Régen várt pillanatnak örvendhetett Nyilas Peti és Friedrich Laci Szombathelyen, amikor átgurultak a célkapun. Csak a kocsijuk nem a terveknek megfelelő volt. Ám Peti azt mondja, hogy Székesfehérváron már ismét az új Hondájukkal állnak majd rajthoz és mi tagadás, a japán vasnak ideje lenne, hogy meghálálja a Nyilas-Friedrich páros bizalmát. Nyilas Péterrel beszélgettünk.

Nem volt könnyű a felkészülésetek, de végül bonyolult sem lett.

Igen, valóban így állt a helyzet. Az új autónknak nem készült el a miskolci fiaskó után a motorja, így elővettük a régit, ami szerencsénkre még nem kelt el, csupán leporoltuk és olajat cseréltünk benne, majd indulhattunk is Szombathelyre. Miután a 7-es kategóriába való régi Hondánkkal is az 5-ös géposztályba neveztünk elég nagy volt a technikai hátrányunk a kategóriatársakkal szemben, de különösebben nem aggódtunk emiatt, mert a fő célunk az volt, hogy végre célba tudjunk érni, és hogy pontokat szerezzünk, mert azt szeretnénk, hogy a soron következő versenyeinknek legyen valami tétje, hogy ne csak kocsikázni járjunk a futamokra, hanem pozíciókért csatázhassunk a bajnokságban is. A murváért alapjaiban véve nem rajongok, de a cél szentesíti az eszközt címszóval még egészen jól is éreztük magunkat.

A célt teljesítettétek, kupát is gyűjtöttetek. Milyen volt a versenyetek?

Tesztelni nem voltunk, mert az autócserénk csak napokkal a verseny rajtja előtt vált biztossá, tesztre már nem maradt időnk. Az első napot kicsit csendesebbre vettük, mert magunk sem tudtuk, hogy hogyan fog viselkedni az autónk. Fokozatosan gyorsultunk, egyenletesen emeltük a tempót, de ügyeltünk rá, hogy ne feszítsük túl a húrt, mert a vasárnap esti terveket tartottuk elsősorban szem előtt. Az autónk teljesen rendben volt, a szervizcsapatnak csak átnézni kellett a kocsit.

Ugyanezt mondhatom el a másnapi produkciónkról is, amihez hozzá kell még tenni, hogy volt néhány túlcsúszásunk, rossz féktávunk, de szerencsére mindig kis bekötőutaknál történtek ezek az esetek, volt hová menekülni. Hamar visszataláltunk a pályára és kárunk sem keletkezett egyszer sem. Miután az 5-ös géposztályban álltunk rajthoz, így nem szerezhettünk pontokat a 2WD kupában, de a kategóriánkban meg tudtuk szerezni a bronzérmet. A helyezésnek is tudtunk örülni, plusz nagyon boldogok voltunk, hogy megtört rajtunk az átok.

A Székesfehérvár Rallye-ra elkészül az új Hondátok motorja, vagy újra a régivel kényszerültök versenyezni?

Készen lesz, szinte már készen is van a kocsi, úgyhogy a régi Hondánk bár jó szolgálatot tett, de megy vissza a garázsba. A verseny hetében szeretnénk tartani egy kisebb tesztet, Maruzsi Zsoltiék szervezik, ott jó lenne, ha ki tudnánk próbálni a kocsinkat az éles bevetés előtt. A Székesfehérvár Rallye-t szeretjük, bár a fehér aszfaltos Oroszlány nem a kedvencünk, de majd figyelünk rá, hogy nehogy ott ússzon, vagyis csússzon el a versenyünk. Ladával anno jó volt, de a Hondánkkal nem az igazi. Egy kis eső pedig nagyon meg tudná keverni a lapokat, gyorsan hozzáteszem, hogy mi nem szeretnénk csapadékot. Szombathelyen megszoktuk, így Székesfehérváron is szeretnénk célba érni, és ha már ott leszünk, akkor egy kupának is nagyon tudnánk örülni a futam végén, a géposztályunkban.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!