Hulmann Gabi és Molnár Zsolti szereplését nem kísérte túl sok szerencse Salgótarjánban, de az év eleji jó teljesítményüknek, dobogós helyezéseiknek és kategória győzelmüknek köszönhetően még mindig nagyon jól állnak a P12-es géposztály, valamint a Lada kupa értékelésében egyaránt. A Salgó Rallye-t feledtetni, a bajnoki címet pedig megszerezni szeretnék Gabiék, Nyíregyházán, de tudják, hogy nem lesz könnyű a feladat, hiszen a Balaton mellől érkeznek majd, a mindent eldöntő, szabolcsi ütközetre. Hulmann Gáborral beszélgettünk.

A Baranya Kupát serlegek nélkül, de épp autóval zártátok. Mivel készültetek pályafutásotok első Salgó Rallye-jára?

Az autón kizárólag a szokásos rutinátvizsgálást kellett végeznünk, mert valóban elég jó bőrben volt a VFTS-ünk a legutóbbi, komlói futamot követően. Javítani válónk akkor nem igazán volt, ám a salgótarjáni futamon ez a tézis elég hamar megdőlt.

Ne kapkodjunk, azzal a hibával, volt még egy superspeciál szakasz, a Salgó Rallye-n, ami ráadásul a verseny első gyorsaságija is volt egyben. Hogy éreztétek magatokat Salgótarján szívében, csaknem végsebességen száguldozva?

Nem lett a szívünk csücske az első gyorsasági, mert elrontottam a legelső visszafordító kanyart. Rákészültem, de hiba csúszott a számításokba, hiába rántottam rá a kéziféket, nem dobta el a farát a Ladánk. Eztán próbáltunk sietni, behozni egy kicsit a hátrányunkból, de nem lett így sem az igaz, elég hátul végeztünk a géposztályunkban, de nem volt nagy a hátrány.

A vasárnap sem indult túl jól a napotok. Nem lett volna esély legalább szuperrallyeval menteni, a menthetőt? Mi történt a kocsival?

Már a zagyvarónai rajtban jelezték a környékünkön parkoló versenytársak, hogy olajfolyást látnak az autónk hátuljánál. A differenciálműből csordogált az olaj. Teljesítettük a ceredi gyorsaságit, de nem tudtuk vállalni a hosszú etapokat és a még hátralévő két gyorsaságit. Inkább kiálltunk. Az sem volt megfelelő alternatíva nekünk, hogy visszamegyünk a szervizbe, megjavítjuk az autót és aztán szuperrallyeval visszaállunk. Sajnos pont a pálya lezárása miatt 50 kilométert kellett volna autóznunk a szervizig, amit nem hiszem, hogy kibírt volna az autónk. Sajnos egy kicsit össze is zavarodtunk, a kedvünk is elment az egésztől, ami nem növelte a problémamegoldó készségünket. Annak örülünk, hogy legalább Cereddel megismerkedhettünk. Izgalmas, jó pálya, valóban rászolgált a legendás hírére. Tetszett, szívesen mentünk volna még rajta, mondjuk kettőt. Hallottuk, hogy később felszáradt az aszfalt, biztosan még jobb lett volna, mint reggel.

A fiaskó ellenére még mindig a második helyen álltok az évadzáró futam előtt a P12-es géposztályban, a bajnokságban, a Lada kupában pedig vezetitek a táblázatot. Nyíregyházán a bajnoki cím lesz a tét. Ott lesztek?

Ha valóban így áll a helyzet, akkor mese nincs, tényleg muszáj lesz mennünk a Nyíregyháza Rallye-n. A másfélszeres szorzó nem fog kedvezni nekünk, mert nagyon nem hazai pálya számunkra a Zemplén, konkrétan soha nem versenyeztünk a környéken, és én most azt gondolom, hogy ez nem a mi malmunkra hajtja majd a vizet. De megtesszük majd, ami tőlünk telik, odatesszük magunkat, aztán reméljük, hogy jól jövünk ki a mindent eldöntő csatából.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!