Bucsi Józsi és Kiss Péter már az elején izgalmassá tette önmagának a Vértes Rallye-t, ami akár jól is sikerülhetett volna a nekik, ha nem jelentkezik újfent egy már elfeledettnek hitt technikai probléma. Bucsi Józseffel beszélgettünk.

Az idei évben szinte minden jól alakult nektek. Milyen tervekkel érkeztetek Mórra?

Eddig nagyjából rendben volt az évünk, egyedül a Mecsek Rallye-n, ahol elő futóként vettünk részt akadt egy kisebb műszaki gondunk. Azt tudtuk orvosolni – a lambdaszonda makacsolta meg magát – nem jelentett különösebb problémát. A Mecsekben, Neukirchner Andrásék mentek előttünk, de ők hamar kiestek, így gyakorlatilag majdnem az elejétől a végéig mi mentünk a Rally1 Bajnokság élén, első előfutóként. A Vértes Rallye előtt természetesen kapott egy vadonatúj lambdaszondát az autó, átnéztünk mindent, amit kellett, felkészültünk és izgatottan vártuk a móri rajtot.

Hogy sikerült a Vértes Rallye nektek? Idén először történt meg az veletek, hogy nem értek célba.

Kalandosan kezdődött mert rögtön az első gyorsasági szakaszon egy kicsit összeromboltuk a VFTS-ünk elejét. A második, vagy a harmadik pusztavámi kitérő egy sima balkanyar után 50-re, vagy maximum 70-re volt. Egy kis Suzukival szoktuk bejárni és felírni a pályákat, és be is volt írva, hogy sima bal, majd aztán jön a terelő. Csak a Suzukival kb. 80-nal, vagy 90-nel mentünk, a Ladával pedig odaértünk úgy 140 km/órás tempóval a kitérő elé. A sima balban már réges régen fékezni kellett volna, ahhoz, hogy el tudjunk fordulni a terelőben. Erre nyilván esély nem volt, mivel én ott még javában a gázt nyomtam neki, ezért átugrottunk a gumisoron. Szerencsére volt még annyi lélekjelenlétem, hogy középre vegyem a teherautó abroncsokat, így nem végzett ki, de bedobtak az árokba. Egy kisebb fát eltaláltunk a bal elejével, de ez sem lett végzetes kitolattunk a susnyásból, és mentünk tovább. Csak a lámpa tört össze, picit sérült a karosszéria. A második kör, második szakaszának – Kőhányásnak – a vége felé váratlanul újra előjött egy régi elektronikus probléma. Egyszerűen nem lehetett normálisan gázt adni az autónak. Ha kevés gázt adtam neki akkor sem ment, ha sokat akkor sem. Amikor olyan kedve támadt akkor felpörgött a motor ment egy rövid ideig rendesen, de aztán újra visszatért a fentebb említett probléma. A szakasz végén inkább kiálltunk, mert jóval nagyobb anyagi kárt lehetett volna ebből a helyzetből kihozni, ha szétrugdosom a kuplungot, vagy netán valami drazsés felületen nem tudom normálisan irányítani az autót és elgurulunk a kövekkel együtt valahova az erdőbe. Nagy terveket nem fogalmaztunk meg egyébként, csak szokásunk szerint be szerettünk volna célba érni. A kilátásaink egyébként jók, voltak mert összeállt a csapatunk, a szervizben ragasztószalaggal kulturáltan helyrehozták a törést a srácok, attól mehettünk volna, tökéletes lehetett volna minden, ha nem ül be hozzánk a technika ördöge. Köszönjük a szervizcsapat kiváló munkáját!

Mik a további tervek 2021-re?

Nemrég olvastuk, hogy a Komló Rallye sajnos elmarad, úgyhogy egyelőre még mi sem tudjuk pontosan, hogy merre autózunk esetlegesen az év vége felé.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!