Fábián Lóránt és Ihász László a Diósgyőr Rallye pályáiban nem csalódott, nem véletlenül volt régi vágyuk az, hogy a környéken versenyezzenek, de a végül kupákkal zárt futam hűen tükrözte az egész idei évüket. Fábián Lóránttal beszélgettünk.

Győrben karnyújtásnyira voltatok a P13-as kategória ezüstérmétől és a célba érkezéstől, mégsem sikerült. Mit vártatok ezután a Diósgyőr Rallye-tól?

Az év végi dobogóra szinte esélytelenül érkeztünk meg Miskolcra, pedig az év elején az volt a célkitűzésünk, hogy október elején, a P13-ban, dobogóra állunk. A terv az volt, hogy legalább ezt a versenyt behúzzuk, célba érjünk és ez meg is történt.

@rallye2.hu

Ha nem is könnyen, de maradéktalanul abszolváltátok a versenytávot. Mi történt veletek a bükki pályákon?

Volt bajunk ezúttal is a kocsival, de már az első szakaszon rájöttünk, hogy mi okozza a problémát. Egerben is ez az alkatrész babrált ki velünk, egy csatlakozóról volt szó, a főtengely jeladónál. Ezt a szervízben megoldottuk, a kocsi immár jól viselkedett. Bükkszentlászlón forogtunk egyet, amivel sok időt vesztettünk, ez persze rányomta a bélyegét nem csak a napunkra, hanem a versenyünkre is. A pályák egyébként tetszettek, bakancslistás futam volt, mindenképpen szerettük volna megismerni a legendás Mályinkát, ami nem okozott csalódást. Az aszfalt minősége olyan, amilyen, de kiváló szakasz. A Bükkszentkereszt-Bükkszentlászló is igazi rallye pálya, bármelyik irányból. A defektet megúsztuk, de a megforgás közben annyira megütöttük a felnit, hogy olyan hangja lett a keréknek, – csapkodta a féknyerget – mintha defektes lenne. Idegeskedtünk és nem csak Diósgyőrben, hanem egész évben, nyomás volt rajtunk, mert a hat futamból csak háromszor sikerült célba érnünk.

Mindkét pályára kellett volna a jó, versenyfutómű, ami nekünk már megvan, megvettük, de Győr után nem volt időnk beszerelni, így otthon, a műhelyben pihent miközben mi az utcaival az úton maradásért küzdöttünk a szakaszokon. A P13-ba negyedikek lettünk, de Bartók Bencéék kizárása után felléptünk a dobogó alsó fokára. Ez semmin nem változtatott, év végén négy ponttal lemaradtunk a harmadik helyről. Tanulóévnek szántuk ezt, az első Rallye2-es szezonunkat, annak jó is volt, tanultunk belőle sokat, az biztos. Félsikeres évnek érezzük 2023-at, háromszor célba értünk, háromszor kiestünk, de ezek pont akkor történtek, amikor jól álltunk az értékelésben. Győrben például ez a második helyet jelentette.

Hogyan tovább?

Minél hamarabb neki szeretnénk látni a munkának és atomjaira fogjuk szétszedni az autót, hogy minden idén tapasztalt hibát elhárítsunk és megnyugtató módon megelőzzünk. Miután beszereltük az új futóművet, mese nincs, megbízhatóvá kell tenni a kocsit. A jövővel, 2024-el kapcsolatban még nem tudok semmilyen kérdésre válaszolni. Vannak ötleteink, a tél majd eldönti, hogy merre visz az utunk a következő versenyszezonban.

Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor

@rallye2.hu

Fábián Lóránt-Ihász László Diósgyőr Rallye 2023 Rallye2 Gy3 Mályinka-Garadna Rally rallye rallycar rally rallyecar rallying rali

♬ eredeti hang – Rallye2.hu/ORB2.hu – Rallye2.hu/ORB2.hu

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!