Várnai Dávid és Szabó Tamás a Salgó Rallye valamennyi szakaszát megnyerte, az 5-ös géposztályban, de az abszolút értékelésben is mindig a legjobb tíz között abszolválták az összes gyorsaságit. Ennek köszönhetően nem is maradt el a siker, mert az abszolút ötödik helyükkel, és a kategóriagyőzelemmel gyönyörű kupákat szereztek, és emellé még az éves bajnoki címet is begyűjtötték Salgótarjánban. Dávidra azonban most egészen más jellegű feladat vár, mivel egy nagyon hosszú gyorsasági rajtjába fog beállni a hétvégén, és ezen a pályán bizony fejből kell mennie, nem lesz navigátor, aki segíthet neki a necces helyzetekben. 🙂 Várnai Dáviddal beszélgettünk.
Azt mondtad a salgótarjáni rajt előtt, hogy győzni szeretnétek az 5-ös géposztályban.
Ez volt a terv, de azt lássuk be, hogy ezt előre, 100%-os biztonsággal megjósolni igencsak nehézkes. Technikai sportról beszélünk. Minden esetre úgy álltunk neki a felkészülésnek és a futamnak, hogy ha törik, ha szakad, de megszerezzük az elsőséget a kategóriánkban.
Ezt a tételt kipipálhatjátok a bakancslistán. Milyen volt a versenyetek?
Szerencsére tényleg meglett a győzelem. Az első pálya, Vizslás nekünk nagyon feküdt, már első nekifutásra sikerült ott autóznunk egy abszolút negyedik helyet. Aztán ahogy melegedett az idő, mi annak arányában elkezdtünk fokozatosan lassulni. Az autónknak szerintem nem esett jól a meleg levegő és a felhordásokra is egyre nagyobb figyelmet kellett fordítanunk. Összességében nagyon jó verseny volt a Salgó Rallye. Voltak necces helyzeteink, de álltam a gázon folyamatosan, így sikeresen kikeveredtünk mindegyikből. Egyetlen gyorsasági szakasz volt, amin féltem, sőt igazából rettegtem. A nyolcadik, Mátraszentimréről beszélek.
Amúgy sem barátom az eső, ám ott töméntelen mennyiségben zúdult a nyakunkba. Hamar rájöttem, hogy hideg fejjel, a lehető legnyugodtabban kell autózni ilyen körülmények között, és az meghálálja magát. Annyi szerencsénk volt, hogy minket nem a rajtban kapott el a zuháré, hanem utána kb. 500 méterrel. De olyan szinten, hogy nem láttunk a motorháztető elejéig sem. Nagyon el kellett spórolni. Tomi bemondta a kanyart, én meg visszakérdeztem, hogy hol van? Mert nem láttam. Azt a választ kaptam, hogy ő sem. 🙂 Megnyugodtam. 🙂 Meglett a géposztály aranyérme, ennek nagyon örültünk a célban.
De a nagyobb üveges pezsgőt is eldurranthattátok, hiszen a Mecsek Rallye-ra már el sem kell jönnötök a géposztály bajnoki címéért, az is a tiétek 2019-ben.
43-33 volt az állás a pontok tekintetében, a rajt előtt, a Bencs testvérek éppen 10 ponttal álltak mögöttünk. Salgótarjánban szereztünk 13-at, úgyhogy egyértelmű a helyzet. Ezt Tomi is kiszámolta. De mindenképpen megyünk Pécsre.
Tominak nem volt mindig erőssége a matek… 🙂 😉
Igen, de szerintem ezúttal tuti jók a számításai. 🙂 Az abszolútban talán hetedikek, vagy nyolcadikok vagyunk. Ezen lehet, hogy tudunk még egy kicsit csiszolni, de vannak olyan autók, amelyekkel – például a gyári R2-kkel – nem feltétlenül tudjuk a mi Hondánkkal felvenni a versenyt. Ahhoz sokat kellene fejleszteni a kocsin.
Azt hiszem, hogy most nem ez a legfontosabb dolgod, mert valami egészen más vár rád. 🙂
Tényleg? 🙂 Micsoda?
Hétvégén mi fog történni? 🙂
Ja! Igen. 🙂
Még azt kérdezed, hogy micsoda? 🙂
Egy elég fontos pillanat jön el az életemben, vagyis a párommal, Noémivel az életünkben, ugyanis éppen az esküvőnkre készülődünk, ami szombaton lesz. De tudod az a jó, hogy ebben a megmérettetésben már nem kell semmit sem számolgatni. Itt már fixen én vagyok a bajnok. 🙂 😉
Gratulálok, nagyon jó lagzit, és sok boldogságot kívánok nektek a Rallye2 Bajnokság versenyzőinek a nevében is!
Rallye2.hu – Salánki Gábor