Györkő Józsi és Béres „Unicum” Attila második versenyét teljesítette idén a Rallye2 Bajnokságban, Citroen C2R2Max-ával és úgy látszik, hogy a páros jó úton halad a tanulással, mert a Baranya Kupa végén már magasba is emelhettek első citroenes trófeáikat, a hazai futamuk céljában. A folytatás egyelőre kétséges, de Józsi elárulta, ha valaki rájuk parancsol, hogy a Salgó, vagy netán a Zemplén Rallye-n „lóra” kell pattanniuk, akkor rajtuk nem fog múlni az év végi futamokon való részvétel. Györkő Józseffel beszélgettünk.

Mintegy másfél hónap szünet volt az előző versenyetek, a Székesfehérvár Rallye és a Baranya Kupa között. Tudtatok tesztelni vagy versenyezni a két Rallye2-es futam között?

Nem, esélyünk sem volt ilyesmire. 🙂 A szokásos módon, mindketten munkával töltöttük minden időnket, az autózás háttérbe szorult a fehérvári hétvégénk óta. Gyűjtögettünk, és spóroltunk a Baranya Kupára. A versenyautónkkal nem foglalkoztunk, sőt nem is láttuk az előző verseny óta a C2-t, de a Bakó Rally Team és Bakó Laci tökéletes állapotban szállította el nekünk Komlóra, nem volt okunk semmilyen panaszra. A teszten ülhettünk be először a kocsiba és kifejezetten örültünk a tesztlehetőségnek, mert kicsit belerázódhattunk a versenytempóba, plusz olyan körülmények között is autózhattunk a Citroenünkkel, amilyenben eddig még soha nem volt részünk. Szakadó esőben, száraz aszfaltra való gumikkal. 🙂

Ne panaszkodj, maximálisan felkészülhettetek a prológra. 🙂

🙂 Ez pontosan így van. Nem fogod elhinni, de nekünk is leszakadt az ég, és patakokban folyt a víz a komlói főutcán. 🙂 Amúgy sem sokat tudtunk volna mutatni a gumik közt az elsőkerekes autónkkal, de a vízen még óvatosabban nyomtuk a gázt, nem sok időnk volt a prológot követően az első gyorsaságiig, nem akartunk kicsúszni, vagy eltörni egy féltengelyt, mert a szervizben, nem sikerült volna kicserélni, az pedig a versenyünkbe is kerülhetett volna.

Milyen volt a Baranya Kupa?

Az első gyorsaságira először meg akartuk vágni a gumikat, de végül úgy döntöttem, hogy mégsem változtatunk. Elég lett volna 5-ös gumikat fölrakni, mi 7-eseket tettünk fel a hosszúhetényi szakaszra, de még így is megfelelő volt a tapadás. Az időnk nem lett az igazi, mert a pályán beragadtunk a technikai gondok miatt félrehúzódó, majd újra elinduló Fábián-Bencsik páros Ladája mögé, és egészen a célig kísértük őket. Pedig jobban örültünk volna neki, ha elengednek minket a gyorsaságin valahol. Nem haragudtunk rájuk, a versenyünk végén nem befolyásolta az eredményünket, megbeszéltük az esetet a srácokkal a szervizben. Szombaton, a péntek estihez hasonlóan a géposztályunk negyedik helyén autóztunk, egészen az utolsó előtti gyorsasági szakaszig. Azt a tervünket, hogy úgy fogunk autózni, hogy az összetett értékelésben is jól álljunk, az első tízben ott legyünk, ezt a célkitűzést már az első méterektől kezdve tudtuk tartani. A hatodik gyorsaságin, Dudás Gergőék Hetvehelyen sajnos eldobták az autójukat, becsapta őket a pálya, és megörököltük tőlük a 6-os géposztály dobogójának az alsó fokát. Nem az ő kárukon szerettünk volna kupákat szerezni, de a verseny előtt, titkon bíztunk abban, hogy dobogóra állhatunk majd a géposztályunkban. Tudtuk, hogy hol a helyünk, de ismét beigazolódott, hogy a tyúkokat este számolják, mi pedig jó időben voltunk jó helyen igaz ehhez egész nap jól kellett autóznunk. Technikai gondunk nem volt, a verseny is tetszett, egyedül a hosszú egyenesekben, a tiltáson dadogó motorral teljesített kilométerek nem ízlettek, valamint azt is nehezményeztük, hogy a negyedik szakasz elmaradt, és a rajtjából küldtek el minket alternatív útvonalra. Spóroltunk egy kis időt, de szívesebben teljesítettük volna etapként a hetvehelyi gyorsaságit, mert közben ellenőrizzük volna az itinerünket, és feltérképeztük volna a változásokat, amik keletkeztek az első kör óta. Került bőven meglepetés az utolsó körben, a hetvehelyi pályán. A kategóriánkban tehát bronzérmesek lettünk, az abszolút értékelésben pedig a hetedik pozícióban zártuk a hazai versenyünket, a Baranya Kupát.

Salgótarjánba el tudtok jönni?

Aligha. A támogatóinkon múlik, egyelőre semmit nem tudok mondani róla, örülnénk, ha mehetnénk, de pillanatnyilag nem látok rá reális lehetőséget. Ám úgy vagyunk vele, hogy ha minden összeáll, Attila szól, hogy mehetünk, akkor menni is fogunk. Bár sajnos ezt nem érzem valószínűnek, szerintem 2018-ra nekünk csak ez a két futam jutott. Az idei esztendőt amúgy is csak ilyen ismerkedős évnek szántuk, 2019-re gyúrunk igazán.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Köszönjük a segítséget:

Harkány város önkormányzatának

és a

Tenkes Dekor Harkánynak.

http://www.harkany360.hu

 

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!