Deli Lacit és Späth Szabolcsot sem kerülték el a kalandok a Kazincbarcika Rallye-n, ám Laci célkitűzéseit összességében sikerült megvalósítaniuk a nap végére. Deli Lászlóval beszélgettünk.
Mik voltak az elképzeléseitek a Kazincbarcika Rallye előtt?
Egy Peugeot 208-assal teszteltünk egy FRT futamon, ami remek kis kocsi, de nem biztos, hogy egy ilyen gyors autóval kellett volna felkészülni a Kazincbarcika Rallye-ra. A saját elképzelésem az volt, hogy a lehetőségeinkhez képest a lehető legjobb eredményt hozzuk ki a hétvégénkből. Ahogy a rajtceremónián mondtam: 210-es volt a rajtszámunk, a Top10-et tartottam a minimumnak, de ettől inkább jobb abszolút eredményre vágytam a végén. Ez, a Rally2 Bajnokságban értékelt párosok között sikerült is, a kilencedik helyen zártunk, a P12-ben és a Lada kupában ötödikek lettünk.
Sokak számára trükkös verseny volt a Kazincbarcika Rallye, sok volt a kaland. Nálatok mi volt a helyzet?
Nem maradtunk ki mi sem ebből a sorból. Az első szakaszon nekünk is sikerült megforogni, a poros rész végén én hibáztam. Elég sok időt otthagytunk, utólag azt mondom, hogy kézifékkel előbb meg tudtam volna fordítani az autót, mint előre-hátra tologatva. Tudom, hogy nincs, ha a rallye-ban, de ha levesszük ezt a csaknem fél percet, ami bent maradt, akkor egy egészen jó idővel kezdhettük volna el a napot.
Sajókazával semmiféle kapcsolatom nem volt korábban, de a megnézett videók alapján sejtettem, hogy Oroszlánytól is sokkal huncutabb lehet. Régen sokat hókocsiztam, van tapasztalatom a csúszós talajon, ezért azt gondoltam, hogy jobban fog sikerülni. Közel áll hozzám a csúszkálás, amikor a Vértes Rallye-n leesett az eső, akkor mindjárt ott voltunk a mezőny elejében. Ezúttal nem így történt. A második körünk már alakult, de a harmadik lett az, amire azt mondtam, hogy vállalhatónak éreztem. Abban is voltak hibák, például, ahol Ruszó Krisztiánék elestek, azt a helyet túlzottan megtiszteltem. Utána viszont a faluban, ahol korábban negyedikben mentünk, harmadik és negyedik nekifutásra már ötödikben, padlógázzal haladtunk, – erről videó is született – összességében nem volt rossz. Sajókaza is kezdett alakulni.
A Szuhogy-Imola, a záró gyorsasági elég kalandosra sikerült, mert egész nap a töltéssel voltak problémáink. No, amikor már tényleg kellettek volna a lámpák, akkor végleg elment a töltés, ezért ahol nem az erdőben, a fák közt mentünk, ott lekapcsoltam a lámpát, csak akkor világítottunk, ha teljesen sötét volt. Maradjunk annyiban, hogy nem volt túlzottan optimális így a helyzet, de összességében ezt éreztem a legjobb gyorsaságinknak. Eljutottunk a célig, köszönjük szépen Üveges Sanyiék és Cseke Petiék segítségét, a céldobogóról pedig már le kellett tolni a kocsinkat, mert nem akart beindulni. Éppen csak, sikerült eljutnunk a parc ferme-ig. Nem kalandmentesen, de legalább karcmentesen teljesíteni tudtuk a versenytávot. Az utóbbi szempont számomra egyáltalán nem volt mellékes.
Szerepel e még bejegyzés a 2021-es versenynaptáratokban?
A Mikulás Rallye-n mi biztosan nem indulunk, a Szilveszter Rallye-val, most azt mondom, hogy talán szemezgetek. De elég képlékeny egyelőre. Ezen kívül vannak még terveink, amik valóban annyira bizonytalanok, hogy a konkrétumokat most inkább meg sem említem. Ha megvalósulnak, arról biztosan ti is tudni fogtok.
Rallye2.hu – Salánki Gábor