Zsebe Gábor és Mohácsi László leginkább a móka kedvéért és a kikapcsolódásért utazott az Eger Rallye-ra, aminek végül egy bronzérem és egy kategória győzelem lett a vége, idén immár másodszor. Zsebe Gáborral beszélgettünk.
Az egyik legfőbb elvárásotok az volt az Eger Rallye előtt, hogy jókedvűen, de a fiatalokkal partyban autózva teljesítsétek a versenytávot. Csak ennyi volt a terv?
Már pénteken megérkeztünk a helyszínre, hogy egy kicsit kikapcsolódhassunk a környék fantasztikus fürdőiben, és méltán híres pincéiben. Egy jó hangulatú hétvégét terveztünk magunknak és a csapatnak is, nem pedig mint non-stop rohanást. Persze nem felejtettük el azt sem, hogy versenyezni utaztunk a Mátrába, szerettünk volna az abszolútban is tűzközelben lenni, de a P12-ben mindenképpen. Még annak tudatában is, hogy szép számú és nagy neveket felvonultató mezőny gyűlt össze a Rally2 Bajnokságban, az Eger Rallye-ra. Ezt látva nem bántam meg, hogy az autónk 1.4-es mini kit motorját az elmúlt években 1600 köbcentiméteresre faragtam. Versenyezni bőven volt kivel, az egri szakaszok pedig maximálisan megkövetelték a motorerőt. Ráadásul a remekül sikerült Orfű Rallye-nk után nagyon megjött a motivációnk a versenyzéshez, alig vártuk a rajt napját.
Megérte elutaznotok Északra, hiszen a kedvcsináló Orfű Rallye-t lemásolva ismét az összetett harmadik, és a kategóriátok első helyén értetek célba. Milyen volt a versenyetek?
Azok, akik két éve mentek ezeken a pályákon, és nem környékbeliek, – mint, ahogy mi sem – azok alaposan meglepődtek azon, hogy az utakat nagyrészt újra aszfaltozták. A karakterisztikájuk teljesen megváltozott. Minden részében új gyorsaságiként nem kellett kezelnünk egyiket sem, de az itinerek jelentős hányadát át kellett írnunk, és nem ártott végig gondolni a dolgokat sem. Szombaton délután, koraeste, az Egerszalók-Eger pályán sikeresen kezdtük meg az Eger Rallye-t, megnyertük a nyúlfarknyi nyitó szakaszt.
Úgy voltunk vele, hogy van benne két lassító és ugyanebből a tereptárgyból egy kitérős változat. Három éve mentem rajta utoljára, azóta oda került az út mellé egy új kerékpárút is, úgyhogy ezúttal több helyünk volt, picit bátrabban mertem most nyomni a gázt. Meglepődtünk, hogy 4,2 kilométeren 3,6 másodpercet tudtunk adni a mögöttünk érkezőknek. Főleg annak tükrében kerekedett ki a szemünk, hogy az első 30 páros majdnem 10 másodpercen belül volt. Ők valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektettek aznap a biztonságra, mint mi. Vasárnap reggel nem sikerült túl jól a bátori gyorsasági, ez némileg el is vette az önbizalmamat, csak az abszolút nyolcadik időt szereztük meg, tudtam, hogy legalább öt másodpercet bent hagytunk, amit, ha nem teszünk egész jól is kijöhettünk volna a kezdésből.
Ezután már minden rendben volt a két körön keresztül, a P12-ben az elsőtől az utolsó méterig az élen álltunk. A záró körben szerettünk volna Geiger Mátéékkal meccselni egy nagyot, ami nem jött össze két okból sem. Egyfelől kizárták volna őket és ezért inkább kiálltak, másfelől pedig a két új gumit, amit ekkorra szerettem volna megvásárolni és feltenni elvitték az orrom elől, nem volt több belőle készleten.
Ezért a harmadik körben már annyira sem erőltettük a dolgot, mint előtte, nem érdekeltek a power stage pontok sem. Az eredményünknek természetesen nagyon örültünk, ha teljes évet terveznénk, és számítana minden pont, akkor 100%-on autózva talán meglehetett volna a második hely is, de nem éreztük azt, hogy nekünk most erre szükségünk lenne.
Hol lesz a Skodátokra szükségetek? Hol indultok legközelebb?
Most egy szünet jön nekünk, sem Kazincbarcikán, sem Veszprémben nem fogunk rajthoz állni, mert számomra a terveimmel összeegyeztethetetlen időpontban lesznek megrendezve a következő Rally2-es futamok. A Mecsek Rallye-n, a régi navigátorommal, Sándor Norbival hosszú évek után nosztalgiázunk egy kicsit, újra összeülünk egy futamra. Meglepetésként feldobtam neki az ötletet, ő pedig örömmel fogadta a felkérést, jó kedvű, bulis hétvégére készülünk. A Rally2-ben legközelebb szeptemberben, a Pécs Rallye-n és októberben, Ózdon szeretnénk szerepelni.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
Köszönjük szépen a segítséget a szponzorainknak, a csapatunknak és a családunknak!