Bodogán Feri és Szarka Dávid a második helyről várta a Nyíregyháza Rallye-t,nem sokat taktikázhattak, ezért siettek is, mégsem az övék lett az ORC P12-es géposztályában a bajnoki cím. Egy kerék és egy féltengely mondta be az unalmast, a Ladájukban, már vasárnap reggel, így a tervezettnél korábban ért véget számukra az szezonzáró futam, amivel az év végi ezüstérmet gyűjtötték be a kategóriájukban. Bodogán Ferenccel beszélgettünk.

A P12-es géposztály bajnoki címe volt a tét számotokra a Nyíregyháza Rallye-n, ahová a kategória éllovasaként érkeztetek meg. Mik voltak a tervek?

A bajnoki cím az sajnos elúszott, pedig csak Gurigáék előtt kellett volna végzünk. Nem sikerült teljesítenünk, a terveinket az élet felülírta az elképzeléseinket.

Mi történt veletek és milyen volt a Nyíregyháza Rallye, amíg versenyben voltatok?

Az egyik mádi gyorsasági szakaszon egy jobb6-os kanyarhoz be volt írva, hogy levág, de a padkához hozzáért az egyik kerekünk, ez pedig elég is volt ahhoz, hogy két szakasszal később kitörjön. Ugyanekkor tört el a féltengely is. Gyanítjuk, hogy ehhez köze volt egy korábbi sérülésnek is, mert egy ekkora erőhatás véleményem szerint nem volt elegendő egy kerék és egy féltengelytörés előidézéséhez. Így ért véget, a versenyünk, de a kiesés előtt sem volt könnyű a dolgunk. Szerdán hajnalban érkeztünk meg Nyíregyházára, a beugrós navigátorommal, Szarka Dáviddal, mert Molnár Tomi sajnos most sem tudott engem elkísérni. Nagy volt a nyomás rajtunk. A gondos felkészítés ellenére az első perctől az utolsóig azon izgultunk, hogy az autónk kibírja e az 1000 kilométeres versenytávot? Mindenhová futó percre érkeztünk, de a pályafelírás jól sikerült, mindenhol sikerült háromszor bejárnunk a gyorsasági szakaszokat. Ez nem volt egyszerű, mert összetett és hosszú etapokat, valamint gyorsaságikat kellett feldolgoznunk. Csütörtökön, a shake down-on három körön keresztül teszteltük az autónkat, de sajnos hamar kiderült, hogy valami gond van a motorral. Némi vízfolyással is találkoztunk, ez pedig az álmoskönyv szerint sem jelent jót. Szombaton egész nap hengerfejes volt az erőforrás, hol felforrt a víz, hol visszahűlt, hol kifújta, hol nem, de gyorsasági szakaszonként stabilan elfogyott a rendszerből legalább másfél liternyi hűtőfolyadék. Ez a probléma részben el is vonta a figyelmemet a versenyzésről, de ezen kívül minden rendben volt. Dávid jól diktálta az itinert, kiegyensúlyozottan és a biztos célba érkezésre törekedve autóztunk. A ködös részeken inkább elvettük a gázt, nem akartunk semmit sem kockáztatni. Nagy vágyunk volt, hogy teljesítsük a versenytávot, de az első vasárnapi szakaszon fel kellett adnunk az álmainkat. A bajnoki címünk ezzel elúszott, másodikak lettünk, az első ORC-s szezonunkban, a P12-es géposztályban.

Hogy telik az évetek vége?

Elsőre úgy gondoltam, hogy nem fogunk rajthoz állni sehol, de a döntés után egy héttel beláttam, hogy nagyon hosszú lenne a március végéig tartó téli szünet, ezért az első gondolatomat felülbírálva a Mikulás Rallye-t választottam az év utolsó versenyének. Szórakozunk egy jót. Az autómat a Szilveszter Rallye-ra kölcsön adom Papp Laciéknak, a Volvo-juk helyett ezúttal Ladával teszik próbára a szerencséjüket. A jövő évünk pedig még kérdéses. Új autó építésébe kezdtünk, aztán hogy már azzal, vagy továbbra is a jelenlegi autónkkal, a CUB-al futunk neki a 2019-es esztendőnek, azt majd az idő eldönti.

Rallye2.hu Salánki Gábor

 

 

 

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!