Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Az első körről faggattuk a Rallye2 versenyzőit

Az encsi szervizparkban kérdeztük ki a mezőny nagy részét a tapasztalataikról.

 

Bencs Zoltán: Elindultunk az első gyorsaságin, egész jóízűen autóztunk, nem kísérleteztünk semmivel és a második komolyabb kanyarnál, de egy jobb3, sodrós, szigorúnál azt hittem, hogy elfér. De… de nem sikerült és lesodródtunk jobb oldalra és a fák dobtak vissza az útra. A hátsó futómű egy kicsit elnyekkent, és elég keményen fénysérült lett az autónk jobb oldala, ezért inkább a verseny feladása mellett döntöttünk. Azt még elmondom, hogy a Feliciánknak már nem sok híja van, a váltóhoz várunk egy alkatrészt még és reméljük, hogy hamarosan átvehetjük és akkor a következő versenyen már az új autónkkal indulhatunk.

 

Jancza Tamás: Nem vagyunk babonásak, de miután átment előttünk egy fekete macska kétszer is megfordultunk utána, nem tudtunk mást csinálni. Kerestünk egy nyúllábat, azt sem találtunk, az összes olyan sportbíró, akinél nem jó az eredményünk az kint van, viszont a kopasz resque-s, akinél el szoktam esni ő még nincs a pályákon, tehát még van esélyünk a mai napra. De jól mentünk egyébként, a pályák tetszenek, a végére magunkra találtunk, az elejét az ismert okok miatt elspóroltuk, Balázs nem szereti a kányi pályát, de szerintem jól jöttünk.

 

Órai Balázs: Csak ugyanezt tudom elmondani. A kör végére kezdtem magamra találni, jól érezzük magunkat, a negyedik gyorson úgy ahogy, de az ötödiken már egész jól letaláltunk. Az első két pályán csúnyán elvert az ORB mezőnye minket, de a végén már egálban voltunk. A kategóriánkból Kuncz Dezsőék is jól jönnek, közelebb vannak hozzánk, mint ahogy azt vártuk, de igyekszünk az előnyünket tovább növelni.

 

Kuncz Dezső: A sima pályákon, ahol nem dobál nagyon az út ott tudjuk tartani a tempót Óraiékkal, nagyjából legalább is, de a fonyi és az erdőbényei gyorson az a baj, hogy olyan sok a dobálós rész, hogy egyszerűen nem tudok mit tenni, lassítani kell, hogy ne essünk be sehova. A figyelem ellenére az ötödik szakaszon mégis sikerült egyszer a pálya mellett járnunk. Megyünk, sietünk, szeretnénk megőrizni a második helyünket.

 

Rádóczi József: Az Órai úr és a Kuncz úr nagyon elindultak. Próbáljuk velük tartani a tempót, de nem megy. Egészen az utolsó gyorsasági rajtjáig harmadikak voltunk, ott viszont a cél előtt sikerült egy gyönyörű piruettet bemutatni a közönségnek, ami nagyjából 20-25 másodperces időveszteséget hozott nekünk a konyhánkra. A következő körben szeretnénk visszaszerezni a dobogó alsó fokát, de most nagyon dühös vagyok az eset miatt, mert ezt én toltam el. Kicsit poros volt, és én kicsit azt hittem, hogy ez most még el fog férni, de nem kicsit tévedtem, és nem fért el. Második gyorson vittük a lassítót, az ötösön pedig megtörtük a hátulját, tehát gyönyörűek vagyunk, megyünk és küzdünk.

 

Bardóczy Ádám: Ez a hazai verseny úgy látszik, hogy nekem nem jön be. Tavaly az első gyorson elütöttem a futóművet, ami most is sikerült. Most is ugyanúgy levágtam és most is ugyanúgy elkapta, tehát most is széttartásunk volt. A második gyorson a gumi sem fogot, ezért a második nagyobb balos visszafordítóban beestünk és leestünk az útról. A nézők kiszerdtek egy fél perc alatt, és ezután már kalandmentes volt a sztori. De a technika ördöge nem került el, leolvadt az önindítónk kábele, ezért egész nap járattuk a motort. A gyűjtőben már le is állt, úgyhogy a szervizhez már el kellett tolni, de ideértünk, megcsinálják, reméljük, hogy van benne annyi benzin, amivel a tankoló zónáig eljutunk, aztán terveink szerint megyünk tovább.

 

Mózer Attila: Rögtön az első gyorson az egyik jobb4-ben ott hagytunk egy darabot a felninkből, ami ugyan nem okozott defektet, de az a 20 cm-nyi anyaghiány rányomta a bélyegét a teljesítményünkre, vészvillogóval teljesítettük a szakaszt. Az első kör tetszett, amolyan összeszokós rész volt nekünk. Kikéstünk, kereket cseréltünk, eltévedtünk etapon, már minden volt ma, úgyhogy erősen bízunk egy akciómentes második körben.

 

Hágen Zoltán: Az első gyorsaságin lecsúszott a turbócsövünk, amit idő hiányában a második gyorsig nem tudtunk feltenni. Azon is így kellett átjönnünk. Azután föltettük, de a harmadik szakaszon újra lecsúszott, turbó nélkül jöttünk idáig. Most megcsináljuk, és reméljük, hogy nem lesz már gond vele ezután.

 

Friedrich László: Az első szakaszon a rajt utáni első jobbos kanyarban lecsúsztunk az útról és a susnyában megakadt az autó. Mire kiszedtük elszakadt az alsó talpasgömbfej és így nem tudtunk tovább menni. Most talpra állítjuk az autót mindenképpen, tervek azok nagyon vannak, jobb beállításokkal és újult erővel várjuk a következő versenyt.

Rafael Tamás. Igazából minden szakaszon történt velünk valami, nem tudom összefoglalni a kalandjainkat, annyi volt már eddig is. Azon dolgozunk, hogy az átbeszélőnkkel kapcsolatos és a jelenleg legnagyobb problémánkat megoldjuk. Ha ez meg lesz, akkor újra kezdjük a versenyt és megpróbálunk most már tényleg gyorsan menni. Az év hátralévő részében szeretnénk menni, de nem akarok túl bizakodó lenni, majd meglátjuk.

 

Bucsi József: Az első három pálya az nagyon jó, nagyon tetszik. Viszont az utánuk lévő kettő az nagyon gödrös, figyelmesen kell rajtuk haladni, be kell osztani az autót, célba kell érni. Ez a lényeg. Különösebb gondunk amúgy nincs, a prológon a féltengelyestől elhagyott bal hátsó kerekünket is megjavítottuk már, igaz éjjel fél egyre végeztünk vele, de összeraktuk a paripát. Megyünk vele, ahogy tudunk.

 

Szlobodnyik Norbert: Nagyon jól sikerült az első körünk, bár mi most kicsit spórolósra vesszük a figurát, mert a célba érkezés a legfőbb célunk. A motorunk az elég gyenge, mivel az a motor, ami Egerben szétrobbant az autóban azt még nem tudtuk visszatenni az autóba, most pedig még az önindítót kell kicserélni a következő körre. Óvatosan, szépen lassan elautózunk.

 

Csépe Gábor: Hogy milyen volt az első körünk? Változatos… 🙂 Nagyjából másfél-két kilométer után kaptunk egy jobb első defektet, amivel végig jöttünk a pályán, de a végére szerteszét tört még a felnink is, és sikerült szétverni mindent. Célba értünk, feltettük a pótkereket, tovább mentünk, de a kerékcsere helyszínén felejtettük a bukósisakot. A második gyors rajtjában vettük észre, hogy nincsen meg a sisak. Szabolcs ekkor visszasprintelt érte, és a rendőrök segítségével tudtuk visszahozni az autóhoz, de így is késtünk, mert nem tudtak minket elrajtoltatni. Ezután elég gyengén mentünk ott, bár az idő nem ezt mutatta. A harmadik szakaszon egy bukkanó után leállt az autó, mert a kerékcsere helyszínén a sisaktól eltérően a szemetünket – a felni és gumi maradékot- nem hagytam ott és ezek a csomagtartóban rövidre zárták az AC pumpát, ami kinyomta a biztosítékot. Erre kb. fél óra alatt jöttünk rá.

 

Jobbik Dániel: Megvolt az első kör, tudtuk, hogy túlélő verseny lesz, és ennek a szellemében álltunk hozzá ehhez a feladathoz. A riválisaink, ha jól tudom műszaki problémák miatt feladták a Miskolc Rallye-t, és így jelenleg vezetjük a kategóriát 31 mp-el Stepán Árpiék előtt. Megpróbálunk beérni a célba, ha lehet akkor ebben a pozícióban.

 

Stepán Árpád: Az első körben mentünk, ahogy csak tudtunk. Fékünk szokás szerint nincs, ennek ellenére az utolsó szakaszt sikerült megnyernünk a kategóriában, jó volt, a végére nem tudom mi lesz, sietünk, aztán majd meglátjuk.

 

Ifj. Bihari Péter: Óvatosan kezdtük a versenyt, de ettől függetlenül tetszik és élvezzük az autót. A hátsó futóművünkből, a stabilizátorból sajnos kiesett egy csavar, ami miatt járt az autó alatt a komplett futómű, emiatt csak gurulni tudtunk az ötödik szakaszon és ezért várakozás alatt teljesítettünk.

 

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!

2 hozzászólás to “Az első körről faggattuk a Rallye2 versenyzőit”

  • jt szerint:

    asszem’ megint be kell szólnom vmit, a Dezsőéknek, hogy legyen itt egy kis élet? 🙂
    Tud valaki valamit a sunyiról?
    ő is hoz6 fellendülést…
    🙂

  • sunyi zoli Ídesannya szerint:

    Zolikám kisfiam ideje irogatni! Vagy még tart a NAPKÖZI?

  • Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé.