Kiss Zsolt és Kiss Róbert számára az is csoda volt, hogy ott tudott lenni a Győr Rallye-n, de az már tényleg csak a hab volt a tortájukra, hogy még kupát is szereztek a kemény szombati nap végén. Kiss Zsolttal beszélgettünk.
A kedvezőtlen előjelek ellenére kettő napot terveztetek a Győr Rallye-n, miután az orvosok is áldásukat adták az elképzeléseitekre. Új, beugrós navigátorral jöttél. Mi történt veletek az első futamon, pénteken és szombaton?
Én még korábbról kezdeném a beszámolót, a pénteki technikai átvételtől. Itt majdnem elcsúsztunk, voltak olyan pillanatok, amikor úgy volt, hogy nem tudunk elindulni. Az átvétel során találtak hat darab törött kormányt, és a mienk is köztük volt. Nehéz volt hirtelen szerezni egy másik, hibátlant, ezért a Tés-Olaszfalut csak egyszer felírtuk, meg egy félszer bejártuk, ez nagyon meg is látszódott a másnapi teljesítményünkön. Hál’ Istennek, valamint Móninak és Gerinek, – a segítségükkel oldódott meg a probléma – mivel Budaörsről Speedy hozott fel nekünk egy kormányt Győrbe, azzal tudtunk indulni. Pénteken a prológon már a helyén volt a kormány és a rajtdobogón, amikor interjút csinált velünk Keleti Pityuka, akkor én azt mondtam, hogy nagyon nem szeretném megnyomni a prológot, mert nem hiányzik az autónak. Ez a kijelentésem kb. addig tartott, amíg elmondtam, mert a rajt után elkapott a gépszíj, jó tempót mentünk, csúszkáltunk is szépen, meg egyszer fölmentünk a padkára, de szerencsére semmit baja nem lett az autónak.
https://www.tiktok.com/@rallye2.hu/video/7551663063649258774
A szombati nap reggelén kimentünk, frissen fölgumiztuk az autót, és elindultunk az első gyorsaságaira. Tudtam, hogy az nekünk meg az autónak is nagyon fekszik, de meglepődtünk, hogy sikerült menni rajta egy abszolút 13. időt. Azt gondoltuk, hogy kb. a 15-16. idő lesz a miénk a nagy autók között, tehát nagyon jól sikerült a nyitány. Éreztük, hogy maradt még volt benne idő. Jött az Olaszfalu-Tés és azon igencsak látszódott, hogy mindössze másfélszer jártuk be a pályát. A hosszú, lobogós egyenesben az autónk sebessége nagyon kevésnek bizonyult, sok helyen utaztunk tiltáson. Nekünk csak 155 km/óra a végsebességünk, ez sokkal kevesebb, mint a többiek 180-190-e, emiatt kaptunk rengeteget. Bakonybélen egy kicsit még tapogatóztam, mert azokat a nagyon hosszú jobbokat meg balokat nem akartuk elhinni, mert nem tudtunk felírni támpontokat. Robinak nagyon tetszett minden. Tetszett neki az autó, tetszett a vezetési stílusom, nekem is tetszett nagyon, ahogyan ő navigált, ügyes volt, nagyon gyorsan egy hullámhosszra kerülnünk. Kicsit fura volt, hogy nem Móni ült mellettem, de valahogy sikerült jól és hamar összeszokni. Sajnos a negyedik gyorsaságit azt törölték, ezúton is jobbulást kívánunk a sérülteknek! Ugyebár én nagyon számoltam erre a szakaszra, az volt a terv, hogy Kisgyónbányát jól megnyomjuk, és akkor tudunk előrébb lépni, úgy éreztük, hogy az abszolút 10-be beférhetünk, jó lett volna, de ez nem adatott meg. Fölmentünk megint az Olaszfalu-Tésre, más lehetőség nem volt, azt nyomtuk meg kicsit jobban, és sikerült 13-14 másodpercet javítani az első körhöz képest. Átmentünk a hatodik gyorsaságira, azon is sikerült javítanunk tizenvalahány másodpercet. A hetedik gyorsaságin beálltunk a rajtba, és éreztem, hogy megy befelé a lábam alatt a fékpedál. Közben felhívták a figyelmünket, hogy van egy Zsiguli beesve, és nagyon vigyázzunk, mert előtte olajfolt van a pályán. No! Annak rendje s módja szerint azon meg is csúsztunk és majdnem beestünk mi is a Lada mellé. Ezután beértünk a szakasz céljába, DuEn csinált velünk éppen egy riportot, amikor középen elkezdett füstölni kegyetlenül a kaszni. Mondom Robinak, hogy mindjárt kigyullad az autó, de akkor még nem láttam, hogy mi van. Félre álltunk, akkor láttuk meg, hogy az összes fékfolyadék bent volt a kaszniban, mert eldurrant a fékerőszabályzó. Na ugyebár ott már rájöttem, hogy, ezért van beljebb pedál. Innentől 50%-os fékkel mentünk az utolsó gyorsaságira. Teljesítettük gond nélkül, és csak 10 másodperccel jöttünk csak rosszabbat, mint az előző körben. Az ahhoz képest nem volt olyan rossz. Volt egy félre váltásunk, amikor negyedikbe akartam húzni a váltókart, ám valamiért kettesbe ment, és nagyon felpörgött a motor, így ott kapott egy kicsit az erőforrás. Eljutottunk a célba, átgurultunk a dobogón és megszereztük a 2WD Kupa bronzérmét. A vasárnapi futamon is szerettünk volna menni, de igazság szerint a történtek miatt nem mertem rizikózni, mert már amikor fölmentünk a céldobogóra, már akkor is leállt az autó, nem úgy indult be, ahogy kellett volna, meg a fékprobléma is… Sok minden összegyűlt.
Ezért inkább hagytátok a vasárnapi napot.
Igen, mert egy új motor építése azért elég drága mulatság. De a Győr Rallye nekem nem ért véget ott, a célban. A céldobogón tettem egy felajánlást. Felajánlottam a harmadik helyezést a kistarcsai kórház reumatológia és fizikoterápiás osztályának hálám jeléül, hogy segítettek abban, hogy tudjak indulni Győrben. A tegnapi napon teljesítettem az ígéretem, elvittem nekik a serleget egy fotóval együtt, ami a céldobogón készült. Nagyon nagy köszönet nekik a segítségükért!
@rallye2.hu Kiss Zsolt-Kiss Róbert Győr Rallye 2025 Rallye2 Gy1 Kisgyónbánya-Csőszpuszta Rally rallye rallycar rally rallyecar rallying rali
Folytatás, hol láthatunk benneteket legközelebb?
Erre még nem tudok jelenleg válaszolni, de elvileg nem tervezzük a Zemplén Rallye-t, mert a bajnokságban előrébb nem tudunk lépni, de valószínűleg hátrább sem. Majd meglátjuk, mert addig majdnem két hónap, ha meglesz a kiírás, majd akkor döntjük el a Zemplén Rallye sorsát. Az autót szeretném elkezdeni felkészíteni a jövő évre, meg november végén lesz egy műtétem, arra is készülök.
Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor