A Veszprém Rallye-nak mindig hatalmas várakozással vág neki Baksai Laci, hiszen az A/6 géposztály ügyes ladás pilótája szinte behunyt szemmel keni-vágja az ottani pályákat és sok meglepetést okozott már az elmúlt években a veszprémi gyorsokon. Most is egészen jól álltak a versenyben, gyönyörűen haladtak Pataki Lacival, amíg egy műszaki hiba miatt át nem álltak favágónak és le nem bontottak Zsigulijukkal egy kisebb erdészetet. A srácok szerencsére már jól vannak, nem esett komoly bajuk, viszont a Lada kasztnija eldobós, a többit pedig Laci pénzé kívánja tenni, hogy egy új autóval szállhassanak újra csatába. Baksai Lacival beszélgettünk.
Rallye2.hu: Az előző, szombathelyi versenyeden az Iseum Rallye-n több sebből is vérzett az autód, hogy sikerült a felkészülésed ezúttal a Veszprém Rallye-ra?
Baksai László: Most végre azt éreztem, hogy egy jó és jól felkészített kocsival vághatunk neki az egyik legkedvesebb versenyemnek. Kicsit sikerült is a verseny előtt tesztelnünk, autóztunk egy keveset a Veszprém Rallye előtt és minden nagyon tetszett, éreztem, hogy jók lettek a beállítások, ezért nagy várakozással tekintettünk a vasárnapi szakaszok elé.
Rallye2.hu: Azt láthattuk is, hiszen alaposan megsarkantyúztátok a ménest az első gyorsaságin…
Baksai László: Igen. A nyitó szakaszon igencsak siettünk, látszott is a teljesítményünkön, hiszen nem sokat tapogatóztunk, hanem autóztunk egy elég jó időt, a kategóriában elsők lettünk.
Rallye2.hu: 1.6 másodperccel nyertetek, de aztán 14.3-at kaptatok. Hová tűnt a kezdeti lendület az első és második gyors közötti etapon?
Baksai László: Sehová. Ugyanolyan hévvel kezdtünk neki a hegyesdi gyorsaságinak is, talán éppen a győzelmünk miatt gondoltam azt, hogy az autónk most mindent kibír. A rajt után 100 méterrel máris beleugrottunk egy bazi nagy gödörbe és azt hittem, hogy leszakadt a kartelvédő. De csak tele ment kaviccsal és az zörgött és ezért óvatosabb voltam, mert arra számítottam, hogy a kartelvédő meg fog akadni és nem akartam, hogy nagyobb kalandunk legyen ebből a problémából. Ám lassan elhagytuk a köveket, hallottam, hogy kitisztult és innentől elkezdtem nyomni neki a gázt. Sajnos addigra elvesztegettük a rengeteg időt.
Rallye2.hu: A hármas gyorson újra elpáholtak Jánosa Ákosék, 8.8-al.
Baksai László: Hajmáskéren a rajt után kb. 3-4 kilométerrel volt egy visszafordító, ahol – és ehhez a történetnek már lehet köze az esésünkhöz is- jobbra fordítottam a kormányt, de valami hatalmas erővel kikapta a kezemből a kormányt és eltekerte balra. Emiatt beestünk és felakadtunk egy földkupacra, egy púpra. Ott voltunk biztos egy fél percet, de szerencsére le tudtunk tolatni róla. Minden oké volt.
Rallye2.hu: A szervizben ezek után valószínűleg volt mit csinálni.
Baksai László: Átnéztek mindent a srácok a rendelkezésre álló időben, de teljesen rendben volt minden, nem lazult ki semmi ezért úgy vágtunk neki a második körnek, hogy támadunk, és igyekszünk megszorongatni Ákosékat és csatába szállni az első helyért.
Rallye2.hu: Valóban jól jöttetek újra Kislődön, ráadásul látványosan is, de megint kaptatok 4.5 mp-et.
Baksai László: Pedig szuperül végigtoltuk a második Kislődöt is. Etapon viszont észrevettük, hogy a bal első lengéscsillapítónk megköszönte a szereplést és konkrétan megsemmisült.
Rallye2.hu: Jött az ötödik gyorsasági, ami nektek a végét jelentette.
Baksai László: Megbeszéltük Szúnyoggal a szakasz előtt, hogy nincs értelme nagyon hajtani, csak kellemesen guruljunk végig, mivel az első hely elúszni látszott, viszont a második helyet zsebben érezhettük, mert a kategóriánk harmadik helyén álló Gyuriczky Zsoltiék előtt elegendőnek éreztük az előnyünket. Elengedtük az abszolút értékelést, tényleg csak az autózást akartuk élvezni és örömet szerezni a nézőknek, húzgáljuk a kéziféket stb. Bár sok néző nem volt ezen a pályán, de piszok jó gyorsasági volt. A nyolcadik kilométer környékén volt egy eszméletlen hosszú egyenes, amelynek nagyjából a felénél jártunk, ötödikben, tiltáson, nagyjából 8000-es fordulaton pörgött a motor. Egyszer csak hallottunk egy kattanást, a kormány megszorult a kezembe és egy szempillantás alatt már be is dobott minket valami az erdőbe. Pontosan ugyanazt éreztem, mint a hármas gyorson, amikor kitört a kezemből a kormány. Mintha, mondjuk egy autópályán autóznál és hirtelen teljesen alászednéd a kormányt balra. Semmi nem jelezte előre a bajt, semmi nem volt, se egy kő, vagy gödör, semmi az égvilágon. Csak utaztunk, igaz azt elég nagy tempóval tettük.
Rallye2.hu: Ilyen mozgási energiával, jó eséllyel elvégeztétek az erdészet egy éves kitermelési munkáját 10 másodperc alatt.
Baksai László: Borzalmas érzés volt. De szerencsére nem voltak az utunkban nagy fák, irtottunk mi ott mindent, amit csak találtunk, nem volt abban semmi hiba. Aztán elkezdtek terjedni a rémhírek, hogy mentőhelikopter jött értünk, meg hasonlóak. Ellenben a mentő is csak azért jött be, mert a bordámat fájlaltam. De utóbb kiderült, hogy Szúnyog barátom üthetett meg a fordulás közben. Ennyi volt az összes bajom. Nincs eltörve semmim sem, egy bordám van csak megrepedve. Eddig is úgy gondoltam, így ezúttal is azt mondom, hogy mindenkinek szívből ajánlom a Hans-t, mert ilyenkor derül csak ki igazán, hogy mennyire jó és nagyon hasznos dolog!
Rallye2.hu: Hogy érzed? Szúnyog csak véletlenül ütött, vagy netán szándékosan akart „lebombázni”? 🙂
Baksai László: Utólag szerintem már direkt ütött volna, 😀 de viccet félre téve, biztosan véletlen volt. A verseny pedig iszonyatosan jó volt. Hihetetlenül összhangban voltunk és nagyon sajnálom, hogy ennyire ráijesztettem Lacira. Mindkettőnknek pici babája van, még az is felmerült, hogy a Veszprém Rallye az utolsó versenye volt. De azóta eltelt pár nap, írogattunk egymásnak és látjuk, hogy nehéz lenne mindkettőnknek rallye nélkül élni. Remélem meg tudjuk oldani, hogy ez a jelenlegi felállás így maradjon és folytathassuk, mert mi ezt szeretnénk, viszont a család nem annyira…
Rallye2.hu: Hogy vagy most, az eset után három nappal?
Baksai László: Rendben vagyok, rendben vagyunk, de a bordám még nagyon fáj. Nem szeretnék köhögni vagy tüsszenteni, de dolgozom. Pedig azt mondták, hogy pihenjek. 6 hét biztos kell a gyógyuláshoz. Semmit nem lehet vele csinálni, várni kell, hogy teljen az idő és javuljon az állapotom. De, mint mondtam nincs idő a sebeket nyalogatni, dolgozni kell, rengeteg a munkánk, menni kell előre.
Rallye2.hu: Nagyot kapott az autó. Ti megúsztátok, ő viszont jóval több sérülést szenvedett, alaposan körbecsiszoltátok mindenütt.
Baksai László: A kasztni az biztosan kidobós. Nem lehet vele semmit csinálni. Ellenben a motor megúszta, valamint rengeteg jó alkatrész megmaradt benne sértetlenül, amit még más biztosan fog még tudni használni. Azért mondom, hogy más, mert én most így egyben árulom az autót, valamint, ami belőle maradt. Kicsit most pihenünk, gyűjtjük a pénzt egy másik autóra. Esetleg építeni akarunk majd egyet. De bérelni nem szeretnék, pont az ilyen esetek elkerülése miatt.
Rallye2.hu: Csak a Baranya Kupa vagy az egész évetek elúszott ezzel a pereccel?
Baksai László: Az egész év sajnos. Vannak lehetőségeink, de azokról még tárgyalni kell, semmi konkrétumot nem tudok mondani. Próbálkozunk. Szeretnénk menni, de az biztos, hogy erre már csak a jövő évben lesz lehetőségünk. Kiderül majd. Annak viszont örülök, hogy, amíg mentünk, addig jól mentünk. Vertük az összes P csoportos Ladát. Ez ad nekünk egy jó nagy adag biztatást a jövőre nézve!
Salánki Gábor