Nagy Viktor és Nagy Bettina számára nem telt eseménytelenül az Eger Rallye, de a testvérek maximálisan teljesítették azt, amit elvártak önmaguktól, és végül mindössze egyetlen pozíció választotta el őket a géposztályuk dobogójától. Az Eger Rallye eseményeiről Nagy Viktorral beszélgettünk.

Mindkét idei Rally2-es futamon részt vettetek eddig 2020-ban, mit terveztetek az Eger Rallye-ra?

Ahogy Salgótarjánban és Miskolcon, úgy Egerben is a kilométergyűjtés volt az első számú tervünk. Ismerkedni szerettünk volna mindennel, magával a bajnoksággal is, ezért álltunk rajthoz az egri futamon. Megérte, mert azt érezzük, hogy nekünk a színvonal és a jóval több versenykilométer miatt egyre jobban tetszik a Rally2-es közeg, mint a Rally3-as. Az volt a célunk, hogy célba érjünk, és a lehető legtöbbet autózzunk.

Ez sikerült. Milyen volt a versenyetek?

A kocsink majdnem teljesen tökéletes volt, igazából semmi sem hátráltatott minket a gyorsaságikon. Szombaton a hosszú Pétervásárai elágazás-Sirok gyorsaságin kezdtük meg a szereplést, ez viszonylag tetszett is nekünk. Utólag azt mondom, hogy nyomhattam volna valamivel bátrabban is a gázt, a vártnál minimálisan gyengébbre sikerült az időnk, de ennek ellenére kalandmentesen értünk be az egyedi rajtengedélyesek közt a negyedik helyre. Teljesen vállalható, nyugodt tempóval teljesítettük a bemutatkozó gyorsaságit. A vasárnapnak is így indultunk neki, bár én szerettem volna egy picit gyorsulni szombathoz képest, de nem sikerült, később pedig már nem akartam emiatt túlfeszíteni a húrt. Erre volt ahhoz szükség, hogy egyben célba érhessünk. A Rally3-asok között a negyedik helyen értünk célba, pedig akadt néhány grízes helyzetünk. Az egyik kitérőhöz nagyon sokkal érkeznünk meg, mert a navigátorom egy kicsit később szólt, és én is csak az utolsó, vagy inkább az azutáni pillanatban vettem észre a terelést. Próbáltam elkerülni, hogy elvigyük a gumibálákat, módfelett igyekeztem minden lehetőséget megragadni arra, hogy befordítsam a kocsit, de beforogtunk, és emiatt sokat kaptunk mindenkitől. Ez a harmadik szakaszon történt, és már akkor tudtuk, hogy a dobogós álmainktól szinte biztosan elbúcsúzhatunk, nagyon necces lesz egy kupa megszerzése. Ez a tippünk bejött, mert a gyorsulás elmaradt, ám karcmentesen visszaértünk a Dobó térre, és ez volt a legfontosabb a számunkra.

Hogy folytatódik a 2020-as évetek, hol fogtok legközelebb versenyezni?

Sajnos egyelőre nincs több bejegyzés a versenynaptárunkban, nem tudok most mit mondani a folytatásról, jelenleg még nem terveztünk semmit. Ha tudunk menni, és lehetőségünk lesz rá, akkor mindenképpen a Rally2 Bajnokság felé húzna a szívünk. Még akkor is, ha kevesebb versenyen tudunk részt venni, mint a Rally3-ban. Nagyon megszerettük a Rally2-t. A Vértes Rallye-ra azonban nem tudunk elutazni, mert messze is van, időhiányban is szenvedünk, úgyhogy jelenleg szünetet tartunk, és igyekszünk összerakni mindent ahhoz, hogy minél hamarabb visszatérhessünk a Rally2 mezőnyébe.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!