Miskolcon az elsők lettek a géposztályukban, Szombathelyen viszont az első versenytempóban teljesítendő gyorsasági szakaszon kiestek Takács Olivérék, ami miatt érthetően nem emlékszik vissza jó kedvvel Olivér az idei első murvás versenyükre. De sokáig nem ér rá búslakodni, mert hamarosan már a Veszprém Rallye-ra kell koncentrálnia Kulcsár Danival, ahol a srácok mindenképpen szeretnék kiköszörülni az Iseum Rallye-n elszenvedett csorbát. Takács Olivért kérdeztük.
Rallye2.hu: Életed első kategóriagyőzelmét arattad Kulcsár Danival Miskolcon. Hogyan készültetek ezután Szombathelyre?
Takács Olivér: Az autónkat átépítettük murvára, kicseréltük a gátlókat, felraktuk a védelmet a kövek ellen és precízen beállítottunk mindent. Most szinte egyáltalán nem tudtam a versenyre történő felkészüléssel foglalkozni, mivel hihetetlen mennyiségű teendőm adódott az egyetemi tanulmányaim miatt. A szemeszter utolsó hetének a hétvégéjére esett az Iseum Rallye, amire az iskolapadban, ZH-kal és rengeteg tanulással tréningeztem. Még videókat sem tudtam nézni. Úgy indultam neki a hétvégének, hogy reméltem, hogy tavalyról emlékszek annyira a pályákra, hogy abból el tudom kezdeni az építkezést az idei futamon.
Rallye2.hu: A teszten ott tudtatok lenni?
Takács Olivér: Igen, és azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon hasznos volt, még akkor is, ha Dani nem is tudott mellém beülni a munkája miatt. Nem mentem eddig egy centit sem az autóval murván, nagyjából nulla volt az ilyen jellegű tapasztalatom a Citroennel. Apa ült be mellém, de hamar meggondolta magát, mert nagyon félt mellettem, ki is jelentette hogy nem akar mellém többet beülni. 🙂 Ettől függetlenül nagyon hálás vagyok neki, valamint a szervizcsapatnak és a támogatóinknak is, hogy kipróbálhattam az autót és magunkat is a murván. Szóval Apa kiszállt és gyorsan küldött maga helyett két navigátort is. Vrezgó Balázst és Bencsik Danit, akik tapasztalt navigátorok, így velük folytattam a tesztet. Azt vártam tőlük, hogy mondjanak véleményt a produkciómról, hogy jó irányba haladok a murván a C2-vel, Vagy nem. Érzésre teljesen más volt, mint a Honda. Mozgékonyabb a hátulja és gyorsabb is minden. Kb. 15 kilométert mentünk, amiből lett némi elképzelésem, hogy mire készülhetek vasárnap.
Rallye2.hu: Milyen volt a versenyetek? A szervizpark előtt már nem találkoztam veletek.
Takács Olivér: Az első gyorsasági szakasz etap lett. Majdnem egy teljes órát álltunk a rajt előtt Szelestén és ez úgy betette nálam az ajtót. Általában, mire odaér az ember a rajtba, addigra felhergeli magát, megpróbál testben és fejben is rákészülni a gyorsasági szakaszra, ez most is így volt, de az idő múlásával alább hagyott a harci kedvem, szépen visszatért az alapállapot. Legurultunk Szelestén, megnéztük, hogy milyen lesz a következő körben. Aztán a hirtelen jött nagy nyugalomból óriási kapkodás lett, mert Csepregre futó percre értünk oda. Elrajtoltunk, majd jöttek a hosszú egyenes, derékszögű kanyar, hosszú egyenes derékszögű kanyar kombinációk. Az egyik ilyen hosszú egyenesben, a rajttól kb. 4 kilométerre már ötödikben autóztunk, teligázon, 150 km/óra körül, amikor jött egy kanyar, visszaváltottam, mindent úgy csináltam, mint eddig bármikor, de nem lassult a kocsi. Leblokkoltak a kerekek, lefulladt az autó és így csapódtunk be szemben, az árokba. Eltört a féltengelyünk, bölcsőt kell cserélni, megsérült a futómű és az autó elején a karosszéria is. Nekünk sajnos eddig tartott a versenyünk. Készülünk a Veszprém Ralye-ra.
Rallye2.hu: Milyen tervekkel?
Takács Olivér: Alapvetően nem rajongok a veszprémi gyorsaságikért, mert nagyon megviselik a kocsit. Tavaly pedig volt Hajmáskéren egy elég rosszul sikerült ugratásunk, ami után a szervizben fel kellett adni a versenyt, ezért nincsennek jó emlékeim a Veszprém Rallye-ról. Megpróbálok rendesen rákészülni a versenyre, most már ugye a vizsgaidőszak van, jobban tudok a versenyzésre is összpontosítani. Ki fogunk dolgozni Veszprémre egy stratégiát, amit igyekszünk majd betartani, valamint előveszem a videóinkat. Ezekkel próbálok meg ráhangolódni a hírhedten kemény gyorsasági szakaszokra, ahol nagyon szeretnénk újra célba érni.
Salánki Gábor