Bencs Zoltán és Bencs Gábor számára Kazincbarcikán ezúttal nem csak a cél volt a cél, hanem szerettek volna kupát is gyűjteni az 5-ös géposztályban. Kupa lett, cél viszont sajnos nem. Bencs Zoltánnal beszélgettünk.
Az Eger Rallye nem sikerült rosszul nektek, az 5-ös kategóriában másodikak lettetek. Hasonló tervekkel futottatok neki a Kazincbarcika Rallye-nak is?
Hazai verseny lévén szerettünk volna valami előkelő pozícióban végezni. A géposztályban dobogós helyezésre számítottunk és jó lett volna valahol az első tízben befutni, az eredmények szempontjából nekünk ezek voltak a legfőbb vágyaink. Mondjuk akkor sem lettünk volna szomorúak, ha megismételjük a tavalyi kazincbarcikai eredményünket, amikor is majdnem sikerült abszolútban is felállnunk a dobogóra. Eger óta sok minden nem változott az autón, nem volt rá túl sok időm, a Kazincbarcika Rallye hetében folyamatosan dolgoztam, komoly felkészülésre nem került sor. A pályák mindegyikén mentünk már korábban. Részben, vagy egészben, így, vagy úgy, sprinteken és bajnoki futamokon egyaránt ezért, nagyjából képben voltam velük. Számítottunk rá, hogy a felújított és éppen ettől hírhedt, sajókazai fehér aszfalt nagyon csúszik, de utólag elmondhatom, hogy a többi gyorsasági sem a tapadásáról volt híres, hiszen a sajókazaihoz hasonló minőségű aszfalttal lett leborítva.
Fantasztikusan kezdtétek meg a Kazincbarcika Rallye-t, ám végül a várt eredmény elmaradt, kb. négy és fél gyorsasági jutott nektek. Mi történt veletek?
A miskolci prológra igyekezve majdnem lett egy totálkárunk, a 26-os út városba bevezető szakaszán, az első lámpánál. A Regularity mezőny egyetlen kamionos indulójának a Rábájában valamilyen fékhiba léphetett fel, én már csak a szokatlan hangokra és arra lettem figyelmes, hogy lapjával érkezik mögöttünk a hatalmas járgány. Egyértelmű volt, hogy nem tud megállni, ezért félre rántottam a kormányt, szerencsére Béke Tóni is így tett, így elkerültük a közvetlen találkozást, amivel nem kérdés, hogy mi húztuk volna a rövidebbet.
Nagyon megijedhettetek, mert még a prológon is menekültetek, senki nem tudott utolérni titeket.
Mondhatni, hogy a miskolci „vörös katlanban” nekünk állt a zászló, hiszen nem előttünk locsolták fel a pályát, nem esett az eső, kiváló volt a salak, így sikerült a Rally2 Bajnokság mezőnyéből a legrövidebb idő alatt teljesítenünk a három kört. Örültünk a sikernek, és annak is, hogy a North Racig Team, valamint Bartha Nándi felajánlott egy serleget a salakpálya leggyorsabb versenyzőinek, így a kiesésünk ellenére sem kellett üres kézzel hazatérnünk Kazincbarcikáról. A legnagyobb büszkeség viszont az volt a számomra, hogy a kisfiam életében először láthatott minket a salakpályán versenykörülmények közt. Óriási élmény volt neki, hogy az apukája és a nagybátyja nyerte meg ezt a sok versenyautót felvonultató eseményt. Nekem ez volt a legnagyobb érték. Másnap próbáltam sietősre venni a tempót, de reggel nem sikerült jól gumit választani. 5-ös és 7-es Pirelli abroncsokat raktunk fel, de nem gondoltam azt, hogy ennyire nem fog megmelegedni az első körben a legkeményebb gumi. Végig csúszkáltuk az első kört, bevallom, hogy emiatt egy kicsit el is bizonytalanodtam. A második körre a felmelegedéssel együtt megérkezett a várva várt tapadás is, kezdtem volna éppen magamra találni, de az ötödik gyorsaságin, amikor a murváról kiérünk az aszfaltra, a rudabányai tó mellett, akkor történt egy kis váltóproblémánk, emiatt feladni kényszerültünk a versenyt.
Folytatás? Nincs ott a nevetek a Székesfehérvár-Veszprém Rallye nevezési listáján.
A Kazincbarcika Rallye volt számunkra a vízválasztó, az idei év tekintetében, ha tudtunk volna itthon egy jó eredményt elérni, akkor valószínűleg elutazunk a Székesfehérvár-Veszprém Rallye-ra is. Ez nem így történt, elmaradt a siker A váltó javítása után a Vértes Rallye-n tervezünk legközelebb rajthoz állni, ha minden jól megy, de a Pécs és az Ózd Rallye-n is szeretnénk még 2022-ben részt venni.
Rallye2.hu – Salánki Gábor