Pethő Tyutyu és Holecz Laci a Szombathely Rallye után kiemelt figyelmet fordított az autója üzembiztosságára és jó munkát végeztek, hiszen ember legyen a talpán, aki egy hibátlan VFTS-ben gondol arra, hogy miután lerögzítette a pótkereket a csomagtartóban, az elszabadul és „szétbowlingozik” mindent a puttonyban. Tyutyuékkal ez történt, aminek egy újabb nullás verseny lett a vége, de a srácok gőzerővel készülnek a Veszprém Rallye-ra, hiszen ott tavaly már szép sikert értek el. Pethő Istvánnal beszélgettünk.
A Szombathelyen tönkrement differenciálművön kívül mit javítottatok még a kocsitokon, és hogyan készültetek Székesfehérvárra?
A difivel kezdtük a munkák sorát és a futóművel folytattuk, természetesen mi is aszfaltra hangoltuk a kocsinkat, a Székesfehérvár Rallye előtt. Igyekeztünk alaposak lenni, nem akartuk, hogy Fehérváron is az autónkon múljon a siker, az Iseum Rallye fiaskója után nem szerettünk volna ismét idő előtt félre állni. Komoly terveink nem voltak, de mindenképpen jó hangulatban akartuk eltölteni a hétvégét. Úgy voltunk vele, hogy ha a technika is kibírja, akkor mi mindent megteszünk azért, hogy valahol a géposztály elejében érjünk be a célba. Erre egy buta és teljesen váratlan hiba keresztül húzta minden számításunkat, pont az vált valóra, amitől leginkább tartottunk.
Mi történt veletek? Vagyis a VFTS-etekkel.
A verseny alapvetően tetszett, és ezúttal a 14-es kerekek helyett kipróbáltuk a 15-ösöket. Az első gyorsaságink abszolút a tapogatózásról, az ismerkedésről, a körülmények feltérképezéséről szólt. A második szakaszon az áttétellel voltak problémáink, túl hosszúnak bizonyultak Csákberényen, a váltónkban a fokozatok. Ettől függetlenül negyedikek lettünk a P12-ben, nem éreztem szégyellnivalónak ezt az eredményt. Pedig ekkor már alacsony volt az üzemanyag nyomása. Aztán ami Oroszlányon történt, azt el sem akartuk hinni. Az időnk érzésre ekkor is jó lehetett volna, jól kezdtünk a szakaszon, de a pótkerék elszabadult a csomagtartóban és az AC pumpa testkábelét leütötte a helyéről. Mi abból semmit sem hallottunk, vagy éreztünk a kocsiban, a hangzavartól, hogy a kerék kedvére garázdálkodik. Ettől függetlenül a pótkerék rendezkedett, ahol ő szükségét érezte, ott helyet csinált magának. Miután megálltunk értelemszerűen nem hátul kezdtük meg a hiba keresését, ám mikor kinyitottuk a csomagteret rögtön láttuk, hogy ott elég alapos munkát végzett a tartalék kerék. A kapcsolótáblán is akadt némi probléma, csakis arra tudtunk apellálni, hogy ennek köszönhetően eset szét a kapcsoló és ezért nem működik. Kerestük mi szorgalmasan a hiba okát, de mire eljutottunk a csomagtérig, addigra annyi időt vesztettünk, hogy nem volt értelme folytatni. Mikor rájöttünk, hogy mi a gond, akkor azonnal megjavítottuk az autót és saját „lábán” kijöttünk vele a harmadik gyorsaságiról. De annyi volt a késésünk és a hátrányunk, hogy onnan már nem mentünk a szervizbe, hanem jött értünk a szervizcsapat, felálltunk a Ladánkkal a trélerre és tűztünk haza.
Ha eljöttök Veszprémbe, akkor úgy gondolom, hogy még jobban le kell majd rögzítenetek a pótkereket a murvás pályákra.
Igen, nem árt majd neki. Éppen készülődünk a futamra, jelenleg az autónk a hasmagasságát emeljük és a megfelelő védelmet is szeretnénk elkészíteni a VFTS aljára. Újdonság csak részben lesz nekünk a verseny, mert tavaly már mentünk Veszprémben és a 2017-es útvonallapról két gyorsasági az idei versenyhétvégére is átkerült. A váltó áttételeit kicseréljük, rövidebbek kerülnek a hosszúak helyére. Azt várjuk ettől, hogy lényegesebben pörgősebb, húzósabb lesz a motorunk. Erre számítunk, de nem tudjuk, hogy igazából milyen lesz ezekkel az áttételekkel a kocsink, mert nem mentünk még így vele soha, Veszprémben debütál ez az újdonságunk. Tavaly a géposztályunk harmadik helyét szereztük meg a Balaton partján, nagyon sok maradt a pályákban amiatt, hogy 14-es kerekek voltak a kocsinkon és nem a 15-ösek. Reméljük, hogy idén, a 15-ösökkel meg tudjuk célozni akár a P12-es géposztály első helyét is.
Rallye2.hu – Salánki Gábor