Fotó: Facebook/Rallye Story

Németh Bálint és Szaló Gábor óriási sikert ért el a Győr Rallye-n, ők teljesítették leghamarabb a versenytávot és igazából a P14-es géposztályban és a BMW Kupában is a leggyorsabbak voltak, de valójában az egyetlen nevezők is. Németh Bálinttal beszélgettünk. 

A Mecsekben mentetek, nem is rosszul, ezután érkeztetek meg Győrbe. Milyen tervekkel voltatok otthon, mit vártatok hazai pályától? 

Igen, éreztük, hogy már a Mecsek Rallye-n is egész jól összeszoktunk Gabival, jól ment az autó is, emiatt titkon a Top5-ben vártuk magunkat, de úgy, hogy versenyzés közben mindenképpen jól akartuk magunkat érezni. Azt terveztük, hogy ha kell, akkor a belvárosi gyorsasági miatt akár feláldozzuk az egész versenyünket is, mert a nézőknek akartunk autózni. Ám, mint a mellékelt ábra is mutatta, nem feltétlenül lassú az, ha keresztbe megyünk. Sőt! Szerintem egész jó tempóval mentünk a City Stage-en, úgyhogy remélem sikerült a rajongókat is kiszolgálni azzal, ahogy lefűztük. Ezzel a produkcióval az elejétől csupán pár másodpercet kaptunk. 

A látvány tehát meglett, a feláldozás minden igyekezetetek ellenére sem jött össze, mert nagyon jó eredménnyel, nem Top5-össel, hanem Top1-essel sikerült lezárni szombaton este a versenyt.

Másnap egész jó lendülettel álltunk neki, tök jó volt a hangulat a kocsiban, nagyon vártuk a rajtot, így indultunk el a pályák irányába. Az első gyorsunk etap lett, alternatív útvonalon mentünk a Rábaringre. Nagyon sajnáljuk Békési Ricsiéket, hogy beestek, annak örülünk, hogy jól vannak, reméljük hamar összerakják a kocsit, aztán jönnek vissza a mezőnybe, szurkolunk nekik a bajnokságban. A Rábaringre menet mentálisan készen voltunk egy kicsit, mert alaposan rá voltunk feszülve a szombati első gyorsaságira, hogy jól kell neki sikerülni, és sajnos az elillant, de útközben igyekeztünk átállni fejben a következő feladatra. Miután elrajtoltunk a harmadik szakaszon, onnantól már nem volt rajtunk izgalom, vagy nyomás egész nap. Amikor lejöttünk, én nagyon meglepődtem, hogy abszolút második időt jöttünk, ráadásul nem is olyan kevéssel, elkezdtük el nézni figyelmesebben is a tabellát. Próbáltuk felmérni, hogy mik a lehetőségeink, és annak tudatában igyekeztünk beosztani a napot, hogy a mezőny legelejében tudjunk maradni.

Az első kör után mondtad is, hogy visszább kell fogni a lovakat…

Igen, mert az első Rábaringen nagyon elmelegedtek a gumik, amikor lejöttünk a hátsókban majdnem három bar volt a nyomás, visszább engedtem a gyors után a levegőből, és ezt követően már nem volt gond a tapadással. A második kört azt azért meghúztuk, de túl nagy kockázatot nem vállaltunk, csak a harmadik körre vettünk egy kicsit visszább. Összességében bejött ez a stratégia, mert majdnem 50 másodperc előnnyel hoztuk le a napot. 

Mindig bajban vagyok az írással, amikor P13-as, vagy P14-es kategóriába sorolt versenyautóval nyernek valakik futamot, ezért úgy szoktam fogalmazni, hogy az adott páros tölti a legrövidebb időt a versenypályákon. Kicsit hülyén jön ki ez a dolog, mert végülis ti nyertetek, de a szabályok értelmében mégsem. Nem leszek ünneprontó, mondjuk azt, hogy pályafutásatok első abszolút győzelmét arattátok, még ha szabálykönyv szerint ez nem is igaz. 

Engem nem érdekelnek ezek a részletek, mi bebizonyítottuk magunknak, meg a családunknak, barátainknak, a szurkolóknak, hogy meg tudtuk nyerni a futamot, az óra szerint és szerintem is mi nyertük. Az, hogy hoztak egy ilyen hülye szabályt, arról nem mi tehetünk. Az autónk súly-lóerő arányban biztos, hogy rosszabb, mint egy erős Zsiguli, vagy egy komolyabb Honda. A céldobogón kértem is Szújó Zoltánt, jeleztem a vezérünknek, hogy jó lenne, ha intézkedne ebben az ügyben, és ezt az idióta szabályt eltörölnék. Azt mondta, meglátja, hogy mit tehet az érdekünkben. 

Óriási volt az ünneplés is. 🙂

Nagyon örültünk neki, hogy ott voltak a célban a barátaink, meg a családtagjaink, és mindenkinek szeretném megköszönni mindazt, amit értünk tett! Nem is gondoltuk volna, de Écs végén is ott vártak minket, a céldobogó után is vártak minket, meg még a szervizparkban is vártak minket, fantasztikus volt, nagyon emlékezetessé tették az örömünket. Nagyon köszönjük innen is nekik, mert azt hiszem, hogy ezt, amíg élünk, nem fogjuk elfelejteni.

Nagyon hálásak vagyunk Ősze Robinak és Huszár Rolandnak, akik mindketten versenyzők, csak ezúttal nem tudtak indulni, ám a szervizzel és a gépátvétellel kapcsolatos terheket levették a vállunkról.

Köszönjük a családunknak, a barátainknak, a PVB Racing csapatának, a Kanyik Motorsportnak és minden szponzorunknak, szurkolónknak

Folytatás?

Szerintem mi a Zemplén Rallye-n nem megyünk, mert mind a kettőnknek a szezon dereka lesz a munkánkban, úgyhogy mi azt a futamot minden bizonnyal kihagyjuk. Ezen felül, bár sokat dolgoztunk mostanában a BMW-nken, az autón is van pár dolog, amit megelőzés céljából meg szeretnék csinálni, így ebben a formában biztos, hogy nem vágnék neki egy 500 kilométerrel távolabb lévő versenynek, inkább átnézzük, revíziózzuk, stb. Ha esetleg lesz a tartalékverseny, amiről szó volt, és kicsit közelebb lesz, mint a szerencsi évzáró, akkor még talán az szóba jöhet, vagy ha az nem, akkor esetleg egy év végi sprintes, buliverseny még beférhet a versenynaptárunkba. 

Rallye2.hu/ORB2.hu  – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!