Tamás Gergely Velezdi Eszterrel vágott neki az Eger Rallye-nak, és bebizonyította, hogy kitartó ember, még akkor is keményen küzd az álmaiért, amikor már vadul szól a csengő, hogy talán érdemes lenne engedni a vágyait. Esetünkben az egri, színes, gyorskocsis futamot. Tamás Gergellyel beszélgettünk.
Régen mentetek a Rally2-ben és úgy összességében régen is versenyeztetek. Mi történt veletek az elmúlt időszakban és hogyan készültetek az Eger Rallye-ra?
2020 decemberében, a Mikulás Rallye-n autóztam utoljára, Mohácsi Lacival, a Veszprém környéki verseny akkor kivételesen bajnoki futam volt a Rally2-nek. Aztán mire észrevettük eltelt a másfél év. Annyira nem mentünk sehol sem, hogy egy évig a motor sem volt a Renault Twingo-ban. Aztán egyszer csak elkészült a várva várt erőforrás, a futóműben néhány alkatrészt kicseréltünk, a váltóval is babráltunk egy kicsit, majd, amikor összeállt teljesen a kocsi, a Kakucs Ringen mentem vele kb. 15-20 kört, ekkor természetesen hibátlanul muzsikált.
Egerben nem autózhattatok ekkora távolságot. Mi történt veletek?
A pályák ismerősek voltak, mindegyiken mentem már oda-vissza többször is. Emiatt nagy elánnal érkeztem meg Egerbe, még úgy is, hogy a rutinból már régen kiestem. Az egész Eger Rallye elég döcögősen indult, sok problémám volt. Szász Tina ezúttal nem tudott elkísérni, mert lebetegedett, és bár voltak biztató jelek arra, hogy meggyógyul a rajtig, nem merte bevállalni a szereplést, így beugrós navigátor után néztünk. Nagyon hálásak vagyunk Velezdi Esztinek, hogy első szóra igent mondott a felkérésünkre, köszönjük neki! Utólag visszagondolva a töméntelen mennyiségű nehézséget látva lehet el sem kellett volna odáig jutni, hogy Esztivel felvesszük a kapcsolatot. 🙂 De kitartó vagyok, a kitartásom pedig meghozta a gyümölcsét. 🙂 Az egész csapat, megfeszült azért, hogy ott lehessünk Egerben. Tina apukája, aki mindig elkísér minket most is jött velünk, az anyukája pedig otthon maradt, és Tinának segített. Szász Bélának is köszönöm, hogy velünk tartott, igazi csapattag.
Apukám, a régi navigátora, Farkas Peti, is ott volt, bár ők helyiek, egriek, kézenfekvő volt, a jelenlétük. Egy új szerelő is került a csapatba, aki csak nálunk volt újonc, mert Gyuriczky Zsoltékkal már sokszor dolgozott együtt. Remélem, hogy Hepp Zsolti ezentúl több futamunkra is eljön. Szóval szuperül összeállt a csapat, mindent megtettek a sikerért, csak az autónk lógott ki a sorból. A motor adta fel a harcot, mégpedig fájdalmasan korán. A szervizparkban, az első szakasz előtt, a gumiellenőrzésnél már leállt az egyik henger, ami onnantól kezdve nem is indult be. Valahogy leküzdöttük magunkat a superspeciálon, majd vasárnap három, de az is lehet, hogy két hengerrel jöttünk ki a parc ferme-ből, kicseréltük rögvest a gyertyákat és újra ment minden. Ezt kiváltképp azoknak üzenném, akik arról beszéltek, hogy nincs pénzem még gyertyára sem, 😀 de ettől komplikáltabb volt a helyzet. Amint kifordultunk a szervizparkból, a motor azt mondta, hogy köszöni szépen, de ő nem megy tovább egy tapottat sem. Ennyi volt az Eger Rallye-nk. Nemsokára szétszedjük, javítjuk, hamarosan talpra állítjuk a kocsit. Korábban jó volt vele menni, nagyon bízok a Twingo-ban, hogy visszanyeri a régi formáját.
Hol lesz a következő, remélhetőleg hosszabb és élvezetesebb bevetésetek?
Én már nagyon szívesen beneveztem volna a Vác központú Dunakanyar Rallye-ra is, de addigra esély nincs, hogy elkészüljön a kocsink. Még a Kazincbarcika Rallye-ra is azt mondom, hogy kisebbfajta csoda lenne, ha ott lehetnénk, de meglátjuk. A versenynaptárban a Székesfehérvár-Veszprém Rallye a következő bejegyzés. A murvára szerencsére van egy kiváló aszfalt futóművünk, ami a Mikulás Rallye-n meglepően jól működött. Ha lesz július végén murvás verseny, akkor nekünk valószínűleg az lesz a következő megmérettetés, kicsit több gumival, mint korábban. Ha ez sem jön össze, akkor az augusztus végi Vértes Rallye-n találkozunk majd legközelebb. Megígérhetem, hogy amint elkészült a motor, onnantól kezdve ütjük-vágjuk.
Rallye2.hu – Salánki Gábor