Pethő Pisti és Holecz Laci számára szerencsétlenül, de mégis szerencsésen kezdődött az Iseum Rallye, hiszen Pisti egy roppant veszélyes helyzetet oldott meg sikeresen, rögtön az első szakaszon, így karcmentes autóval folytathatták a versenyt. Célba sajnos mégsem értek a srácok, de Székesfehérvárra igyekeznek úgy összerakni a VFTS-üket, hogy rajta ne múlhasson majd a jó eredmény. Pethő Istvánnal beszélgettünk.
Miskolcon a P12-es géposztály és a Lada kupa második helyén értetek célba, ami jó hangulatúvá tette a szombathelyi felkészülésetek. Sok munkátok volt?
A murvára hangolódásra fektettük a legfőbb hangsúlyt, és a tökéletes technikai állapotra is figyeltünk, mert nem szerettük volna, hogy az autón múljon a jó eredmény. Ezt a tervet csak felemás módon sikerült megvalósítani, mert voltak kisebb, inkább csak bosszantó műszaki gondjaink, de a versenyünk végét mégis a technika ördöge miatt hozták előrébb egy gyorsasági szakasszal. Tesztelni szerettünk volna, de a körülmények szerencsétlen együttállása miatt végül nem tudtunk menni egy centimétert sem a káldi főpróbán.
Kalandosan kezdődött a szombati napotok. Milyen volt a vasárnap?
Szelestén felakadt a gáz, ebből kifolyólag túlcsúsztunk az egyik elég tempós féktávon, a nyitó szakaszon. Tolatni kellett, de az nem sikerült. A dzsindzsán keresztül előrefelé tudtunk végül visszavergődni a pályára, bő egy percet hagytunk bent Szelestén. A cél után Laci megnyújtotta a rugót, visszaakasztotta a helyére, amitől megjavult a gázpedál, nem zavaró módon, de érezhetően keményebb lett. A katlant nem akartam elóvatoskodni, de bennem volt a félsz, hogy megint elpattan, vagy kiugrik a helyéről a rugó, ami ötödikben, nem túl mókás. Tudat alatt megfontolttá tett valami.
Vasárnap reggel, tudván, hogy az előző napon sok hátrányt gyűjtöttünk igyekeztünk rögtön 110%-on kezdeni. Érzésre sokkal jobb volt minden, mint szombaton, de az óra szerint a kategóriatársaink is alaposan felszívták magukat, láttuk, hogy nem lesz könnyű a dolgunk, ha utol akarjuk őket érni.
Hosszúpereszteg, a pályafelírás közben elég unalmasnak tűnt, sőt, kimondhatom, rettenetesen untuk azt a szakaszt. A versenyen már jobb volt, de sokakhoz hasonlóan nekünk sem sikerült hiba nélkül abszolválni. Elrontottunk egy féktávot, de még ezzel együtt is elég jól letaláltunk a pályán. Az időnkön ez itt sem látszott meg, a többiek is jót autóztak az Iseum Rallye leghosszabb szakaszán. Mondjak egy meglepőt? Érzésre nagyon jót mentünk az ötödik szakaszon. 🙂 De az óra megint ellenünk dolgozott. 🙂 Utólag, amikor visszanéztük a belsőkamerás felvételeket arra jöttünk rá, hogy a kigyorsítások nem voltak az igaziak. A kollégáknak finomabban működött a jobb lába, vagy csak ügyesebben helyezték át az autójuk súlypontját, én komolyan nem tudom. Mi sokat kapartunk, „esztergáltuk” a murvát, odatettük magunkat, ám az autónk meggondolta magát, mert a célvonal után 50 méterrel szétment benne a differenciálmű. Nem jutottunk el a beíróba sem, két kilométert kellett kigyalogolnunk odáig. Sajnáltuk, hogy így és ott ért véget a versenyünk, mert Hosszúperesztegen első nekifutásra a P12-ben harmadikak lettünk, mindössze bő 2 másodpercet kaptunk Hulmann Gabiéktól. Remény volt rá, hogy pontokat rabolhatunk a power stag-en, és a végén akár még dobogóra is állhattunk volna a célban ha… De a rallyeban nincs ha, ezt jól tudjuk.
Székesfehérváron lehet javítani.
Voltunk már korábban is a Székesfehérvár Rallye-n, és idén is ott leszünk. Garantáltan kipróbálunk néhány újdonságot, ami már másoknál is bevált. MARB, valamint Rallye2-es versenyen is mentünk már Fehérvár környékén. Általában a differenciálmű, vagy a kardántengely, de valami mindig megadta magát. Valószínűleg most sem lett volna másképp, ám ezúttal kb. 25 kilométerrel korábban – Farkaserdőn – kilehelte a lelkét a diffi, így látunk rá reményt, hogy ezt a versenyt normálisan tudjuk majd teljesíteni. Azon leszünk, hogy úgy készüljünk fel, hogy ne az autón múljon a célba érkezés. A fehérvári gyorsaságikat nagyon kedveljük. Csákberény tempós, sokak szerint igazi rallyepálya. Mi is így gondoljuk. Oroszlány, a kedvencünk, hagyni kell némi tartalékot benne a csúszós, fehér aszfalt miatt. Kincsesbányával viszont most fogunk megismerkedni. Kíváncsian várjuk ezt az új kihívást.
Rallye2.hu – Salánki Gábor