Idei harmadik, pályafutása negyedik abszolút győzelmét könyvelhette el a Baranya Kupán Neukirchner Andris és Guzi Robi, Honda Civic Type-R-jével, de hiába a hétből hat szakaszgyőzelem, András külön kiemelte, hogy kifejezetten küzdelmes és olykor igen veszélyes is volt számukra a hazai versenyük. Csak nagy szerencsével értek el a Városház térre. A páros szeme előtt továbbra is egyetlen cél lebeg: a komlói győzelem után szeretnék behúzni a végső győzelmet, el szeretnék hódítani az abszolút bajnoki címet. A sors, no és a versenynaptár úgy rendelkezett, hogy ezért az ország túlsó végén kell majd megküzdenie a srácoknak. Neukirchner Andrást kérdeztük a Baranya Kupáról és az év végi terveikről.
Rallye2.hu: Különösen nagy izgalommal készültél a Baranya Kupára, mivel ez volt számotokra idén a hazai verseny.
Neukirchner András: A legnagyobb izgalmat az jelentette, hogy elkészülünk e az autónk felkészítésével. A székesfehérvári versenyünk után elég necces volt a dolog, kevés volt nagyon az idő a két verseny között a munkánk pedig rengeteg. Tökéletes állapotban kaptam meg a versenyautót. Hihetetlen nagyot hajtott a szervizcsapatunk, amiért nagyon hálásak vagyunk nekik és a támogatóinknak is. Nekem csak le kellett mosnom a kocsit, letakarítottam róla néhány matricamaradványt és már indulhattunk is a tesztre.
Rallye2.hu: Nem sok időd volt kiesni két hét alatt a ritmusból. Hasznos volt a teszt?
Neukirchner András: A futóművön tudtunk hangolni, úgy tűnik, hogy megtaláltuk a helyes beállításokat. Ráadásul egy ennyire fontos megmérettetés előtt számomra fontos volt, hogy ismét a legjobb formába lendüljek. Bemelegítésnek nagyon jó volt a teszt.
Rallye2.hu: A versenyetek, az eredmények alapján tökéletes volt. Az első gyorsaságit megnyertétek, aztán még ötöt és a verseny végéig már nem is engedtétek ki a vezető helyet a kezetekből. Belülről is ilyen egyszerű volt?
Neukirchner András: Hát nem. A prológot igyekeztünk úgy abszolválni, hogy a féltengelyek a lehető legkevesebb terhelést kapják, vigyáztunk rájuk, hogy el ne törjenek, de azért húzgáltam a kéziféket, szerettem volna egy kicsit a nézőket is megörvendeztetni. Jól felfújtattuk a kerekeket, hogy még véletlenül se tudjon egyik sem betapadni a csúszkálásnál. Szívem szerint mentem volna én sokkal gyorsabban, de az eszem azt mondta, hogy nem szabad. No meg Robi is ezt beszélte folyamatosan a fülembe. 🙂 Az első gyorsaságin nem volt szabad egy fél pillanatra sem kiengednünk, mert tudtuk, hogy Szauer Gergőék óriási nyomást fognak ránk helyezni, de meglepetésünkre beszálltak a játékba Vizelli Karcsiék is. Nem gondolta egyikünk sem, hogy ennyire gyorsak tudnak lenni. Le a kalappal előttük, keményen átküldték mindenhol. Az előnyünk az volt mindkettőjükkel szemben, nem csak itt, hanem az egész Baranya Kupán, hogy sok volt a fölfelé, ahol igazán ki tudott jönni az 1600 és a 2000 köbcentis motorok közötti különbség. A plusz 400 cm3 most mellettünk szólt, élveztük a többlet erőt, igazából erre építettük fel a versenyünk stratégiáját is. Csupán egyetlen gyorsaságin, az utolsón nem mi nyertünk meg az abszolút értékelést. Küzdelmes volt, alapvetően elégedettek voltunk mindennel, csak egyetlen problémánk volt a versennyel kapcsolatban.
Rallye2.hu: Mégpedig?
Neukirchner András: A nyárasvölgyi szakasz szűk részén rettenetesen rossz minőségű volt az út. Annyi volt ott a kátyú, hogy gyakorlatilag kerülni sem lehetett őket. Három kör volt, három gumit tettünk itt tönkre, három felnivel. A háromból kettő ráadásul új gumi volt. Először nem örültem annak, hogy nem négy kört kellett mennünk, ezért nem másfeles szorzóval értékelik a bajnokságban a Baranya Kupát, de ezek tudatában még a három kör is sok volt ebből a szakaszból. Ezt a gyorsaságit, ebben formában jövőre inkább be se tegyék a rendezők a programba.
Rallye2.hu: Akárhogy is, de meglett az abszolút első hely.
Neukirchner András: Ez vitathatatlanul igaz, ám az utolsó szakasz győzelmét és a power stage-ért járó pontokat kénytelenek voltunk elengedni. Nagy szerencsénk volt így is. Árpádtetőt még megnyomtuk, de elkezdtem érezni egy kis rezonanciát, ami nem tetszett. A féltengelyre gyanakodtunk, célban még ezt is nyilatkoztam. Egy kátyúval történő találkozás okozta a problémát. A jobb első gumink belső felén, az oldalfalon, mintegy 40 centiméter hosszan hurkásodott fel a gumiabroncsunk. Ezt az alkatrészek valahogy átvitték a bal oldalra, onnan éreztem a hibát. Utólag, amikor megláttam a bontáson a gumit, akkor nagyon elszörnyülködtem, hogy ezzel a kerékkel mentünk az erdőben hatodikban, padlógázon több, mint 170 kilométer/órás sebességgel. Ezért is lenne fontos, amit az imént az út minőségéről mondtam, mert ez bizony egy nagyon veszélyes szituáció volt, amiről igazából nem is tudhattunk, ez pedig tovább fokozta a kockázatot. Ha nem ilyen minőségű a versenygumink, akkor nagy baj is lehetett volna. A verseny egyébként nagyon jó volt, az eredménnyel elégedettek vagyunk, annak pedig szívből örültünk hogy nem az ölünkbe hullott a győzelem, hanem hatalmasat csatáztunk érte.
Rallye2.hu: Mit gondolsz, hogy milyen lesz az év utolsó két futama?
Neukirchner András: Parádés. 🙂 Lazítani biztosan nem lehet majd, mert Karcsiék és Gergőék is bődületes hajrára készülnek, ráadásul Vizelliék eddig egyetlen versenyt sem mínuszoltak. Ez hatalmas előny nekik velünk szemben. Nekünk mindenképpen célba kell érnünk mindkét futamon. A végső sikerhez – jelen állás szerint – mindenképpen szükségünk van legalább egy győzelemre és minimum egy második helyre. De ez nem lesz egyszerű, hiszen mindhárman a dobogó legfelső fokára szeretnénk állni az év végén, az ellenfelek pedig köztudottan villámgyorsak.
Rallye2.hu: Akkor tehát hajrá, hajrá Salgótarján!
Neukirchner András: Az északi régióban kell megküzdenünk az elsőségért, eddig egyszer álltam rajthoz pilótaként a Salgó Rallye-n, 2009-ben. Túl messze nem jutottunk, de megtettem a hazáért, amit kellett, egy határkövet odább raktam és így sikerült visszalopnunk egy kis területet Szlovákiából. 🙂 Navigátorként is szerepeltem már a salgói pályákon, Guzi Jani mellett olvastam az itinert, de nagyjából ennyi volt a nógrádi pályafutásom. Mondhatni, hogy abszolút ismeretlenek lesznek a pályák, tehát óriási küzdelemre számítok a következő versenyen is.
Rallye2.hu – Salánki Gábor