Óvatosan kezdett, majd taktikusan élre állt Neukirchner Andris és Guzi Robi a Veszprém Rallye-n, ahol végül a srácok kifejezetten boldogok voltak a célban úgy is, hogy „csak” az abszolút második hely jutott nekik az 5-ös kategória győzelme mellé. Az apokaliptikus jelleget öltő záró gyorsaságit és az utolsó etapot fék nélkül küzdötték le Bandiék, ezért még a célba érkezés is csodaszámba ment az esetükben. A veszprémi kalandokról Neukirchner Andrással beszélgettünk.
Rallye2.hu: Szombathelyen abszolút győzelmet arattatok a Rallye2 Bajnokságban. Veszprémbe is ilyen tervekkel jöttetek?
Neukirchner András: A Veszprém Rallye pályáit elég jól ismerem és szeretem is ezért a Balaton partjára is egyértelműen, a győzelem reményében utaztunk el. A taktikánk szerint az első körben óvatosan letapogattuk a pályákat, majd a másodikban úgy gondoltuk, hogy ellentmondást nem tűrő tempót diktálva behúzzuk a végső győzelmet.
Rallye2.hu: Mit sikerült megvalósítani az elképzelésekből?
Neukirchner András: A pályák feltérképezését egészen jól megoldottuk, de a harmadik gyorsasági szakaszon irgalmatlanul elkezdett párásodni a Hondánk szélvédője, alig láttam ki az ablakokon. A szerviz után elkezdtünk nagyon sietni. Kislődön átvettük a vezetést, nagyon jót autóztunk, nyertük az abszolútot és a 9.1 mp-es hátrányból 17.6 mp előny lett. Hegyesden még gyűjtöttünk jó három secundumot, a záró szakaszra így több, mint 21 mp előnnyel vártuk a power stage-et. Ezt a szakaszt nem akartuk mi megnyerni, beszélgettünk is a rajt előtt Vizelli Karcsiékkal, hogy nem fogunk sietni, nem hajtunk a plusz pontokra, nekünk a győzelem a lényeg. Érdekes dolog az, hogy minél inkább öregszem, annál inkább kezdek abban hinni, hogy nincsenek véletlenek. Amikor a régi Hondámmal versenyeztem, a gyártelepi gyorsaságin volt egy rész, kb. 500 méter, ahol legalább háromszor szenvedtünk el technikai hibát. A különös, hogy most ott ment tönkre pontosan a fékünk, ahol 2015-ben eltört a féltengelyünk. Most a féktávon volt a probléma, tavaly pedig a kigyorsításnál. 300 méter ha van a két pont között. Éreztem, hogy baj van, de ott még meg tudtunk állni, de eztán a fékpedál teljesen beesett a padlólemezig. Itthon megnéztük, az okozta a gondot, hogy sok sár gyülemlett fel a kerék belső oldalán, ami elkoptatta a féknyerget a fékcső bekötési pontjával együtt és ott elfolyt a fékolaj.
Rallye2.hu: Nekem ez meg sem fordult volna a fejemben, hogy ilyen hibát eredményezhet a sár.
Neukirchner András: Nekünk megfordult, csak nem volt elég hosszú és így elég hatékony a kaparóvasunk. Az utolsó gyorsasági előtt le is szedtük a kerekeket hátul, kitakarítottuk, hogy ne okozhasson gondot a sár. De mégis ez történt. Néztem a 9 másodpercet, amit a végén kaptunk és azt gondolom, hogy akár meg is tarthattuk volna a vezető helyet, ha bátrabb vagyok. De fék nélkül ennyit mertem. Kétszer szaladtunk túl a pályán.
Rallye2.hu: Nincs ezen miért szomorkodni, szenzációsak voltatok, más talán fel is adta volna azonnal a versenyt.
Neukirchner András: Volt még egy eset, amikor az autó nem akart elfordulni, ezért átugrattunk egy elég komoly bakháton, majd vissza az útra. Szerencsére célba értünk, be tudtuk fejezni a gyorsasági szakaszt. Vizelli Karcsiékat a cél után megállítottuk, elmondtuk, hogy mi a problémánk és ők kísértek el minket egészen a célig. Elénk mentek az úton és minden útkereszteződésbe beálltak keresztbe, szinte lezárták nekünk az utat, senkit nem engedtek a kereszteződésekbe, hogy a műszaki gondunkból kifolyólag nehogy baleset történjen. Nagyon szépen köszönjük nekik a segítséget és szívből gratulálok nekik az első abszolút Rallye2-es győzelmükhöz. A támogatóinknak és a szervizcsapatunknak is köszönettel tartozok, a srácok nem tehettek a fékproblémáról, elkerülhetetlen volt a hiba. A hatodik gyorsaságin nagyon lassúnak éreztem magunkat, gondoltam, hogy a mezőny végén zárunk majd fék nélkül, a pontszerzést sem éreztem reálisnak. Amikor néztem a végén az időket, nagyjából egy indiántánc jellegű örömmámor kerített a hatalmába az ötödik helyünk láttán, el sem akartam hinni, hogy csak egyet csúsztunk hátra az összetett táblázaton. A verseny jó volt, jól éreztük magunkat, csak egyetlen kérdés merült fel bennem a végén, vagyis a közepén a futammal kapcsolatban. A harmadik gyorsaságin miért kellett kettévágni a mezőnyt a gyorsasági szakasz törlésekor? A második körben mindenki leküzdötte magát Hajmáskéren, volt, akik jobb időt mentek, mint, amit kaptak, volt, aki sokkal rosszabbat, ezért nem éreztem jó megoldásnak, ahogy a helyzet kezelve lett. Néhányan helyezéseket buktak-nyertek a megállapított átlagidőkön.
Rallye2.hu: Székesfehérváron rajthoz álltok?
Neukirchner András: Igen, készülünk a versenyre, és ha sikerül hamar beszereznünk a féknyergeket, akkor még kipróbálnánk az autónkat egy baranyai sprintfutamon. Ha nem, akkor pedig a verseny ellőtt csinálunk egy kis tesztet, kipróbálnánk egy új aszfaltos futóművet. Kaptunk egy tanácsot, hogy menjünk aszfalton is egy kicsit erősebb sperdiffivel, ezt szeretnénk kipróbálni. Bízunk benne, hogy Székesfehérváron újra csatába szállhatunk az első helyért és legalább ilyen komoly csatákat vívhatunk majd Vizelli Karcsival, Szauer Gergővel, Bodogán Ferivel, vagy bárkivel, aki föl tudja venni velünk a tempót. Mert minél többen küzdünk, annál jobb a móka. 🙂
Salánki Gábor – Rallye2.hu