobogón. Az év végén az 5-ös géposztály negyedik helyét szereztük meg, ami lehetett volna egy kicsit jobb is, ha Pécsen és Ózdon nem nullázunk.
Idén mentek még valahol?
Nem, már nem megyünk sehol sem, számunkra véget ért a 2022-es versenyszezon.
2023-ról tudtok már valamit?
Marad a Rally2 Bajnokság és marad az autónk is, kisebb fejlesztéseket tervezünk a holtszezonban, de túl komoly dolgokra ne gondoljatok. Dolgunk lenne, lehetne költeni rá, mert ez egy N csoportos autó, csak figyelnünk kell a takarónk hosszára is. Meglátjuk, hogy télen mire lesz elég az idő és a „kedvünk”.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
