Ruszkai Attila már nagyon régen szerepelt a Mecsekben, de tavaly előre küldte a navigátorát, Bodnár Attilát „jégkémnek”, így ez a tapasztalat kifejezetten jól jöhet az Orfű Rallye-n a miskolci párosnak. Ruszkai Attilával beszélgettünk.
Hogy emlékszel vissza a 2021-es évetekre?
Jó volt, de rövid volt. Mindössze pár másodpercen múlt csak, hogy nem lett meg az abszolút ötödik helyünk az év végén. Ez természetesen jó lett volna, de szomorkodni így sem volt okunk, szép serlegekkel gazdagodott ismét a gyűjteményünk. Nagyjából év közben és a bajnokság végén is elégedettek voltunk az eredményekkel. Ózdon sokat vesztettünk azon, hogy a futam végén, az esős gyorsaságikból etap lett, mert a vízen elég jó tempóban szoktunk közlekedni. Ott szinte biztosan sikerült volna egy kicsit előrébb lépnünk. A Vértes Rallye-n, éppen egy hasonló szituációban tudtunk kihasználni a futam végén, az esőben jót hajráztunk, a záró körre előrelátóan taktikáztunk, amikor felraktuk az esőgumikat. Ez a húzás végül nagyot lendített a versenyünkön. Kazincbarcikán döcögősen kezdtünk, aztán átgondoltuk a helyzetet, és csak ezután lendültünk bele igazán a versenyzésbe. Az első szakaszon hibáztam, túl bátran mértem fel a féktávokat, nagyon beeresztettem a kanyarokra, a lassítókra a kocsit, alig bírtam befordítani a Ladánkat, egyszer megforogtunk, betolattunk farral a pálya mellé. Az első szakasz nagyjából megpecsételte a versenyünket. A második szakaszra már taktikát váltottunk, javultunk, Rudabányán második nekifutásra 18 másodpercet javultunk önmagunkhoz képest, a végére pedig kialakult minden. Az év végén a P12-es géposztály harmadik, és a Lada Kupa második helyét szereztük meg.
Mi történt az autótokkal télen?
Komolyabb dolgunk nem volt vele, de átnéztünk mindent, a csapágyakat is, amit kellett, azt természetesen kicseréltük. Revíziót tartottunk a motortérben, beállítottuk az erőforrást, a futómű is be lett állítva, lemostuk a Ladánkat, mindössze ennyi történt a szünidőben.
Idén is a Rally2 Bajnokság mezőnyét erősítitek?
Igen, ez a terv. Teljes évre készülünk, remélem az időnk is engedni fogja ezt. 2022-ben a Székesfehérvár-Veszprém Rallye-t sem akarjuk kihagyni. Három éve indultunk legutóbb Veszprémben, akkor hat kilométert autóztunk, mert eltört a kormányösszekötőnk.
Ezt a rövid távot nagyon élveztük, ám utána sokáig versenyt néztünk, konkrétan addig, amíg a csapat ki nem menthetett minket. Az akkori szerencsétlenségünk most kapóra jön, a gumik megmaradtak, alig használtan várják, hogy elkoptassuk őket.
Mennyire vagytok ismerősek az Orfű Rallye pályáin?
Nagyon régen jártam a környéken, legutóbb talán 2014-ben, amikor Jobbágy Petiék lettek a Rally2 Bajnokság győztesei. Akkor az abszolút negyedikek lettünk, de bevallom, hogy már egyik gyorsaságira sem emlékszem. A meglévő és fellelhető videóinknak sem sok hasznát veszem, mert akkor még elég lassan mentünk. Ezekre nem támaszkodhatunk. A mostani gyorsaságik valószínűleg csak részben lehetnek ismerősek, a helyszínen előfordulhat, hogy rám törnek majd az emlékek, bár ez gondolom, hogy nem fog sokat segíteni rajtunk. Főként úgy, hogy az ellenfeleink közül sokan helyiek, vagy közel laknak Ofűhöz, ezért igazoltan sokat mentek már ezen a szakaszokon. Nem lesz könnyű dolgunk ellenük, de nem feltartott kézzel fogunk odaállni a rajtvonalhoz. A navigátorom, Bodnár Attila tavaly „kölcsönben” Ruszó Krisztiánnal szerepelt az évnyitó futamon, készített itinert, 2021 áprilisában, az évnyitó Orfű Rallye-n, ezért azt most elő fogjuk venni, hogy amit lehet azt kimazsolázzunk belőle, ezzel is segíteni fogjuk magunkat a szezon első megmérettetésén.
Rallye2.hu – Salánki Gábor