Rallye2.hu
logo
…csak a Rallye2 -ről szól!

Az első kör után és a célban ezeket mondták a Rallye2 versenyzői

A szervizpark előtt és bent is faggattuk a mezőnyt az első kör után, valamint a céldobogó előtt is beszélgettünk több párossal.

Jancza Tamás: Remekül éreztük magunkat, örülünk neki, hogy a nap is kisütött, ezért, száraz, jó időben és pályákon versenyezhetünk. Egerszalókot egy kicsit elspóroltuk, próbálgattuk az autót, gumikat, mert igazából minden új, a felemásra sikerült tesztjeinken nem tudtunk mindent rendesen kipróbálni. A tapasztalatok pozitívak, jól megy az autó, bár érzésre lassabb, mint a régi, de szerencsére ez csak az érzés, mert az óra egészen mást mutat…

 

Órai Balázs: Egyenlőre nagyjából meg vagyunk elégedve magunkkal. A teszteken kissé gyengének éreztük ugyan az autót, de ez most bebizonyosodott, hogy csak érzéki csalódás volt, most már látom az időket is és ez alapján mondhatom, hogy az első osztályban is szépen helyt állnánk ezzel a technikával. A gumiváltás, amitől tartottam az is jó húzásnak bizonyult, méterekkel rövidebb féktávokat tudunk venni, amit igazából elég nehéz még elhinni, de már mondhatom, hogy csodát látunk ezekkel a gumikkal. Egyenlőre csak biztonsági tempóban megyünk, de így is nagyon élvezzük a versenyt.

 

Rádóczi József: Nem erre számítottunk. Nagyon-nagyon lassan megyünk, és nem tudjuk, hogy miért. Próbáltam már a guminyomáson változtatgatni, a futóműhöz is hozzányúltam, amennyire bírtam, de mindezek ellenére a rozsnaki cél előtti balos kanyarban úgy beestünk, hogy azt hittem, hogy az életben nem kerülünk elő. Valahogy csak kijöttünk. De „ez” a kettő ott elől (Órai Balázsék és Kuncz Dezsők álltak Rádócziék előtt a gyűjtőben. A szerk.) nem tudom hol járnak, én kitaposom ennek a szerencsétlen autónak a lelkét, de nem tudjuk tartani az iramot. Nem akar megállni, nem akar elfordulni. Ezektől eltekintve minden szép és jó, azért jöttünk, hogy jól érezzük magunkat, és ez eddig tökéletesen sikerült, adunk a nézőknek, egyébként pedig… (a sapkájára mutat Józsika, amin annyi áll, hogy: „Lesz@rom”.)

 

Németh Fruzsina: Egyenlőre túl vagyunk rajta és ez a lényeg. Jó volt, bár van még mit fejlődnünk bőven, hiszen ez volt az első két gyorsasági szakasz, amit az autóval teljesítettünk. A féktávokon és a simákon tudunk sokat hozni, az aszfaltok végig jók voltak, a murvás rozsnaki rész pedig botrány, nagyon pattogtunk rajta. Kíváncsi leszek, hogy azon a részen, ahol most etapban jöttünk, Egerbaktánál, milyen lesz a második körben, versenytempóban végigjönni. Főleg a visszafordítóra leszek kíváncsi, mert extra sok néző van, csápolnak, szurkolnak, a hangulatra nem lehet panasz.

 

Nagy Béla: Szeretjük eddig a versenyt. Tetszenek a pályák, és ez az első kör is tetszett, és még jól is mentünk. Az első gyorson, mivel rövid, gyorsan leszaladtunk rajta, a második gyors viszont kalandos volt. Akadt egy-két szituáció, amikor már kinéztem, hogy hová fogunk beesni, de szerencsére itt vagyunk és most megyünk szervizelni. Problémánk nincs, remélem ez így is marad.

Baksai László: Meg vagyok lepve az eredményünk láttán, mert azt gondoltam, hogy sokkal többet fogunk kapni a mezőny elejétől. Az első szakaszon, a hidas részig véleményem szerint partyban vagyunk velük, de utána a gyorsulási versenyben már alul maradunk. A második gyorsasági szakaszon az erdős rész nagyon tetszik, ott szerintem tudunk rajtuk hozni. Eldifiztem magamat, mert nem gondoltam, hogy a hosszú szakaszon ennyi lassító lesz, ezért beraktunk egy hosszabb áttételt, hogy legalább a lefelékben vissza tudjunk némi időt hozni. Emiatt lassabb az autó, az új motorunk viszont jól muzsikál. Megyünk előre, szeretnénk ezt a helyet megtartani.

 

Erdei Zoltán: A legelső gyorsaságit azt egy kicsit elaludtuk, a féktávokat különösen, még én is elszégyeltem magam, főleg a lassítóknál. A második gyorson kicsit féltem a saras résztől, de bevallom, azt élveztem a legjobban. A jobb elejét megütöttük egy gumival, a hátuljában pedig kopog valami, lehet valami „kutyacsont” fellazult. GPS-el bemértük a sebességünket, és ezekkel a kiskerekekkel 140 km/óra körül van a végsebességünk, ezért van, hogy 10 mp-et is 5 „telivel” autózunk. Ott esélyünk sincs utol érni a vetélytársainkat. A többi részen pedig én vagyok a bénább… 😀

 

Horváth Péter: Az első gyorsasági az jól sikerült, bár az elején még nem igazán sikerült pontos féktávokat vennünk. A következő szakaszon pedig az erdőben megütöttük az autó mindenét. A kipufogó, a kartervédő is leért néhányszor ezért valami megsérült és folyik a váltóolajunk is. Nem kicsit. Nagyon. Tehát könnyen lehet, hogy ki is fogunk állni.

 

Bardóczy Ádám: Az első körben és az első gyorson is új fékbetétekkel és új gumikkal mentünk, ezért azt érzem, hogy semmi közöm se volt a gyorsasági szakaszhoz. Megúszások voltak gazdagon, de szerencsére technikai problémákkal nem kellett bajlódnunk. A második szakasz? Na az kemény! Az a baj, hogy az átbeszélőnk elég halk, és eléggé behallatszik a motor hangja és ezért nem értem sokszor, hogy jobb ív vagy jobb 4 jön, csak azt tudom, hogy jobbra lesz valami, vagy ballra lesz valami. Ezért egyenlőre kalandos így a történet, de most kapunk új sisakot, aztán remélem javul a helyzet ezáltal.

 

Jedlóczki László: Röviden úgy tudnám összefoglalni a versenyt, hogy új az autónk, és ezért most mi tesztelünk. Próbálgatjuk, barátkozunk a kocsival. Végig jól éreztem magam a pályákon, de ez alól kivételt képez az a keskeny rész a második gyorsaságin, ahol az előző kijelentésem sajnos nem igaz. Vagy a tempós aszfaltos részre állítom be az autót, vagy arra a sáros, töredezett útra. Nekünk inkább a másikra van állítva ezért ott akadnak problémáink a haladással, mert állandóan meg akar előzni a hátulja. De ettől függetlenül úgy érzem, hogy remek verseny ez, jól érezzük magunkat.

 

Hágen Zoltán: Az Eger Rallye nagyon tetszik, amúgy is az egyik kedvenc versenyem. A pályák is tetszenek. Átjöttünk, úgy tudom, hogy a harmadik helyen állunk. Az autó a második szakasz közepén ciripelt egy kicsit, de az már elmúlt, az okára még nem jöttünk rá, de ettől eltekintve kiválóan muzsikál.  Egész évadot tervezünk, de még nem tudjuk egyelőre, hogy hol is. A Rallye1-ben kötelezővé tették a Hans-ot, ezt nem sikerült időre megszereznünk, ezért is választottuk most a Rallye2-t. Hogy maradunk, vagy újra az ORB mezőnyében indulunk e azt még nem tudjuk.

 

Keszler Mátyás: Nagyjából az történt, amit vártunk. Elég erős a Rallye2-ben a Mitsubishis mezőny, lehet küzdeni az F/3-ban. Igyekszünk helyt állni, harmadikak vagyunk. A pályák megegyeznek az első osztályéval, ami szintén jó dolog. Bízunk benne, hogy az Audink is kibírja a versenytávot, jól érezzük magunkat a Rallye2-ben, sajnos csóróság van, ide kell jönni, itt is jókat lehet versenyezni.

 

Magyar Péter: A verseny úgy általánosságban tetszik, a pályák vonalvezetése nagyon jó, és nekünk az a szűk dzsuvás rész is bejön. Igazából az autót lassúnak érezzük, sokat kapunk a szélesen, nem megy az autó, kéne rajta gyűrűzni, az talán megoldaná a problémát.

 

Szabó Ferenc: Az első gyors jó volt, nekünk tetszett, bár az időnkről eddig nem sokat tudok, de jól éreztük magunkat. A 2. szakaszon, amikor bekanyarodtunk a rosszabb minőségű részre, akkor az első hajtűkanyar előtt elnéztem a féktávot, koszosabb is volt a pálya, mint, ahogy gondoltam, ezért beestünk a bokrok közé. Három perc alatt tudtak a nézők kiszedni, most pedig javítjuk az autót, mert az alja igencsak megsínylette a kalandot. Reméljük, hogy tudjuk folytatni a versenyt.

 

Vingler Attila: Az első kör első szakaszán felmértem, hogy milyenek az erőviszonyok, és semmi különös dolog nem történt és konstatáltuk, hogy vezetjük a kategóriánkat és az F csoportot is. A második szakaszon volt némi hajtás és fék problémánk is és az erdei szűk úton utol értük Medvecz Petiéket, meg kellett őket előzni, úgyhogy sajnos itt vesztettünk egy kis időt, de komolyabb problémával nem találkoztunk.

 

Stepán Árpád: Igazából nem nagyon tetszett, ami eddig történt. A pályák jók, a nézők rendesek, de az autóval és a saját teljesítményemmel nem vagyok megelégedve. Mindkettő gyönge, lehetne gyorsabban is menni, de most így adja. Sok volt a téli szünet vagy nem tudom mi is a lassúságunk valódi oka…

 

Dékány János – Pétervári László: Az első gyors az rendben volt. Bár láttunk olyat, hogy a nézők járkálnak fölfelé, és dobálják a pályára felfelé a kavicsot. Ezért egy kicsit kétkedve fogadtuk a látottakat és a pályát, de azért egészen jót jöttünk rajta. A második gyorson mi is tartottunk az erdős résztől, olyan is volt, ahogy számítottunk rá: borzalmas. Azt gondoljuk, hogy ezen valaki nagyon-nagyon jót megy, vagy egy irtó nagyot perecel. Igyekszünk magunkra és az autóra is vigyázni, mert szeretnénk a későbbi versenyeken is részt venni.

Jobbik Dániel: Túl vagyunk az első körön és kicsit többet kaptunk az ellenfeleinktől, mint, ahogy kellett volna de a végáttételünk nem igazán jó ide, bár ezt tudtuk is mi már előre, csak nem reklámoztuk. Valami rejtélyes okból kifolyólag sokat csúszkálunk és az első szakaszt azt el is izgultuk. A váltónk új, máshol vannak a sebességek, ezt is szokni kell még, de szeretnénk gyorsulni a hátra lévő két körben, meglátjuk mi lesz, szeretnénk kevesebbet csúszkálni.

Laboncz László: (a második kör után) Alapjaiban véve az autónk jól működik, szerencsére semmilyen műszaki probléma nincs vele. Csak a negyedik gyorsaságin, a rajt után volt egy kis gondunk, mert 4000-es fordulatszámnál folyamatosan letiltott az elektronika, aminek az okára a gyors végére rá is jöttünk. Csaknem másfél órát álltunk a rajt előtt, és lehűlt a motor és amíg nem melegedett fel rendesen, addig a computer nem engedte túlpörgetni a motort. Ezért bent hagytunk elég sokat. Tudunk menni, élvezzük a versenyt, de a kemény futóművünk miatt a saras részen elég sokat kapunk, pattogunk el az útról. Úgy próbáljuk ellensúlyozni, hogy egy kicsit fölé váltva az úton tudunk maradni, és haladunk is hellyel-közzel.

A célban…

A kapkodás miatt csak keveseket sikerült megszólaltatni, de még igyekszünk néhány riportot kihámozni a céldobogón folytatott beszélgetések felvételéből.

 

Órai Balázs: Nagyon jól sikerült a verseny, a második körben és az után is hoztuk a formánkat. Most tudtuk meg, hogy az összes gyorsasági szakaszt megnyertük, sőt, ez a Rallye1-re is igaz, amennyiben hozzájuk viszonyítjuk magunkat. Remekül éreztük magunkat és sajnáljuk, hogy elmaradt az utolsó gyorsasági szakasz, én vállaltam volna, és Tamás is nagyon örül itt mellettem, most már ehet végre szalonnát is… 😀

 

Németh Fruzsina: Örülünk, hogy végre itt vagyunk, mert ez volt a soha véget nem érő nap ezt nyugodtan elmondhatom. Nagyon örülünk annak, hogy ide érhettünk.

 

Kuncz Dezső: Fruzsihoz hasonlóan számomra is nagy boldogság, hogy célba értünk. Az autóról annyit, hogy elégedett vagyok vele, csak még nekem kell felnőnöm hozzá, nagyon jó a technika. Köszönjük a bíztatást, Találkozunk Miskolcon!

 

Rádóczi József: Ennyi. Várakozáson alul teljesítettünk a versenyen. Kalandos volt nekünk is, de úgy látom a rendezőknek is egy kicsikét. Próbálkoztunk folyamatosan a futómű helyes beállításával, és arra is rájöttünk, hogy ha föltesszük az új gumit, azzal tök jót lehet menni, így utólag már azt mondom, hogy ezzel kellett volna kezdenünk a nap elején. Ez némileg az én hibám, mert azt gondoltam, hogy jó lesz az, ami fent van, de nem lett jó. Nagyon elvert minket mindenki. De Miskolcon újra ringbe szállunk és szeretnénk több pontot szerezni.

 

Baksai László: Nagyon jól sikerült a második körünk és a csonka harmadik is. Boldogok vagyunk, hogy megszereztük az abszolút harmadik helyet, bár ehhez Nagy Tamásék sajnálatos kiesésére is szükség volt. Nagyon jó verseny volt, bár a végét elrontották az első osztályú versenyzők a sok eséssel, de célba vagyunk, karcmentes az autó, lemossuk és készülünk a következő futamra.

 

Erdei Zoltán: A második kör első szakaszán sikerült javítanunk az addigi eredményünkön, bár előtte elég sokat vártunk és ezért egy kicsit bealudtam. A negyedik gyorson szétrobbant a váltónk, a kettes fokozat eltűnt belőle, leszenvedtük magunkat a pályáról és a szervizeseink úgy meg tudták javítani, hogy tudjuk használni. Ezután már besötétedett, és mivel nincs lámpasorunk lebotorkáltunk a pályán, majd újra álltunk másfél órát, majd etap lett az utolsó szakasz, majd valahogy csak ide keveredtünk a Dobó térre, de erről az útról mos nem beszélnék, mert egy borzasztó dolog volt ez számunkra.

 

Nagy Gergely: Először versenyeztünk a Rallye2-ben, de nagyon tetszett ez az egész, a verseny, a közeg, az ellenfelek. Barátságos mindenki. A pályák fantasztikusak voltak, kicsit kihordásosak, ami nekünk szokatlan volt. De teljesítettük a feladatot, célba értünk. Eszméletlen jó hangulat van itta Rallye2-ben. Eszméletlen jó…

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.