Baksai Laci és Erdei Zoli sok mindenre számított a megerősödött Rally2-es mezőnyben, de arra nem, hogy a sok űrhajó Lada közül végül ők kerülnek ki győztesen az Orfű Rallye-n. Baksai Lászlóval beszélgettünk.

Sokat készültetek az évre, az Orfű Rallye-t is nagyon vártátok már. Mi volt a terv a Rally2 Bajnokság kezdete előtt?

Sokakhoz hasonlóan, amikor ránéztünk az Orfű Rallye nevezési listájára, akkor azért mi is erőteljesen elgondolkoztunk azon, hogy mit gondolhatunk a versenyről. A nívós lista ellenére is úgy gondoltuk, hogy a legjobb 15 közé azért illene beférni, ez volt a fő cél, a Top10-et viszont már nem éreztük reálisnak. Emiatt iszonyatos jó érzés az, ami kerekedett végül az évnyitó versenyünkből, álmunkban nem gondoltunk arra, hogy ilyen jól jövünk ki belőle.

A Lada Kupa első helyén zártatok, a P12-ben harmadikok lettetek és az összetettben is csak kicsivel maradtatok ki a legjobb öt közül. Mi történt veletek a gyorsaságikon?

Érdekes módon, – az okát ne kérdezd, fogalmam sincs, hogy miért –  a mecseki pályák soha nem voltak a szívemnek a csücskei. Lehet azért, mert mindig szenvedős volt nekem rajtuk menni, mert gyenge, vagy rossz kocsikkal érkeztünk. Most valami megváltozott. Beleszerettem a pályákba, és nem a jó eredmény miatt, hanem mert nagyon jó ritmusban lehetett rajtuk autózni. Először ijesztőnek tűnt, hogy nem raktak be lassítókat, de ez nem jelentett egyáltalán gondot. A Ladánk teljesen jó volt, köszönjük a PSZA Motorsportnak és a Borsod Race Mediának is az összes segítséget.

A végsebességen növeltünk a rajt előtt, hosszabb áttétel került a váltóba, ami kellett is. Tavalyhoz képest a motor felújítása után mérten is gyengültünk, és talán emiatt volt bennem némi fenttartás a versennyel kapcsolatban. A motor görbéje nagyon jó, folyamatosan és jól adja le a dolgokat, de a tolóereje, valamint a NM kevesebb lett, mint korábban. Egyetlen problémánk volt, amit nem is műszaki hibaként, hanem inkább egy iszonyatosan fusztráló jelenségként könyveltük el. Amikor egyik kanyarból a másikba érkezve átterheltünk a másik oldalra, akkor mindig borzalmasan nagyot koppant valami. Olyan volt, mintha szabályosan alávertek volna egy nagyot a kocsinak egy óriási kalapáccsal. Ijesztő volt. Amikor elrajtoltunk az első gyorsaságin szinte rettegtünk minden kanyarban, nagyon elb..iztuk a nyitó szakaszt. Azt vártuk, hogy mi szakad ki a VFTS alól. Erre a kétszer egy órás szervizben és azóta sem sikerült rájönnünk, de meg kell oldani, így nem maradhat. Az utolsó szakasz rajtjáig egy pisszenése sem volt a kocsinak. A hatodik, kővágótöttösi rajtban, amikor beraktam egyes fokozatba, akkor lent maradt a kuplung, vége volt neki. Kellett pár másodperc mire átértékelem a helyzetet, és rájöttem, hogy ezzel a váltóval nem kell kuplungolni.

Én régivágású gyerek vagyok, erre még rá kellett jönnöm és éreznem. Az első két-három kilométer nehéz is volt így, ez az időnkön is meglátszott. Napközben egy túlcsúszásunk nem volt, kalandmentes volt a hétvégénk. Az abszolút ötödik helyen mindössze pár másodperccel előztek meg minket Géringer Zolikáék, nem tudtuk elcsípni őket a futam végére. Az eredménnyel teljesen elégedettek vagyunk, nem gondoltuk azt, hogy ebben a komoly mezőnyben, az erős P12-ben és a szenzációs Ladák közt ennyire jól sikerül elkezdenünk a 2022-es esztendőt. Geiger Mátéék szenzációsan versenyeztek, sajnáltuk, hogy kiestek. Krampek Vikinek nagyon köszönjük, hogy segített nekem a pályafelírásnál, mert Zoli nem ért rá, így Viki tartott velem a tréningen. Zoli este 7 óra után megérkezett és csak egy biztonsági, ellenőrző kört gurultunk vele.

Akkor még megvolt az összes füzetlap? 😀

Akkor még meg. 🙂 A harmadik gyorsasági előtt Zoli elővette a füzetét, de nem vette észre, hogy egy lap kiszakadt belőle, ott maradt a táskájában. A szakasz közepén derült ki, éppen a lefelében, úgyhogy volt meglepetés. Megoldottuk, célba értünk, és remek volt végig a hangulat.

Folytatás?

Egerben mindenképpen megyünk, mert utána négy nappal lesz a beígért műtétem, kiszedik a 2020-as Pálháza Rallye után beszerelt csavarokat. Aztán újratervezzük az évet, meglátjuk, hogy hogyan sikerül a nagygenerál. Mi szeretnénk teljes évet menni, de a sorsunk a műtét sikerén és a gyógyulásomon múlik. Az autón is kellene egy kicsit húzni, mert az eredményünk ugyan jó lett, de látjuk, hogy van azért hátrányunk a kategóriatársakkal szemben. Szerettünk volna Egerben 201-el menni, de nincs más hátra, majd megyünk vele Kazincbarcikán. 🙂

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Köszönjük a segítséget a Borsod Race Media-nak, a PSZA Motorsportnak és a rengeteg szurkolást a rallye rajongóknak! Nagyon jól esik, hogy ennyire sokan kíváncsiak ránk, és hogy napról napra egyre többen követik a munkásságunkat.

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!