A versenyre készülődés nagyon küzdelmes volt. Szerdán este kész lett az új difink, csütörtökön bekerült az autóba, utolsó simításképp futómű állítás, próba. A futómű jó, de a váltó lefogazta a kettest.
Pénteken egész nap rohanás volt az alkatrészért, persze senkinek sincs belőle. 
Egy bérváltó volt az utolsó mentsvárunk. Siker! Péntek este tízre kész lett a váltó, de nem indult az autó. Nagy nehezen mégis beindult, de nincs töltés. Éjjel 1 óra. Én nagyon feszült lettem. Ricsi azonban megnyugtatott, hogy menjek aludni, majd ők prológ után cserélnek egy generátort. Három óra alvás után indulunk neki a hosszú napnak. Utazás, adminisztratív, és gépátvétel rendben, csak a parkfermébe beinduljon délután, ezért imádkoztunk. A prológot leküzdöttük onnan pedig irány a szervízpark. A szervízcsapat megint odatette magát simán beépítették a generátort, és átfésülték az autót, a romantikus fejlámpa fényében. Reggelre leesett az eső, de nekünk ez a helyzet nem okozott fejtörést, ugyan is nem tudtuk elgumizni magunkat. Csak utcai slickeket vittük magunkkal, mivel csak ilyen maradt az utolsó futamra. Mi az autóban nagyon élveztük ezt a rossz időt, nagyon jókat csúszkáltunk. 
Az első gyorson megforogtunk, a másodikon beestünk egy csipkebokorba, ahonnan csak a nézők segítségével tudtunk kijönni. Ez úton is nagyon KÖSZÖNJÜK, hogy visszatoltak az útra. A harmadik Komló-Komló gyors tetszett a legjobban ott aztán átmentünk tökön-dinnyén, semmi nem számított. A szervízparkba beérve tátva maradt a szánk: félelmetes állapotok uralkodtak. Minden tiszteletem, és elismerésem a mi, és a versenytársak szervizeseinek, hogy így is maximálisan végezték a dolgukat, és mit sem törődtek a körülményekkel. A második körben mindent ott folytattunk, ahol az előzőben abba hagytunk. Csúszkálás, árokba be-ki, lassítón átmentünk pedig én próbáltam fékezni, de láttam, hogy így csak rontok a helyzetemen, ezért inkább teligáz, és majd lesz valami 🙂 A Superspeciál is tetszett azon is mentem volna még két kört, szerintem nagyon jó kis kerek egészet adott a versenynek a prológgal együtt keretbe foglalta ezt a remek versenyt. Bevallom kicsit tartottam az esőtől, mert még sosem mentünk esőben, de ígérem, egyszer kipróbáljuk esőgumikkal is. Meg szeretném még említeni a sportbírók teljesítményét, akik előtt le a kalappal, hiszen végig az esőben kint álltak, és még így is segítőkészek és mosolygósak voltak.
Köszönjük az egész éves segítséget a szervízcsapatomnak, név szerint: Ricsi, Andris, Marcel, az EVO SZERVIZ-nek, az Autós-Teszt Kft.-nek, Schmidt Eurotrans-nak, ProTechnik-nek és Baba bácsinak, hogy itt lehettünk.