Baksai László és Erdei Zoltán idén sem szeretné alább adni az ORB2 bajnoki címénél, de már a rajt előtt csaknem két hónappal kérdésessé vált, hogy ott tudnak-e lenni a 2025-ös évadnyitó, diósgyőri futamon a regnáló bajnokok. Baksai Lászlóval és Erdei Zoltánnal beszélgettünk.
Türelmesen kivártátok a sorotokat főleg te, 🙂 de beérett a 28 évnyi munka gyümölcse, tavaly gyönyörű győzelmet arattatok a Rallye2 Bajnokságban, az összetettben, a kategóriátokban, valamint a Lada Kupában is.
Ezekhez a győzelmekhez sok szerencse is kellett és elmondhatjuk, hogy a tavalyi évben a csillagok is tökéletesen álltak, bár azt sem kérdés, hogy nekünk is oda kellett tenni magunkat a sikerért. Siettünk, okosan kellett döntenünk mindig és ott kellett lennünk a mezőny elejében. Hatalmas boldogság számunkra a 2024-es szezon végeredménye. Biztos vagyok abban, hogy minden versenyzőtársunknak és minden autóversenyzőnek az az egyik álma, hogy bajnok lehessen, ez nekünk végre megadatott. Nehezen indult az elmúlt év, a szomorú véget ért Esztergom-Nyerges Rallye-n nem olyan eredményt értünk el, mint amilyet szerettünk volna, de akkor természetesen ez egy nagyon sokadlagos kérdés volt. Ezután fokozatosan kezdtünk el fölfelé jönni. Az előrelépésünkhöz az ellenfeleink hibájára is szükségünk volt, de a Győr Rallye végén már ünnepelhettünk. Technikai és műszaki gondunk nem igazán volt, ellenben egész évben küzdöttünk a motorerő hiányával. Elbújtak a lóerők. Az év egyik legnagyobb tanulsága számunkra az, hogy teljesen mindegy, hogy hány lóerős egy Zsiguli, az a lényeg, hogy elől menjünk vele, mindig szerezzünk elég pontot és akkor jönnek szépen az eredmények, ha sikerül célba érni az autóval. Összejött, sikerült, nagyon örülünk, 2025-ben pedig szeretnénk megvédeni valahogy a bajnoki címet.
Nem lesz egyszerű a feladat, mert a bajnoki rajtig ugyan még több, mint egy hónap hátra van, készülhetnétek, akár tesztelhetnétek is akár, de ti máris nagy bajban vagytok. Leginkább te folytatsz komoly versenyfutást az idővel és önmagaddal.
Nem teljesen úgy indult 2025-ös évem, ahogy ezt elterveztem, ugyanis egy családi kiránduláson síbalesetet szenvedtem, és eltört a térdem.
Nézzük a dolgok jó oldalát! Még így is olcsóbban megúsztad a síelést, mint Michael Schumacher, pedig legalább annyira jó vagy, mint ő, fénykorában.
Elég nehéz ennek a helyzetnek bármiféle jó oldalát meglátni, nem egyszerű feladat ez. Jelenleg leginkább itthon vagyok, az ágyat nyomom, vagy orvoshoz visznek, emellett pedig a napi teendőket, amiket tudok az igyekszek elvégezni. Amennyire lehet a gipszemmel tevékenyen részt veszek a család életében, ha már dolgozni nem tudok. Próbálom kimozogni ezt a helyzetet aztán, ha a jóisten is úgy akarja, akkor Diósgyőrben valamilyen formában talán ott tudunk már lenni. Ha nem is százszázalékos állapotban, de mindenképpen jó lenne részt venni az évadnyitó versenyen, pontot kéne gyűjteni. Kevés bajnoki futam lesz az idei évben és ha már az elsőn elvesztünk minden pontot, azzal, hogy nem tudunk rajthoz állni, akkor utána egészen biztos, hogy komoly eredmény kényszerbe kerülnénk. Ezt pedig nem akarjuk. Jelen állás szerint azt gondolom, hogy kb. ötven százaléknyi esély van arra, hogy rajthoz tudunk állni az április eleji versenyen.
Említetted, hogy a célotok a címvédés lenne. Mik a terveitek 2025-re?
Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy a tavalyi támogatói hátterünket sikerült megtartani, hűséges partnereink kiálltak mellettünk. Az, hogy ott tudjunk lenni a versenyeken, az nekik sem könnyű, de a segítségükkel 2025-re is teljes ORB2-es szezont tervezhetünk. Jó lenne ha ezt teljesítenénk is. Ahogy mondtam – és idézted is – ezt az évet még szeretnénk megnyomni, arra készülünk, hogy megvédjük a tavaly megszerzett bajnoki címeinket, valamint a kupagyőzelmünket. Tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű. Jelen állás szerint úgy gondolom, hogy az első versenyen fog múlni a dolog. A síbalesetem miatt egyáltalán nem a mi malmunkra hajtja a vizet az, hogy kevés verseny került be az ORB2-es versenynaptárba, így ha már az elején pontokat vesztünk akkor még nehezebb helyzetben találjuk magunkat. Én most azon vagyok, hogy minél hamarabb meggyógyuljak és a többiekkel együtt Miskolcon el tudjuk kezdeni az idei évet.
Hasonlóan gondolkodsz te is Zoli?
Ha már egy autóban ülünk, akkor nem tartom rossz dolognak, ha nagyjából hasonló elképzelések mentén tervezgetjük a dolgainkat. A legfontosabb, hogy Laci minél előbb és teljesen felépüljön, aztán az jó lenne, ha ez tényleg megtörténne a Diósgyőr Rallye időpotjáig. Az biztos, hogy én megpróbálok legalább annyi időt és energiát beletenni a versenyzésbe, mint tavaly, de az is lehet, hogy egy kicsit többet. Intézem a dolgainkat jelenleg is, leveszem a terheket Laci válláról, de szerintem így a jó egy csapat, ha jóban, rosszban képes együttműködni. Talán ennek a kiváló közös munkának, a köztünk lévő összhangnak köszönhetjük a tavalyi győzelmünket is, amit nem meglepő módon én is örömmel megismételnék 2025-ben.
Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor
Köszönjük szépen a segítséget a PSZA Motorsportnak a Kolencsik családnak, Kasza Zoli bácsinak, a családunknak és mindenkinek, aki bármit is tett azért, hogy ez a gyönyörű eredmény megszülethessen, valamint azért, hogy az idei évben is ott lehetünk a Rallye2 mezőnyében.