Baksai Laci és Erdei Zoli Klotyesznek becézett Ladájában nem a mezőny legerősebb motorja dolgozott, de sokáig, és megbízhatóan tette a dolgát, rengeteg váratlan eredménnyel, sikerrel ajándékozta meg a legénységét, tinédzser kora ellenére is. Ám Komlón bekövetkezett az, amit mindenki tudott, hogy egyszer be fog következni. Az erőforrás visszaadta a lelkét a teremtőnek, Laciék pedig hosszú idő után nulláztak a mecseki versenyen. „Klotyesz” marad, hiszen a teste ép, – értsd úgy, hogy nem sérült a Baranya Kupán – csupán egy új szívet kell faragni a reaktortérbe, aminek a páros már nekilátott. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor Salgótarjánban újra támadnak, ami nem is ártana, mert egyre forróbb a lábuk alatt a talaj. Baksai Lászlóval beszélgettünk.
Veszprémben szenzációsan szerepeltetek, kategóriagyőzelemmel, és az abszolút második hellyel a tarsolyotokban távoztatok a Balaton partjáról. Ez alaposan megpörgetett titeket a Baranya Kupa előtt. Mit vártatok tőle?
Amikor megnéztük a versenykiírást, átértékeltük az útvonallapot és a nevezési listát, akkor már gondoltuk, hogy Komlón nem nekünk fog állni a zászló. Az emelkedős szakaszok nem kedveztek soha sem a mi Ladánknak. A felkészülésünk ugyanolyan volt, mint eddig bármikor. Bíztunk egy jó eredményben és abban, hogy a jó sorozatunk nem szakad meg. Immár 11 versenyen keresztül tartott, a tavalyi Szombathely Rallye óta mindenütt sikerült célba érnünk, ráadásul elég jó helyezésekkel. Most nem így alakult.
A Baranya Kupán elég hamar letette a lantot a Ladátok motorja, amire nem haragudhattok, hiszen 15 éve készült, gyakorlatilag a hihetetlennel határos, hogy még ment és az is meglepő, amilyen eredményeket hozott nektek a konyhára. Mi történt Komlón?
Már a prológon is volt technikai problémánk, de elindultunk Vasasra. A szakasz jól sikerült, bár hagytunk benne jócskán. Az első gyorsasági végén éreztünk, egy elég nagy rázkódást a motorban, úgyhogy gondoltuk, hogy nem lesz ez a menet túlzottan sima ügy. Ez sajnos másnap reggel már Mecsekpölöskén beigazolódott, mert eltört a főtengely, és elég alaposan helyben hagyta a motor többi részét. Ezt azért sajnáljuk, mert az ellenfeleink közül többen is betliztek, ami miatt sok pontot vesztettünk, és ha azokat begyűjtjük lényegesen nyugodtabb lehetett volna az évünk hátra lévő része. Amíg mentünk, addig tetszett a verseny. Az extrém körülmények, az eső, a mi malmunkra hajthatták volna a vizet, de ezt már nem fogjuk soha megtudni, hogy mi lett volna ha…
Hogyan tovább? Salgótarján?
Napok óta megy a matek, hogy mit és hogyan rakjunk össze, eddig volt már öt, vagy hat ötlet a megoldásra, mert mindenképpen szeretnénk részt venni a következő bajnoki futamon. Úgy néz ki a helyzet jelenleg, hogy Kasza Zoli segítségével tudunk addigra egy új motort építeni. Köszönjük szépen neki, bízunk benne, hogy minden kész lesz időben. Egy csapattársunk motorja is tönkrement, az ő éppen maradt alkatrészeit fogjuk összeházasítani a mi sértetlen „maradékunkkal” és ezekből készül el nekünk az új erőforrás, ami biztosan nem lesz egy űrhajó hajtómű. A Salgó Rallye-n nincs mese, támadnunk kell, mert szeretnénk megtartani a vezető helyünket, csak sajnos nem ülhetünk a babérjainkon, sietnünk kell, mivel nagyon a nyakunkra jöttek a kategóriatársaink.
A pályák ismerősek lesznek, Cereden és Kazáron sokat mentünk már, Mátraszentimrén is jártam korábban, még a Rali túrás korszakomban. Jó kis pálya az is. Ha lefelé megyünk rajta, akkor az még kedvezhet is nekünk. 🙂 Ez pedig kifejezetten jól jönne ahhoz, hogy megvalósíthassuk a kitűzött céljainkat.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
Köszönjük a segítséget!
