Temesvári Laciék izgalmas, kalandos versenyt produkáltak a Székesfehérvár Rallye-n, miközben BMW-jük kis híján életét és vérét áldozta Laci és Hargas Andris sikeréért. Néhányszor a fiúkra ijesztett a sárga fenevad, Bakonycsernyén még a szervizcsapatnak is megállt szerelmet vallani, de végül mégis kitűnő eredménnyel és felkötött kipufogóval vitte el a srácokat a céldobogóig. Temesvári Lacival beszélgettünk.
Rallye2.hu: Kezdjük a felkészüléssel. Hogy sikerült, mit tettetek azért, hogy a Székesfehérvár Rallye-n ott lehessetek?
Temesvári László: Elég jól sikerült, tartottunk egy családi napot, barátainkal a tököli repülőtéren, ahol igyekeztünk a lehető legjobban beállítani a versenyautónkat a Székesfehérvár Rallye-ra. Mint utólag kiderült ez a tréning arra volt jó, hogy tökéletesen elállítsunk mindent és baromira ne működjön semmi a székesfehérvári pályákon. Ellenben mi teljesen jól éreztük magunkat Tökölön. A szombathelyi murva után visszaszereltük az aszfalt futóművet, átállítottuk a lengéscsillapítókat, tökéletesen össze-vissza eltekergettük, amit rögtön az első gyorsaságin meg is tapasztaltunk, hogy valamit nagyon elrontottunk a hangolásnál. Ezt a teljes kört gyakorlatilag eldobósnak értékeltük, mert az autó le akart esni folyamatosan az útról, egyszerűen nem működött rendesen semmi. Gyűjtöttünk be lassú defektet, és ezek mind a felkészüléssel kapcsolatos problémákra vezethetőek vissza.
Rallye2.hu: A pályákról mi a véleményed?
Temesvári László: Tetszettek. A hosszú gyorsasági, a 18 kilométeres Csákberény, az maga volt a csoda. Ott menni kell gyorsan, menni kell homokban, menni kell szűken és szélesen, folyamatosan, három öt kilométerenként ritmust vált a gyorsasági. Én imádom az ilyet, ez egy igazi rallyepálya. Az ilyenekért csináljuk. Az oroszlány-Pusztavám szakasz a fehér aszfaltjaival nem lopta be magát tulzottan a szívembe. Az azoknak lehet kedvező, akiknek komoly sínautós tapasztalata van. Ott íven kell menni, gyorsan, nem csúszkálni, no ez az pontosan, ami nem a mi világunk. A legrövidebb pályát pedig, hát azt inkább most nem elemezném ki, túl rövid volt ahhoz. Mire az ember belemelegedett volna az overálba, addigra vége is volt.
Rallye2.hu: A célban panaszkodtál, hogy a végére az autótok keze lába ki volt már. Kalandos versenyről árulkodó mondat ez.
Temesvári László: Mindegyik gyorsaságin volt valami, ami hátráltatott minket. Volt defektünk, leesett faudi fejünk, másfél, két percet szereltünk egy 5 km-es szakaszon, úgyhogy volt rengeteg baj.
Rallye2.hu: Pont erről az utóbbi esetetekről akartalak kérdezni, mivel a hatodik gyors „csodálatos kanyarkombinációkkal” tarkított elején, pontosan előttem állt le az autótok. A rajt után még semmi baj, majd leállt és onnan még gurultatok vagy 200 métert.
Rallye2.hu: Elég érdekes história volt ez. Nem mondom, hogy rossz, ha ismerőseink, barátaink látogatnak meg minket a gyorsaságikon, de nem szeretjük, ha tudjuk, hogy ki hol áll a pálya mellett. Mentünk a hatodik gyorsra, már odafelé menet is kicseréltünk egy defektes kereket, mert az ötödikről úgy jöttünk ki, hogy a kemény keverékes guminkban 0.3 Bar nyomás volt egy lassú defekt miatt. Nem is értettük miért akarunk leesni az útról, de ez volt az oka. Odaértünk a hatodik szakaszhoz és mielőtt bekanyarodnánk, mondtam Andrisnak, hogy nézd, ott áll a szervizes autónk! Meg a másik is ott van. Felhívtuk a csapatot telefonon és akkor tudtuk meg, hogy a szakasz második kanyarjában táborozott le a komplett szervicsapat. Megvolt a szerviz, ők pedig kíváncsiak voltak rá, hogy hogy szól az autó. Megbeszéltünk mindent, mondták, hogy mindent jól csináljunk, mert megdobálnak minket a fél réttel, meg azzal, amit csak ott találnak. Elindultunk a rajtból, gyönyörűen ordított az autó, szépen elmentünk az első balosban, majd a jobb oldali index búrája meglátta a fiúkat a pálya mellett és abban a pillanatban leugrott a faudi fej a hat pillangóról. Onnantól úgy leállt az autó, mint a gerely a földbe. Hiába adtam gázt nem akart gyorsulni, ezért gyakorlatilag begurultunk a szervizcsapat elé. András kikötötte magát, kiugrott, megkereste a hibát, megjavította, utána pedig mentünk tovább a gyorsaságin. Kalandos volt ez a rövid gyors. Leértünk a gyorsaságiról és kértük őket, hogy még egyszer az életben meg ne merjék mondani, hogy hova mennek, dugják el rendesen az autókat. Aztán csak kiderült, hogy a hetedik gyors végére mentek, mert úgy voltak vele, hogy onnan már bármi történhet, akkor is át tudunk gurulni a célvonalon. Ott már nem történt semmi. Igaz húztuk a földön a kipufogót, meg mindent elhasználtunk az autóban, amit csak lehetett de legalább célba értünk.
Rallye2.hu: Munkátok volt bőven, de jól éreztétek magatokat a versenyen?
Temesvéri László: Azon kívül, hogy ez már – hőfokra, melegre- az emberi tűréshatár fölött volt, mind nekünk, mind az autónak, azt hiszem, hogy egy nagyon sikeres versenyt tudhatunk magunk mögött, amin jó volt, hogy ott lehettünk. Dobogóra állhattunk, nagyon fontos és hasznos pontokat gyűjtöttünk a BMW kupában, amit ki is tűztünk magunk elé célként. A verseny pedig nagyon jó időbeosztású volt, egyedül az utolsó gyors előtt kellett állnunk, 20 percet, jó volt a rendezés is.
Rallye2.hu: Akkor a z eredménnyel is elégedettek vagytok?
Temesvári László: Abszolút. A küzdéshez képest pedig ragyogónak értékelem az elért eredményt.
Rallye2.hu: Következik a Veszprém Rallye. Az Isten is „a veszprémi pályákra teremtette” a ti BMW-teket…
Temesvári László: Hát igen. 🙂 Vagyis nem. 🙂 Nekünk a Veszprém Rallye kimarad. Hacsak nem sikerül addig szereznünk egy bérautót, mi rajta vagyunk, aztán meglátjuk, hogy ez sikerül e. Ez még nagyon képlékeny. Ha nem sikerül, akkor Veszprém után támadunk az aszfalton!
Salánki Gábor
Köszönjük a segítséget! Támogatóink: Fix Autó kft, B!, Ttrisk alkusz KFT