A kitűzött célt teljesítette Nógrád megyében Neukirchner Andris és Guzi Robi, hiszen az abszolút értékelés élén zártak a baranyai srácok, amivel nagy lépést tettek az év végi abszolút bajnoki cím elhódítása felé. A nyolcból öt szakaszon ők voltak a leggyorsabbak, így mondhatni, hogy megérdemelten kerültek hozzájuk a legnagyobb kupák. A látszat ellenére nem volt könnyű a vasárnapjuk. A futamon és Salgótarjánban kitűnően, ám a verseny után Andris kifejezetten rosszul érezte magát, a történtek tükrében pedig az is egy kisebb csodának számít, hogy a célig el tudta vezetni a Hondát. A részletekről Neukirchner Andrást kérdeztük.
Rallye2.hu: Nem kisebb tervekkel mentetek Salgótarjánba, minthogy Vizelli Karcsiékat és Szauer Gergőéket is megelőzzétek, lehetőleg megnyerjétek a versenyt. Ez sikerült. De mekkora volt nálatok emiatt előzetesen az izgalom?
Neukirchner András: Túl nagy extra feszültség nem volt bennünk. Arra figyeltünk, hogy mindent a megszokottaknak megfelelően, a bevált és kipróbált módon végezzünk a felkészülés és a verseny során is. A szervizes srácok mindenre figyeltek, köszönjük nekik a rengeteg fáradtságos munkát és a támogatóinknak a segítséget. A verseny elején óvatosan kezdtünk, felmértük a pályákat, majd beleléptünk a gázba, igyekeztünk előnyt kiépíteni, amit a végén beoszthatunk. Ez volt a taktikánk. Ez már sokszor jól vizsgázott, utólag mondhatom, hogy most is működött, ezért aránylag nyugodtan vártuk a rajtot.
Rallye2.hu: A Baranya Kupa után nem sok panaszod volt az autóra. Volt vele sok dolgotok a nógrádi futam előtt?
Neukirchner András: Igazából csak átnéztük a Hondánkat. Elrepedt egy féktárcsa, ezért az egyik hátsót ki is kellett cserélnünk, de nem volt igazából túl nagy gondunk az autóval a felkészülés során. A versenyen jelentkezett most egy eddig nem tapasztalt hiba. Folyt az üzemanyag a negyedik gyorsasági szakasztól. Ez két okból is rossz volt. Amellett hogy éppen-éppen elég volt a benzin a szervizparkig a szaga még iszonyatos fejfájást is okozott nekem, de ugye Robinak sem feltétlenül esett jól a benzingőz ilyen töményen inhalálva. A fejem és a gyomrom is annyira fájt a végére, hogy este ott kellett, hogy maradjak Salgótarjánban, mert nagyon rosszul éreztem magam. Ellentétben a versennyel, ahol nagyon jó volt minden, elismerésem a rendezőknek. Ilyen színvonalú futamon ritkán vehetünk részt. Tökéletes munkát végeztek, nem volt csúszás és etap. A célceremóniának megadták a módját, ahogy az illik, hibátlanul összerakott hétvége volt. Azt éreztük, hogy a Rallye2-t is autóversenyként kezelik, nem „másodosztályként”. Mindenütt így kéne ezt csinálni. Az ORB-től, egészen a MARB és az amatőr versenyekig. Példaértékű volt a Speed Rally Team munkája. Köszönjük szépen!
Rallye2.hu: Akkor megvan az elsőszámú feladatotok az Ózd Rallye-ig, elhárítani a benzinfolyást. Nem lehet, hogy a taktikán túl a rosszulléted is hátráltatott az utolsó gyorsaságin, a power stage-n? Ott mivel negyedikek lettetek három pontot „ajándékoztatok” Vizelli Kareszéknak.
Neukirchner András: Nem, nem. Ott kétszer is indokolatlanul megúszott a kocsink. Vagy nem jó ritmusban érkeztem meg, ahhoz a két kanyarhoz, ahol ezek a megcsúszások történtek, vagy más miatt, de én úgy döntöttem, hogy onnantól nincs padlógáz, csak maximum háromnegyed. Az előny megvolt hozzá, az első helyért járó pontokat nem akartam egy hiba, vagy kicsúszás miatt elveszíteni. Nem értek meg nekünk ekkora kockázatot a plusz pontok.
Rallye2.hu: Mennyire bánt téged ezeknek a hiánya? A végelszámolásnál egy is hiányozhat, nemhogy három…
Neukirchner András: Persze ez igaz, de nem tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget. A felállás nem változott sokat. Ha Karcsiék nyernek Ózdon és a power stage-n is elhozzák a maximumot, mi pedig a második helyen végzünk plusz pontok nélkül, akkor mi, ha kicsivel is, de a mínuszolás után megnyerjük a bajnokságot. Számolgattam, csináltam is magamnak egy kis puskát, amibe ha belenézek, akkor azt látom, hogy most Vizelli Karcsiék – mínuszolás nélkül – 158,5 ponttal állnak az első helyen. Mi a másodikok vagyunk 147-el. Nekünk 13 pontot, Karcsiéknak pedig 33-at kell mínuszolni számításaink szerint.
Rallye2.hu: A salgótarjáni pályákon már elég régen, 2009-ben autóztál utoljára. Hogy emlékeztél rájuk, tetszettek e most is?
Neukirchner András: Az első dolgom, volt, hogy megnéztem azt a határkövet, amit legutóbb kiütöttem. Kíváncsi voltam, hogy a helyén van e? Sajnos ott volt, visszarakták így az a fél méter, amit akkor visszafoglaltam Szlovákiából sajnos újra elcsatolásra került, hiába volt minden igyekezetem. 🙂 Sokkal rosszabb útminőségre emlékeztem. A ceredi új aszfalt nekünk kifejezetten előnyös volt. Szereti a Hondánk a széles, jó minőségű utakat. Itt megkaptuk.
Rallye2.hu: A lobogós, tempós gyorsaságik nem jobbak ennek a kocsinak, mint a ceredihez hasonló rengeteg kanyaros, technikás pályák?
Neukirchner András: Nem biztos. Én szeretek kanyarról, kanyarra esni. Az autóban természetesen még sok volt, abszolút nem autóztuk ki az összes tartalékot belőle. Talán egyszer, Kazáron, a második körben mondhattam egyedül, hogy elengedtem a lóerőket és kizárólag ott hajtottunk úgy, ami az autó valós tudásának megfelelő volt. 4:04:2-t autóztunk, a Rallye2-ben ez volt ott a nap során a legjobb eredmény.
Rallye2.hu: Van még idő az Ózd Rallye-ig. Mivel telnek addig a napjaitok és milyen felfogásban indultok neki a mindent eldöntő csatának?
Neukirchner András: Az autónkat a lehető legalaposabban átnézzük, amit kell kicserélünk, hogy minden olyan műszaki hibalehetőséget kizárjunk, ami a vesztünket okozhatja. Az Hondánkat maximálisan megbízható állapotba hozzuk, hogy a legzordabb körülmények között se okozhasson nekünk csalódást. De a motorhoz nem nyúlunk, mert az túl nagy munka lenne. A cél természetesen az abszolút bajnoki cím elhódítása, mindent ennek fogunk alárendelni. Volt egy olyan problémánk Salgótarjánban, ami majdnem véget vetett a versenyünknek. Az elektromos ablakok nem akartak fölhúzódni. Mechanikusra, tekerősre nem lehet kicserélni sajnos. Etapon leengedtük őket és a beíró után szerettem volna felhúzni, de nem jött föl. Egyikünké sem. Robi kiszállt, matatott valamit a biztosítékoknál, de minden rendben volt, dühében belerúgott egyet a kocsiba, amitől csodák csodájára megjavultak az ablakok. 😀 Csodalába van a srácnak. 😀 Ezt is meg kell majd oldanunk, mert ekkora szerencsénk nem hiszem, hogy lesz még egyszer. De nem fogunk a továbbiakban ablakot leengedni, az biztos.
Rallye2.hu: Én sem hiszem, mert október végén szerintem már fűteni fogtok a kocsiban, nem szellőztetni. Videós interjúnál pedig majd inkább kinyitjuk az ajtót. Nem szeretném, ha én dönteném el az abszolút bajnoki cím sorsát egy ablakleengedéssel. 🙂 😉
Rallye2.hu – Salánki Gábor