Kalandos és veszélyektől sem mentes versenyhétvégét produkált Szombathelyen Szabó Attila és Balázs Kornél, akik másodjára versenyeztek együtt, ám a nehézségek ellenére megszerezték a P12-es géposztályban az ezüstérmet. A Ladájukra, az Iseum Rallye után majdnem teljes restaurálás vár, így a Veszprém Rallye oltárán Attila feláldozza a székesfehérvári futamot és teljes erőbedobással készülődnek a júliusi, Balaton parti murvás versenyre. Szabó Attilát kérdeztük.
Hogyan készültetek az Iseum Rallye-ra, mik voltak a tervek a rajt előtt?
A célba érkezés volt a legfőbb terv, a lehető legjobb helyen, mondjuk a dobogón, vagy attól nem túl messzire. Magunkat is megleptük azzal a rajt előtt, hogy a gyengélkedő motorunkkal elég jó helyen álltunk – és állunk is – a P12-es géposztályban. Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy jól összejöttek a dolgaink, mindig tudtuk kompenzálni az erő hiányát, odaértünk valahogy a dobogó közelébe. A pályabejárást egy Lada Nivával teljesítettük, amit a Lada Hungary-től kaptunk, ez nagyon nagy előnyünkre vált, köszönjük szépen nekik az autót. Elég részletes itinert írtunk, pedig nem használtuk ki az összes lehetőséget, amit a rendezők biztosítottak a tréningre. Szelestét és a Rallye Katlant szerintem már mindenki tudja fejből, de a másik három, kevésbé vagy egyáltalán nem ismert gyorsasági komolyabb figyelmet kívánt.
Milyen volt a versenyetek?
A teszttel indítottuk a versenyt, úgy, hogy előtte néhány órával érkeztem haza Írországból. 13:00 órakor landolt a gépem Pozsonyban, aztán igyekeztünk minél előbb Káldra érni. Végül négyet, vagy ötöt mentünk a tesztpályán. A kocsink, a PSZA Motorsportnak köszönhetően tökéletesen felkészítve várt minket a helyszínen, amiért óriási köszönet illeti a csapatot. A teszten sajnos elromlott az önindító és az odaadó gondoskodás ellenére a motor továbbra is gyengélkedett. A tesztet úgy zártuk, hogy azon törtem a fejemet, hogy hol kell majd behoznunk az ebből eredő hátrányunkat, amit a hosszú egyenesekben fogunk összeszedni. De az önindító és a generátor pénteki cseréje után, szombaton szárnyakat kapott az autónk az első gyorsasági szakaszon, aminek nagyon örültünk, hatalmas vigyorral az arcunkon abszolváltuk az acsádi és a Rallye Katlanban kijelölt gyorsaságit. Kevés lehetett a feszültség az injektoroknak, amit az új generátorral sikerült ellensúlyozni. Nem autóztunk ki mindent a Ladánkból, de azért siettünk. A motor váratlan megjavulása mellett a másik meglepetést a magas rajtszámunk jelentette. Nem értettük, hogy miért kellett a 226-os rajtszámmal versenyeznünk, hiszen nem álltunk ennyire rosszul a bajnokságban. Azért is siettünk szombaton, hogy vasárnap minél jobb pozícióból kezdhessük a versenyzést. Ez az abszolút ötödik és P12 második helye lett estére. Reggel, Bögötén első stabilizátor nélkül kezdtük el a napot, mert szombaton elhagytuk belőle a támasztó bakot, amit nem tudtak megjavítani a srácok, stabilizátor nélkül autóztuk végig a távot. A napi első gyorsaságin, – ami összességében már a harmadik volt – nagyjából a pálya 2/3-ától vissza kellett vennünk a tempóból, mert éreztük, hogy hátul valami nagyon nincsen rendben. Kopogott és úszkált az autó fara. Nem lehetett neki gázt adni, lépten-nyomon ki akart törni a hátulja. Féltünk, hogy a gátlók kezdik feladni a harcot, de ekkor még csak tippelgettünk. A rövidke etapon alábújtam megnézni, hogy mi történt és azt láttam, hogy szétrázta a gyorsasági az autót, lelazultak a csavarok, lötyögött a teljes hátsó híd. A nálunk lévő szerszámokkal próbáltunk meg csodát tenni és meghúztuk a csavarokat, de később kiderült, hogy a váznyúlvány is megrepedt. Ezt a szervizben hegesztéssel igyekezett helyrehozni a csapat. Ez a hiba végigkísért a teljes vasárnapi napon, óvatosan kellett autózni, figyelmet igényelt minden hátulról jövő problémára, és zaj, mert nem lett volna egészséges, ha elszáll alólunk a hátsó híd az erdőben, ötödikben, padlógáznál. A kategória második helyére vigyáztunk, fontos volt, hogy begyűjtsük a géposztályunkban a másfélszeres szorzó által kínált sok pontot. Ez sikerült, így a problémák ellenére is azt mondom, hogy kihoztuk a hétvégénkből, amit lehetett örülünk az ezüstéremnek és én annak is örülök, hogy tökéletesen tudtunk együtt dolgozni Balázs Kornéllal, aki beugrott mellém navigálni az Iseum Rallye-ra. Vizelli Karcsiékat nem tudtuk volna elkapni, az abszolútra nem figyeltünk, tehát jó volt ez így, örültünk a célban.
A Székesfehérvár Rallye-n is örülnétek a P12 második helyének?
Biztosan, nagyon. De most akkora rehabilitációra van szüksége a Ladánknak, amivel a Székesfehérvár Rallye-ig nem leszünk készen, ezért mi a Veszprém Rallye-ra készülünk. Meg lesznek erősítve azok a dolgok, amik Szombathelyen kiszakadtak, eltörtek, lelazultak. Szeretnénk ott lenni Székesfehérváron, de az eszem azt diktálja, hogy inkább olyan állapotba hozzuk az autónkat, hogy Veszprémet hibamentesen teljesíthessük. Szeretünk murván menni, ez is közrejátszik, hogy inkább a júliusi versenyre gyúrunk rá. De arra nagyon. 🙂 😉
Rallye2.hu – Salánki Gábor
Köszönjük szépen a csapatnak!
Lovászi Petinek, Arninak, Gergőnek, Kovács Maricának, Katának, Józsi bácsinak, a PSZA Motorsportnak, Szabó Árpinak, a szervizeseinknek és mindenkinek, aki jön velünk a versenyhétvégéken.
Együttműködő partnereink:
Kasza Motorsport, LADA Auto Hungary, Chairpro Magyarország Kft., Vendrey és Társa Kft., Pánczél Kft., Ten-Line Kft., Virtech Labs Kft., Robitlág Bt., Dolphio Technologies Kft., KHF.hu, Ruhan Kft., Solar Pro-Tech Kft., Fúzió Elektrótechnika Kft., Vegyél.hu, Multi Garage Kft., FoliaZ.hu, RS Felni.hu, Zöld autó, Extrémélmények.com, Maksiauto.hu, Kántor-Trans