Nem sok rosszabb dolog van annál, mint amikor az ember eltervezi, hogy mit szeretne a versenyhétvégéjén és az utolsó pillanatban valami keresztbe tesz neki. Ez történt Üveges Sanyival és Kopcsó Petivel, mert a VFTS-ük motorjából az erő, a srácokból pedig a kedv fogyott el részben, két nappal a salgótarjáni futam rajtja előtt. De összességében nem keseregnek, hiszen a kitűzött terveket így is teljesítették, élvezték a versenyzést, célba értek, csak éppen az önmaguktól elvártnál lassabban. Éppen emiatt döntött Sanyi úgy, hogy a Rallye2-es versenyen csak azután fognak újra rajthoz állni, ha megtalálták a hiba okát. Üveges Sanyival beszélgettünk.  

A MARB-osok mezőnyét erősítettétek Salgótarjánban. Mi volt az elképzelésetek az év második versenyén?

Sokat készültünk, az volt a tervünk, hogy gyakoroljunk, formába hozzuk magunkat és, hogy gyarapodjon a versenykilométereink száma. Attól függetlenül, hogy a Rallye2 Bajnokságban nem értékeltek minket, szerettünk volna úgy autózni, hogy lépést tudjunk tartani a kategóriatársainkkal. De ezek a tervek nagyjából két nappal a verseny rajtja előtt kerültek veszélybe, mert adódott némi gondunk a motorral. Néhány dolgot vissza kellett alakítani benne, emiatt eltűnt belőle az erő egy része. Ez a kedvünket is szegte, nem szívesen utaztunk el Salgótarjánba. Ám az előzmények tekintetében még egészen élvezhető is volt a versenyünk.

A prológgal kezdődött a nógrádi futam és ti egészen a célig autóztatok. Milyen volt a versenyetek?

Régen sokat jártam szlalom versenyekre, így nekem a prológ kézre álló feladat volt, nagyon tetszett. Kis túlzással emiatt álltunk rajthoz. 😀 Reggel, a hidegben, ködben, a nedves úton tapogatózva indultunk neki a nyolc gyorsaságinak. A gumiválasztásunkat nem mondanám tökéletesnek. Vizsláson és Cereden tehát óvatoskodtunk az első körben, de a többi szakasz már teljesen rendben volt, Sámsonházától kezdtük elkapni a fonalat, csak nagyon hiányzott az erő a motorból. Nehezen tudtunk autózni vele. A kalandok és a szalagkorlátok talán éppen azért kerültek el, mert nem voltunk elég gyorsak, ahhoz, hogy necces helyzetek alakulhassanak ki. 🙂 Jó volt, hogy átgurulhattunk a nap végén a céldobogón, de nagyon lelombozott minket, hogy a felkészülés hajrájában elvesztettük az erőt a motorból. A legfontosabb az volt, hogy a teljes futamot teljesítettük, sok kilométert gyűjtöttünk és nekünk ez az, ami a leginkább számít, erre vágytunk. Ezt elnézve még akár elégedettek is lehetünk a salgótarjáni hétvégénkkel.

A szombathelyi nevezési listáról hiányzik a nevetek. Hol láthatunk legközelebb titeket?

Szombathelyen biztosan nem leszünk ott, pontosan még mi sem tudjuk, hogy hol állunk legközelebb rajthoz, de talán a Borsodbóta-Balaton MARB sprinten elindulunk. Szeretnénk még további tapasztalatokat, kilométereket gyűjtögetni, mert érzem, hogy ezek belőlem most igencsak hiányoznak. Amíg nem sikerül gatyába rázni a VFTS-ünk erőforrását, addig nem is gondolkodunk a Rallye2 Bajnokságban, kizárólag csak sprintekben. Ha minden összeáll és jó erőben lesz a Ladánk is, akkor majd újra elgondolkodunk egy Rallye2-es futamon.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikkünk kérlek oszd meg másokkal is!