Rónavölgyi Endre és Eperjesi Péter nyolcból hét szakaszt megnyert a 2WD Kupában a Diósgyőr Rallye-n de a nyolcadikon akkora pofont kaptak egy bükkszentkereszti szalagkorláttól, hogy abba az év végi elsőségük is beleremegett. Rónavölgyi Endrével beszélgettünk.
Az Eger Rallye-n jártatok utoljára, ott nyerni tudtatok, azóta eltelt három hónap. Mit csináltatok ebben a szünetben és mit vártatok Diósgyőrtől? A 2WD Kupa elsősége volt nektek a tét.
Egerben ismét tudott valami újdonságot produkálni az autónk, úgyhogy jól jött a szünet, megpróbáltuk kideríteni az okokat és sikerrel jártunk. A programozásnál volt egy kis hiba, ami azt eredményezte, hogy ha magasabb hőmérsékletet érzékelt a motornál, akkor vészprogramra kapcsolt, ezt pedig nem volt nehéz elérni az Eger Rallye idején tomboló kánikulában. Ennek egyfelől örültünk, mert a motor teljes biztonságban volt, viszont nem tudtunk úgy haladni, ahogy szerettünk volna. Ezzel a nehezítéssel is megnyertük a 2WD Kupát Egerben. Az említett probléma feltárásával és elhárításával foglalkoztunk és persze dolgoztunk nagyon sokat. Közben arra szakítottam némi időt arra, hogy kipróbáljak egy másik versenyautót, egy Mitsubishi Lancer Evo IX-est, egészen biztató eredményekkel zárult a teszt. Az összkerékhajtástól tartottam kicsit, de nagyon lehet élvezni. Diósgyőrben természetesen jót szerettünk volna autózni és feltett szándékunk volt, hogy megőrizzük a 2WD Kupában az előnyünket és 2023-ban is mi leszünk a kupagyőztesek.
Szép és szerintem teljesen reális terv volt, de sajnos nem valósult meg.
Lassan kimondhatjuk, hogy nekem nincs szerencsém a hazai versenyekkel. Tavaly év végén Szerencsen, a Zemplén Rallye-n estünk ki, Diósgyőrben pedig idén jártunk pórul. Pénteken megint elkezdett dadogni az autónk, ezért a pályabejárás stresszesre sikerült, az sem volt biztos, hogy el tudunk e majd indulni. Estére derült ki, hogy az áramtalanító kapcsolónál van egy apróbb hiba, ezt hamar orvosolták a fiúk. A futómű be lett állítva, elég nehéz volt megszokni a gyorsaságikon, a hátulja rendszeresen hamarabb elindult, mint, ahogy szokott, ezzel a futam végéig sem sikerült megbarátkoznom. Bevallom, hogy mi sem voltunk a toppon. Mindkettőnknek hosszú és fárasztó hete volt, nekem Édesapámra is sokat kell mostanában figyelnem, beteg, két hónapja, sokat törődünk vele, a gyógyulására koncentrálunk. A verseny lebonyolítása nem volt rossz, sőt a rajt előtti dolgok tükrében még azt is mondhatjuk, hogy kifejezetten jó lett, de a rajt előtt történteket jó lenne, ha legközelebbre sikerülne kijavítania az illetékeseknek. Nehezen indult, de a végére jó lett, nekünk pedig nehezen indult és a végére nagyon nem lett jó.
Mert pancserek vagytok… 😉 Elég kulturáltan kezelted ezt a kívülről nézve számomra abszolút felháborító helyzetet.
Igyekeztem intelligens ember módján kezelni az ügyet, de nagyon igyekezni sem kellett, ilyen vagyok. Régebben volt, hogy kiléptem ebből a zónából, de ez mára megváltoztam. Persze, mondhatjuk, hogy pancser voltam. Mondhatjuk bárkire azt, hogy pancser volt, aki valaha dobott már el autót versenyen. Mégsem tesszük. Valószínűleg van igaza annak a versenyzőtársunknak, aki azt írta, hogy aki eddig nem volt pancser az is előbb utóbb az lesz. Bárkivel előfordulhat, hogy valamiért elesik. Természetesen azonnal lehet rá mondani, hogy pancser, csak azt gondolom, hogy egyáltalán nem elegáns.
Húzzunk egy kéziféket, egy jobb6-al kanyarodjunk vissza a versenypályán történtekre! Mi történt veletek a Bükkben?
Ahhoz, hogy két versenynapos futamokon menjünk én már öreg vagyok. 🙂 Emiatt kissé nyűgös volt nekem ez a verseny, de egyöntetű véleményünk, hogy a pályák oltári jók voltak. A két ikonikus szakasszal kapcsolatban egyébként ez nem is volt kérdés. A gátlókat jól sikerült beállítani, Mályinka elejére és a végére is megfelelőek voltak, de Bükkszentlászlón is kiválóan működtek. Azt éreztem egyébként a korábban felsoroltak miatt, hogy mi voltunk a kelleténél lassabbak. Nem tudtunk a negyedik, ötödik helyen autózni, inkább csak a hetedik, nyolcadik pozícióban értünk a gyorsaságik céljába. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a bajnoki címért még öt páros volt versenyben, ők nagyon felkészültek, bődületes tempót mentek a srácok a mezőny elején. Mi tapadáshiánnyal küzdöttünk, mert amíg Egerben bárhogy és bármikor stabilan elfordult az autó, ez Miskolcon nagyon nem így volt. Folyamatosan úsztunk lefelé az útról, addig amíg teljesen le nem úsztunk róla. 🙂 Vasárnap állítgattunk a kocsin, jobbnak is éreztem, mint szombaton, Bükkszentkereszten hoztuk a szokásos nyolcadik időnket. Második nekifutásra már négy másodpercet faragtunk rajta és úgy éreztem, hogy még mindig sok tartalék van benne, tovább módosítottunk a beállításokon. Ennek ellenére nem akartunk sietni. Az utolsó gyorsasági rajtjában összenéztünk, mondtam Petinek, hogy nincs más dolgunk, minthogy célba érjünk, szépen legurulunk, semmi gond nem lesz. Lehet ezt nem kellett volna. Azt feltételezem, hogy a figyelmem és az összpontosításom alább maradt, lassabbak nem lettünk, mint az első körben. Az első körhöz képest egy lapáttal rátettünk szerintem, de teljesen biztonságosnak éreztem a tempót. Borzasztóan meglepődtem abban a jobb2-ben, hogy mi történik.
Miért kötöttetek ki a szalagkorláton?
A videófelvételeket átnézve a tempó sem volt kevés, de a baj inkább azért történt, mert rossz ívet választottam. 20-30 centiméterrel kintebbről fordultam, a támasztókerekek ráfutottak a drazséra, az autó hátulja hozzáért a szalagkorláthoz, ami befordította az elejét és ott alaposan összetört a Hondánk. Én azt hittem, hogy érintjük majd a szalagkorlátot és megyünk tovább, de nem lett szerencsénk, egy oszlop kitépte a bal elejét és a kormányt a kezemből. Ez lett belőle.
@rallye2.hu Rónavölgyi Endre-Eperjesi Péter Diósgyőr Rallye 2023 Rallye2 Gy8 Bükkszentlászló-Bükkszentkereszt (A videót Rónavölgyi Endrétől kaptuk.) Rally rallye rallycar rally rallyecar rallying rali
Jól vagytok?
Peti teljesen, neki semmi baja, nekem a kézfejem zúzódott, meg van dagadva, az most is fáj. Jégzselé, fásli, krémek, mindent próbálok a fájdalom enyhítésére, előbb-utóbb csak jobb lesz.
Folytatás? Oda lett a kupagyőzelem.
A javításhoz már mindent megvásároltunk, amint tudnak a szakemberek neki is kezdenek a munkának. Gyorsan szeretnénk talpra állítani a kocsit, sok tanulsággal járt az évünk. Emiatt minél hamarabb szeretnénk új gumikkal elmenni egy tesztre, megkeresni a legjobb beállításokat Bence és Markovics Gyuri segítségével. Szeretnénk egy kiváló csapatvezetőt is „igazolni” 2024-re, aki koordinálja azt, hogy az autónk mindig időben fel legyen készítve a futamokra. Ha minden jól alakul, akkor lehet, hogy év végére megcélozzuk magunknak a Szilveszter Rallye-t, úgy, hogy mi Percze Nándi Mitsubishijével, ő pedig a mi Hondánkkal állna rajthoz. Ez még a jövő zenéje. Bajnokság? Feri bácsiéknak szívből gratulálunk a győzelemhez, megérdemlik. Keményen küzdenek, lelkesek, az 1600 köbcentiméteres kis Hondájukkal állandóan ott vannak a nyomunkban, becsülettel, megbízhatóan róják a kilométereket. Természetesen örültünk volna az elsőségnek, azért harcoltunk, de csöppet sem vagyunk szomorúak, hogy ők állhatnak majd fel év végén a 2WD Kupa dobogójának a tetejére. Minden elismerés megilleti őket a sikerért.
Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor