Gyöngyösi Marci és Kollár Karesz 2019-ben sem hazudtolta meg önmagát, mert ahol megjelentek garantáltan ott járt a nyomukban a vidámság is. A fiúk mindig lendületesen vetették bele magukat a versenyzésbe, amiben az Opeljük nem mindig volt partner, de ha a kocsi is ráérzett a móka ízére, akkor kupákat érő helyen zárhatták Marciék a futamokat. Az idei versenyszezonra a páros már megkezdte a felkészülést Kovásznán autóztak a hétvégén, most pedig bevonulnak a műhelybe, hogy ráncba szedjék az autójukat, a 2020-as szezonra. Az elmúlt évről, valamint a Kovászna hórallyeról Gyöngyösi Marcellel beszélgettünk.


Nagy buli volt a hétvégén. Merre jártatok, mit csináltatok, hogy sikerült?

A már szokásosnak nevezhető év eleji buliversenyünkön vettünk részt, a Kovászna hórallyen, ahová ezúttal nem egyedül utaztunk el, hanem családtagok is elkísértek. Karesz és Niki elhozta a gyerkőcöt, Gyurikával ott volt a gyermeke, úgyhogy indulás előtt felbatyuztunk rendesen, de mindenki élvezte a kirándulást. A gyerekek is remekül elvoltak.

Ti pedig nagyokat fürödtetek dézsában, medencében, kádban, gyakorlatilag mindenben, amiből nem folyt ki a víz.

Úgy indult a túránk, hogy először egészen Gyergyóig autóztunk, ahol két napot töltöttünk el Szabó Gergő házában, onnan kanyarodtunk vissza a verseny helyszínére. A 13. Winter Rallye Covasna ezúttal is szenzációs volt, egyedül a hóhelyzet láttuk a szokásosnál valamivel gyengébbnek. Nem esett elegendő hó, ami ráadásul el is kezdett olvadni, így a verseny végére már félig murvás futammá vált a tradicionális hórallye. A teljes kirándulás fantasztikusan alakult, de a futamunk felemás képet festett. Végig jó időket autózunk, ám a harmadik gyorsasági szakaszon belecsúsztunk egy hófalba, ahonnan csak a rescue csapat segítségével szabadulhattunk. Ezután már csak az értékelésen kívül, nem tudom, hogy ott pontosan hogyan nevezik a rendezők, de mondjuk azt, hogy szuperrallyval jutottunk el a célba. Elúszott a versenyünk, de az időeredményeinket elnézve kimondhatjuk, hogy jól szerepeltünk a géposztályunkban. A második, harmadik hely környékén autóztunk folyamatosan. Tajmel Tibiéket nem tudtuk volna elkapni, de Fábián Donátékkal izgalmas meccset vívtunk. A második szakaszon olyan jót sikerült repeszteni, hogy kizárólag összkerékhajtású autók, valamint egy Peugeot 208 R2 előzött meg minket. Nagy volt az öröm, amit a hófal alaposan és hamar lehűtött. De nem az eredmény volt a lényeg nem zavart különösebben, hogy csak értékelésen kívül, jókora hátrányban értünk be a célba, mert ha eljövünk Kovásznára, akkor csakis a jókedv, a móka és a kikapcsolódás számít, ez pedig ezúttal is maradéktalanul megvolt. Feltöltődve térünk haza.

A 13. Covasna Winter Rallye-n készült fotóért köszönet Gajár Gyulának! KGB Gyula

Azt mondtad, hogy felemás volt a kovásznai versenyetek, és azt hiszem, hogy ezt az egész 2019-es évetekről elmondhatjuk…

Ez egy csodálatos átkötés volt, 🙂 de teljesen igaz. Az elmúlt szezon nekünk pontosan ugyanilyen, egyszer fent, egyszer lent jellegű volt. Amikor hibátlanul működött a kocsink, akkor minden rendben volt, célba értünk, élveztük az autózást, és kupákat szereztünk a P13-as kategóriában. Ám, amikor nem klappoltak a dolgok, akkor nagyon nem. Ha megmakacsolta magát az autó akkor minden egyes kilométerért keményen meg kellett küzdenünk. Utólag elmondhatjuk, hogy sajnos a kevésbé eredményes futamok nyertek, három ponttal lemaradtunk a géposztály éves dobogójáról, mert 2019-ben többször estünk ki, mint ahányszor célba értünk. Erőteljesen reménykedünk abban, hogy 2020-ban változni fog, mégpedig jó irányba ez a statisztika. Bízunk benne, hogy idén végre Fortuna is megfogja a kezünket, elkerülnek minket a műszaki hibák, és több szerencsével járunk a gyorsaságikon. Ha ez sikerül akkor egész jó kis évünk lehet.

Azt tudjuk, hogy a rallye-ban édeskevés szokott lenni az, ha az ember csak reménykedik, bizakodik, illetve vár a szerencséjére. Mit tesztek azért, hogy Fortuna is felfedezhesse a bennetek rejlő lehetőségeket?

Jelen pillanatban, amikor beszélgetünk még úton vagyunk hazafelé Kovásznáról, de ha hazaérünk nagyon hamar neki fogunk kezdeni az autónk rendbe rakásának. Robbantott ábra ezúttal nem fog készülni róla, mert tavaly gyakorlatilag a nullára szedtük szét az egész Opelt, teljesen lecsupaszítottuk, ennyire most nem szeretnénk belemélyedni a munkába. Az alját kell gatyába rázni, azt lefestjük, majd az utastérben is lesz feladatunk bőven. Egetverően nagy munkára nem számítunk, igazából nem is indokolná azt semmi. Fejlesztésre nem készülünk, mindössze a féken fogunk egy keveset okosítani. Előre szeretnénk nagyobb fékeket, és nagyobb féknyerget beszerelni, mert jó lenne, ha valamennyivel rövidebb féktávokat vehetnénk a kanyarok előtt. Más terveink nincsenek.

Az idei évre sem?

Természetesen a szezonra azért készülünk, vannak elképzeléseink, de nagy meglepetésekkel ezen a téren sem tudok szolgálni. Maradunk a Rally2 Bajnokságban, marad az autónk és remélem egyben marad a csapat is. A rajt előtt mindenképpen teljes évre, azaz hét futamra készülünk, de megmondom őszintén, ha az év eleje nem úgy alakul, ahogy azt elképzeljük, – mondjuk három versenyből kettőn kiesünk – akkor lehet, hogy nem utazunk el a Veszprémbe és Zalaegerszegre, a murvákra. De egyelőre ezt a gondolatot hagyjuk, ne is foglalkozunk ilyesmivel inkább koncentráljunk arra, hogy mind a hét futamon ott leszünk, és kupákkal a kezünkben zárjuk a vidám hétvégéket.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!