Godó Tomi és Tóth Szabi Székesfehérváron is hozta azt a stabil és kiszámítható teljesítményt, amit az évad eddigi versenyein tőlük megszoktunk. Tomi ésszel és biztos kézzel terelgette a VFTS-t, az évtizedes kihagyás után újra begyűjtötte a maximális tapasztalatot és versenykilométert, amit a fehérvári megmérettetés adhatott, miközben gyorsaságiról-gyorsaságira jöttek felfelé a srácok az eredménylistán. Végül a kőkemény P12-es géposztály 7-ik helyét szerezték meg, egy aránylag kalandoktól mentes nap végén, amiről Tóth Szabolccsal beszélgettünk.
Rallye2.hu: A Szombathely Rallye murvás pályáin láthattunk titeket utoljára a Rallye2 Bajnokságban. Mivel telt azóta az időtök, több, mint két hónapotok volt szabadon a Székesfehérvár Rallye előtt.
Tóth Szabolcs: Hosszú lett volna annyi szünet, így Kazáron rajthoz álltunk egy rallysprinten, és a parádsasvári hegyi versenyen is ott voltunk, hogy ne essünk ki a formánkból, igazából mi ezeket a versenyeket teljesítettük a Veszprém Rallye helyett. A murva után visszaalakítottuk a kocsit aszfaltra, főleg a hegyi verseny miatt. Jó minőségű aszfaltos beállításokat alkalmaztunk, le lett ültetve, keményítve lett. Zanzásítva ennyi történt velünk, kizárólag a szokásos módon készültünk a székesfehérvári megmérettetésre.
Rallye2.hu: A kitűzött terveiteket teljesítettétek, célba értetek, alapvetően nem sikerült rosszul a versenyetek. Te is így látod?
Tóth Szabolcs: Teljesen egyetértek veled. A terveink Fehérváron is ugyanazok voltak, mint bárhol máshol. Gyorsulni akartunk, közelebb kerülni a géposztályunk elejéhez, de az alapvető célunk a célba érkezés volt, balesetmentesen és ezt most is kipipálhattuk. A gyorsaságik kalandmentesen sikerültek, néhány olyan apróbb megcsúszásunk volt, amelyekre azt mondom, hogy említésre sem méltóak, a versenyautó rendeltetésszerű használatával együtt járnak az ilyen esetek. 🙂 Csupán egyetlen dologgal ijesztett ránk az autó. Megvettük a vadonatúj gumikat, felszereltettük a felnire, felraktuk az autóra, elindultunk az első gyorsaságira és 50 km/órás tempónál úgy elkezdte rázni a kerék az autót, hogy azt hittük, hogy elhagytuk az egyiket. Megálltunk, körbe rángattam a kerekeket, éreztem, hogy nincs elszabadulva semmi, visszaültem, mentünk tovább. Haladtunk a városban egy kilométert, megint elkezdte rázni valamiért a kormányt. Gondoltuk lelazult valamelyik kerékcsavar. Kiszálltam, meghúzgáltam mindet, de nem volt gond. Tovább mentünk, megint ki akart esni alólunk a kerék. Innentől csak arra tudtunk gondolni, hogy elhagytunk egy centírozáshoz használt súlyt, vagy megsérült a gumi. Kiértünk a városból ott tudtuk és mertük először kipróbálni, hogy 50-nél nagyobb tempónál hogyan viselkedik a kocsi. Megkönnyebbültünk, mert 100 km-es tempó környékén és a gyorsaságikon afelett már egészen tűrhető volt a helyzet. A háromszori megállás nem volt az etapidőbe belekalkulálva, így futó percre értünk a gyorsaságihoz.
Csak a lassítóknál jelentkezett a probléma. A kör végén, a szervizben jelezték nekünk, hogy az egyik felni meg van ütve és abból adódik a rázkódás. A szervizcsapatunk, – akiknek a támogatóinkkal együtt nagyon hálásak vagyunk- ott helyben gyorsan kicentírozta a felnit egy jó nagy kalapáccsal és onnantól hibátlanul működött. Ez volt a napunk legnagyobb vészhelyzete, nagyon örültünk neki, amikor átgurultunk a céldobogón.
Rallye2.hu: Ott lesztek e Komlón, a Baranya Kupán?
Tóth Szabolcs: Nem sajnos. Mindkettőnknek egyéb elfoglaltsága van. A versenyt megelőzően, az év elején még meg sem fordult a fejünkben, hogy két bajnoki futam között csupán kettő hét szünet lesz, így a Baranya Kupa kimarad, nem tudunk rajta részt venni. A Salgó Rallye-n mindenképpen megyünk, de egy MARB futamot is beiktatunk még addig a versenynaptárunkban, augusztus vége felé, amivel a versenyek közt kimaradt időt szeretnénk lerövidíteni. Ezek egyelőre a tervek, aztán reméljük, hogy gyorsan telik majd az idő, mert amint a lehetőségek engedik, azonnal szeretnénk újra a Ladánkba ülni és gyűjtögetni a tapasztalatot és a versenykilométereket.
Rallye2.hu – Salánki Gábor