A Ruszkai testvéreknek, Attilának és Máténak nem voltak nagyratörő terveik a P13-as kategóriában, de mégis szerették volna, ha az év végén kupákkal jutalmazzák őket a Rallye Szakág díjátadó ünnepségén, magyarán dobogóra akartak állni a géposztályban. A lehetőség igazából egy MARB versenyen ment el, így csak negyedikek lettek, de Attiláék már régen nem keseregnek ezen, hanem minden idejükkel a felkészülésre és a 2017-es évre koncentrálnak. Ruszkai Attilával beszélgettünk a mögöttük és az előttük álló évadról.

Rallye2.hu: Mik voltak a terveitek 2016 elején és mit sikerült ezekből megvalósítanotok?

Ruszkai Attila: A legfontosabb az volt, hogy minél többet menjünk, autózzunk és gyűljenek a tapasztalatok, illetve a versenykilométerek. A Rallye2-ben nagyjából négy, esetleg öt versenyt terveztünk és bíztunk abban, hogy ezzel a P13-as géposztályban valahová a dobogó környékére, netán valamelyik fokára jók lehetünk 2016-ban. De a két év végi versenyünk elég balszerencsésen ért véget. Az év elején pedig egy korábbi bukás miatt óvatosabbak voltunk a kelleténél. De még így sem álltunk volna rosszul, ha a szezon végén nem szól közbe a technika, éppen csak lecsúsztunk a bronzéremről az ózdi fiaskónk miatt.

Rallye2.hu: Nézzük az éveteket! Hogy sikerültek a versenyek?

Ruszkai Attila: Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban és Ózdon vettünk részt a Rallye2 Bajnokság futamain. Eger és Miskolc közel van hozzánk és olyan szakaszokat jelöltek ki a szervezők, amik nagyon tetszettek nekünk. Bár, ha visszagondolok rá, akkor azt mondom, hogy a mályinkai gyorsasági elég durva volt így elsőre, mert hiába volt nekünk hazai verseny a Miskolc Rallye, soha nem mentünk még Mályinkán. Iszonyatosan jó, hihetetlenül technikás volt! 🙂 Pláne sarasan, csúszósan. A Salgó is újdonság volt szeptemberben. Nem mentünk még sem a kazári, sem a ceredi pályán, de nagyon élveztük őket oda, vissza egyaránt. Kazáron a végsebesség közeli részek, Cereden pedig a megszámlálhatatlan mennyiségű kanyar jelentette a kihívást. Igencsak technikás gyorsasági. A gumik kopottak voltak a Ladánkon, a harmadik versenyüket futották éppen, de az utolsó két szakaszon azért meg tudtuk még ezekkel is csipkedni az élmezőnyt. Ha a nyakukon nem is voltunk, de azért már lőtávolba kerülhettünk volna hozzájuk képest. Azonban eltört az a rugó, ami a gázpedál visszahúzásáért felelős, a javítás pedig sok időt vitt el tőlünk az egyik gyorsasági kellős közepén. Csapnivaló eredménnyel értünk célba. Ózdon, a verseny előtt két héttel rendezett királdi MARB körversenyen történt kicsúszásunk miatt nem volt 100%-os a Ladánk futóműve, nem tudtunk vele a tempós kanyarokban megfelelően autózni. Nem éreztük egyszerűen ezeket, rosszul viselkedett a kocsi. A féktávokon dettó. Ehhez a nem éppen ideális kerékdőlés is hozzájárulhatott a maga 2.10-es, 2.20-as értékével. De hogy jó emlékekről is beszéljek, imádtuk a pályákat. A Sáta az már szinte egy kultuszpálya, ami hibátlan.

Rallye2.hu: A dobogós hely nem lett meg az év végére.

Ruszkai Attila: Nem, mert sok minden közbeszólt. Ha Ózdon bátrabban mentünk volna, és nem állunk ki, akkor talán-talán összehozhattuk volna a harmadik helyet. De akkor így láttuk jónak, a sérült futóművel, inkább nem kockáztattunk. Elraktuk az idei évre a mindössze három szakaszon használt új gumikat, jók lesznek még valamire.

Rallye2.hu: Gumi tehát már van az idei év egy részére, de tervek is kerülnek hozzájuk?

Ruszkai Attila: Maradunk mindenképpen a Rallye2 Bajnokságban, a tervek hasonlóak, mint tavaly, bár vannak még részletek, amik nem egészen tiszták nekünk a futamokkal kapcsolatban. Miskolcon szinte biztosan ott leszünk, de várhatóan március közepén születik meg a kislányom, úgyhogy ő még „fölboríthatja” a miskolci terveket. Aztán jön elvileg ez az összevont Ózd és Salgó Rallye, amin szeretnénk ott lenni. Ha minden jól alakul, akkor egy jobb minőségű murvás versenyen, Szombathelyen is szeretnénk rajthoz állni, és egy-két MARB sprint mellett a Budapest Rallye-t szemeltük még ki magunknak 2017-re. Az autón dolgozunk, éppen a festéssel bíbelődünk, nem régen lett készen. A motor nem változik, maradunk vele a P13-ban, csak egy alapos revízión kellett átesnie, mert eléggé nyomta már kifelé magából a füstöt, a benzin mellett az olajat is vidáman kortyolta a futamokon. A szervizes barátaink pikk-pakk megoldották a dolgot, köszönjük nekik ezt, valamint az egész éves munkájukat, no és a szponzorainknak is nagyon sok hálával tartozunk. Megvásároltuk a Havassy Motorsport új fejlesztésű vezérműtengelyét, ezt beszereltük, kipróbáltuk, ezzel egy kicsit szaporábban szedi a kis „gombszeműnk” a lábait. Minden kopóalkatrészt újra cserélünk, de túl nagy újítást nem tervezünk. Inkább már a tavaszt és a rajtot várjuk, mert nagyon jó lenne, ha végre a gázba taposhatnánk az első gyorsasági szakaszon.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

 

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!