Kuncz Dezsőnek és Bencs Gábornak ideje volt már nem csak a mezőny után kullogva, szuperrallyeval átgurulni egy futam céldobogóján, hanem versenyben, két kiugró részeredménnyel és az 5-ös géposztály győzelmével a tarsolyában. Mindezek után a srácokról olyan hihetetlen pletyka kapott szárnyra, a szervizben, ami még a Kacsa magazinba is csak kínkeservesen, jókora hátszéllel kerülhetett volna be. A Veszprém Rallye-ról Kuncz Dezsővel beszélgettünk.
Leginkább a csapat dolgozott a kocsin a felkészülés során, de azért nektek is akadtak teendőitek, feladataitok. Mit vártatok a Veszprém Rallye-tól?
A legfontosabb az volt, hogy becsülettel célba érjünk és végre ne szuperrallyeval, hanem rendesen, mezőnyben. Sokat ismerkedtünk már az autóval versenyen kívül, ám élesben, versenykörülmények között is szerettünk volna vele tovább barátkozni, mert sem Salgótarjánban, sem Szombathelyen nem volt erre lehetőségünk, mivel mindkétszer nagyon korán ki kellett állnunk. Csütörtökön a teszttel indult számunkra a Veszprém Rallye. A főpróba remekül sikerült és hasznosnak bizonyult. A beállítások jók voltak, minden a helyén volt, ahogy az elő van írva, nem kellett túl sokat az autóhoz babrálni. Köszönjük a csapatnak, a szponzorainknak pedig a segítségükért vagyunk nagyon hálásak. A pályákkal nem volt semmi gondunk, nekem konkrétan mindhárom ismerős volt, de nem lazsáltunk, figyelmesen feldolgoztuk az összest. Szerencsére ezek a pályák már nem azok a régről ismert autógyilkos szakaszok, amik szinte kukásra verték a kasztnit a Veszprém Rallye-k végére. Igaz a lőtérre nekünk most nem kellett rámennünk. Figyeltek erre a rendezők.
A terv megvalósult, sőt nem is akárhogyan. A géposztályban elsöprő volt a fölényetek, és az abszolútban két második hellyel jeleztétek, hogy ha minden oké, akkor oda kell rátok figyelni.
Az első szakaszon azonnal nekikezdtünk a tanulásnak, de meglepetésünkre ez olyan jól sikerült, hogy rögvest nyerni is tudtunk a géposztályban, és abszolútban is egy előkelő, második hely lett a miénk. Hegyesden rengeteget csúszkált az autónk, de lehet, hogy én is túl görcsös voltam, ráfeszültem az eredményre, ezért itt csak a hetedik helyen futottunk be. A kategóriát ismét megnyertük, de ez a továbbiakban minden teljesített gyorsasági szakaszra igaz volt. Vigántpetenden nagyon sajnáltuk Trencsényi Vincééket. Számunkra elég kedvezőtlen volt, hogy törölték a gyorsaságit, mert érzésem szerint tudtunk volna még néhány másodperc előnyt kiautózni, amivel már egész nyugodtan várhattuk volna a második kör rajtját. Ráadásul az átlagidő nem igazán volt jó minekünk. Bár összességében nem izgatott nagyon ez az egész, csak amikor benne van az ember a versenyben, akkor hajtana, küzdene a másodpercekért. A gyorsaságik persze nem voltak kalandmentesek, volt olyan helyzet, hogy szerencsénk volt, hogy nem akadt fa az utunkba. Problémánk, technikai gondunk nem volt, sikeresen célba értünk. Örülök, hogy nem volt semmilyen malőr és végre sikerült némileg megbarátkoznunk a kocsival. Bár tegező viszonyba még nem vagyunk, mégis futottunk egy újabb abszolút második időt, a power stage-en. A kategória győzelem, valamint az abszolút ötödik hely teljesen rendben volt a futam végére. Úgy tűnik, hogy jó úton járunk.
Tudsz te, ha akarsz…
Pont ezen nevettünk elég sokat a nap folyamán.
Mi volt ezen annyira vicces?
Ezen semmi. De azokon a szárnyra kapott híreken már nem tudtunk nem röhögni, hogy állítólag nem én vezettem a kocsit a veszprémi pályákon, hanem a csapatfőnököm és barátom, Neukirchner Andris. Arra azért kíváncsi lennék, hogy miként lehetett volna ezt kivitelezni? A gyorsaságik céljáig vezetett Bandi, aztán a beíróig helyet cseréltünk, ezt persze senki nem látta és a rádióban már én nyilatkoztam? 😀 A következő gyorsaságiig meg vissza cseréltünk és kezdődött minden elölről. 😀 Ezért is örülök neki, hogy ezúttal nem hibáztam nagyot a versenyen, kijött a lépés és nem kell most semmilyen technikai hibáról beszélgetnünk. Többen már azt hitték, hogy kezdek elfelejteni vezetni. De szerencsére sikerült bebizonyítani, hogy ha jó az autó, akkor oda kell rám és ránk továbbra is figyelni. Nem az abszolút győzelemért akarunk küzdeni. De a Top10-be, ha rendben van a gép, akkor jó eséllyel bárhol beférünk. Minden esetre köszönjük a vidám délutánt! Régen szórakoztunk ennyire jól. 😀
Hol folytatjátok a bajnokságot?
Aszfalton, a Baranya Kupán. Eddig csak a salgótarjáni versenyen mentünk aszfalton, meglátjuk mire leszünk jók Komlón, a murva után. Egyelőre csak versenykiírás tervezet létezik a versenyről és bevallom, hogy eddig még nem is néztem át, mert szerintem úgyis lesz még benne bőven változtatás. A véglegest majd elolvasom. Szeretem a mecseki pályákat, Markó Tibi pedig már sokszor bizonyította, hogy jól meg tudja szervezni a dolgokat, szerintem ezúttal sem fog túlnőni rajta a feladat. Bízunk benne. A tesztre biztosan el fogunk látogatni, muszáj tesztelnem, mert kevés az éles versenykilométerem a kocsival, a gumikat is ki kellene próbálni száraz körülmények között is, aztán a többi elválik. Nem fogunk eredmény centrikusan autózni. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat és élvezzük az autózást. Láthattátok, Veszprémben is bejött ez a taktika. Aztán ha mégsem működik, akkor szólok majd Bandinak, hogy ugorjon be helyettem néhány gyorsaságira… 😀 😀 😀
Rallye2.hu – Salánki Gábor