Karner Zolinak és Faludi Gabinak biztatóan indult a Salgó Rallye, ám roppant hamar véget is ért, pedig a citroenes páros alaposan feltérképezte a nógrádi pályákat, készültek a végsebesség közeli száguldásra. A kis C2-es motorhibája miatt Zoliék lehúzták az idei évre a rolót, kényelmesen szeretnének felkészülni 2019-re, de szeptembertől áprilisig nem bírnák ki rallye nélkül, ezért már a Nyíregyháza Rallye-n is ott lesznek, igaz csak a pályák mentén, hogy buzdítsák az évzáró versenyen, a Rallye2-es barátaikat, valamint a kategóriatársakat. Karner Zoltánnal beszélgettünk.
Hogyan készültetek a Salgó Rallye-ra? Elég nagy változások történtek a legutóbbi, nógrádi látogatásotok óta.
Konkrétan autót cseréltünk, Ladáról Citroenre váltottunk, de arra jól emlékeztünk, még a VFTS-es korszakunkból, hogy tempós gyorsaságik várnak ránk, így már a pályabejáráson igyekeztünk a szabályok adta lehetőségek között keresni a határokat. Amin kellett, azon finomítottunk egy kicsit. Jól felírtunk minden gyorsaságit, a tavalyi itinereinket is használtuk a tréning során. Igyekeztünk biztonságos körülmények között megtalálni azokat a pontokat, ahol ki tudjuk majd autózni a nagy tempót. Mondjuk Kazáron, illetve Sámsonházán nem sokáig kellett keresgélni ezeket a helyeket, csak sajnos nem jutottunk el odáig a versenyautónkkal.
Két szakasz jutott mindössze nektek. A superspeciál és egy Cered. Hogy sikerültek ezek és miért kellett már vasárnap reggel, szinte azonnal kiállnotok?
A superspeciál szakasz első felét én egy kicsit elbaltáztam, mert a vártnál jobban tapadtak a gumik. Hiába húztam rá a kéziféket a visszafordítóknál, a kocsi csak nem akart elfordulni, a tolatással pedig biztosan elvesztettünk vagy 10 másodpercet. De semmi gond nem volt, maximális volt a motorerő. A féktávokat jól eltaláltam, azt éreztem, hogy nem lehet baj, jó lesz ez a verseny. Másnap reggel kivártuk a sorunkat a rajtnál, a zagyvarónai gyorsaságin, és miután nekivágtunk a második szakasznak, felfelé, tökéletes volt a kocsink, rendesen bekezdtünk. Amikor viszont elindultunk lefelé a motor azonnal elkezdett háromhengerezni. Így értünk be a ceredi célba. Ott cseréltem egy gyújtástrafót, valamint gyertyákat, de nem sok értelme volt, mert nem indult be a betegeskedő henger. A végén kiderült, hogy elment a kompresszió a négyes hengerben. Itthon szétszedtem a motort, akkor találtam rá a hibára. A négyes henger egyik szívószelepe nyitva maradt, ez okozta a galibát.
Menthetőnek tűnik a helyzet…
Igen, de mi kihagyjuk ezek után az idei évre még betervezett mindkét versenyünket. Sem a Nyíregyháza, sem pedig a Mikulás Rallye-n nem leszünk ott a rajtvonalnál. Ezek után a futamok után mindenképpen revíziós lett volna a motor, de ennek a dátumát most előre hozzuk és mindent szépen, nyugodtan, alaposan át fogok nézni, és meg fogok csinálni. Az új évnek már mindenképpen egy megbízható és alaposan bejáratott motorral szeretnénk nekifutni. Azt viszont minden rallye rajongó jól tudja, hogy a rallye nagy betegség, így könnyen megeshet, hogy mégis ott leszünk a Nyíregyháza Rallye-n, igaz ezúttal csak a pályák mellett, nézőként.
Rallye2.hu – Salánki Gábor